Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)
1970-02-27 / 9. szám
6. oldal iMmiiiiMiiiMimmiiiiiiimi Telefon : 521 -8577 VIRÁGÜZLET Pittsburgh, PA., 15207 Guiser's Flowers 5009 Second A ve VÁGOTT v aJ y CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben! * Keressen fel minket! * — Azonnal szállítjuk! — Magyarul is beszélünk! iiimminimimii Dr. Tokay László: “KULTÚRA és CIVILIZÁCIÓ” című könyve kapható a MAGYARSÁG Kiadóhivatalában Ára: $6.00 llimilllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIII IIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIll Méltó síremléket Németh Kálmánnak Átdozat 1970. jan. 30. $905.00 Legújabb adományok: littsburgh-Hazelwood-ról: Nagy Sándor, (2nd Ave.) $5.00 Kalas Andrásné $5.00 Szent Anna r. k. ,Egyház Ft. Dizmacsek Ferenc plébános gyűjtése $25.00 1970. febr. 27. $940.00A Lapunk legközelebbi számában adunk tájékoztatót az eddigi előzetes tervekről, melyek a síremlékkel kapcsolatosak.• NYUGTÁZÁS A Platanosi magyar iskolajavára, dr. Frideczky Erzsébet emlékére adományozott Nagy Sándor, Pgh. 15:00 TITO, — a minden lében kanál ‘politikus’ Nassernél kísérletezett az arab-zsidó ügyben. Eredménytelenül: “A MAGYARSÁG ma, mint a többi!" Szathmáry Lajos: Miskolci kocsonya Sokszor hallottam én, pataki diák koromban, innendemondáikat a miskolci kocsonya remegésének arcáról, hol így, hol úgy, hol amúgy. Még azt is állították egyesek, hogy valahogy, valamerre a miskolci szőlőkben, béka került egy szőlősgazda kocsonyájába, amit téli pincézésre vitt magával. Enni nem ettem belőle, csak egyszer. Mint sajtóakadémista, a Mikó-utcában, az Athaeneum nyomdájában, ahol nyomdai gyakorlati időm alatt éjszakai korrektorként dolgoztam. Csodálatos állás volt az! Olyan emberekkel került össze az éjszakai korrektor, akiket nappal bizony csak kilométerekről csodálhatott-Móricz Zsigmond ballagott be néha éjféltájt, fogadott leányával, Erzsikével, máskor Ambrózy Ágoston, Rotta Margittal, a Félgyertyáól jövet, vagy Féja Géza, nikotinsárga ujjakkal, égő szemekkel, mindig lobogva, vagy Erdélyi József homlokára hulló hajjal, jókedvűen kacagva, tele titokzatos szómagyarázatokkal, varázsos rímekkel. Gyakran bejött Háttér Alfréd, a tragikusan meggyilkolt költő, akinek orgonabélg ásít verseihez hasonló fenséggel a magyar erdőkről soha senki nem írt. Azt mondja egy ólomszagos téli hajnalon a nyomdában, úgy fél három tájt. Háttér Frédi: — Mit csinálz munka után, Poci! (Mert Pocinak hívott engem mindenki.) — Semmit, Frédikém. Mit is csinálnék? — Jól van, gyere velem egy tál kocsonyára! Akkorát nyeltem az ólmos levegőből, hogy görcsöt kapott az ádámcsutkám. Taxiba ültünk, a Keleti-pályadudvarra vitetett bennünket, gondoltam a “resti”-ben fedezte fel a jó kocsonyát, de bizony a miskolci gyorsvonatra mászatott fel s magyarázólag mondta: “Háttér István bátyám vadászlakába megyünk, ott vár a kocsonya.” Végig aludták az utat, (hogy el ne felejtsem a potyáidat, mert a Sajtókamara révén másodosztályos évesbérlete volt száz pengőért minden első és negyedük osztályos kamarai tagnak.) Lovasszán várt bennünket az állomáson, lábzsákokkal, meleg téglával a lábzsákban, egy-egy lapos üveg törköly lapért a két vén kocsibunda zsebében, amelyet ránk erőszakolt a kedves öreg kocsis. Beburkolóztunk az orrunk hegyéig, aztán neki! ( Porzott a hó, csilingeltek a csengők, meg-meghúztuk a laposüveget, és egyszercsak ott voltunk Háttér István vadászlakában. Poros szarvasfők, mellette zergék, kitömött baglyok meg sasok, feketenyelvű vadkanpofák, fehér koponyákból ágazó-bogazó aggancsok a falakon, zöld posztótáblákon puskák, pisztolyok, bőr golyózsákok, patrontáskák, öreg lőporszaruk. — Fel a vendégszobába, fickók! Avanti! — mordult ránk kedvesen Háttér István s ahogy iszkoltunk felfelé, kettesével kapván az illatosra súrolt grádicsokat a meszelt bolthajtású belsőlépcsőkön, még utánunk szólt: — A sárganyelű fogkefe a családé, a kéknyelű a vendégeké . . . Terített asztallal várt az ebédlő. Illatos, párolgó tea, szárazkolbász, füstöltszalonna, vaj, méz ■— no meg egy olyan tál kocsonya, mint egy tótkalap! Gyönyörű mázastál, benne gyengéden remegő, opálosan csillogó kocsonyába süllyesztett porcogós fülek, kunkori farkincák, hasított körmöcskék, bőrkarpereces csülkök- Kis üvegdugós, metszett üvegben finom borecet, lefedett cseréptálban szeletést hagy ma . . . A kenyér, jóh, a kenyér feledhetetlen, leírhatatlan volt! Soha olyan kenyeret nem tudna itt senki se sütni! De a kocsonyát könnyű elkészíteni. 4 font fülűt, farkát, körmét kell venni, vegyesen, és 2 font — nem túl sovány friss lapockát. Főleg néger negyedek ‘ Super marketjeiben’ árulják a bőrös apróságokat, fontonként csomagolva. Egy szép szál sárgarépa kell, megkaparva, négybe hasítva, egy darabka petrezselyemgyökér, egy ökölnyi hagyma héjjastul, félig behasítva, 2-3 gerezd hámozatlan, behasított fokhagyma, egy kávéskanálnyi szemesbors, egy babérlevél meg 5-6 evőkanálnyi só. A jól megmosott húsokat forró vízzel le kell önteni, és 5 perc után leszűrni, a vizet kiönteni. Fazékba rakni a leforrázott húsféléket, a zöldséggel, fűszerrel együtt, annyi vizet önteni rá, hogy ellepje és még három ujjnyira legyen felette, azután közepes tűzön forrásig vinni, majd csendesen, éppen csak bugyborékolva, a forrpont alatt tartva úgy 4-5 órán át párolni, persze fedő alatt. Ekkor le kell szűrni a hagymát, fokhagymát, borsot, babért, miegymást eldobni, a levet alaposan lezsírozni. Mély tányérokba, tálakba rakni a húst, bőrkét, porcogót, kidobni annyit a csontokból, amennyit csak lehet. Langyosan ráönteni a megízlelt, esetleg utánrasózott levet és az ablakpárkányon vagy hűvös szoba padlóján megolvasztani Forralt borral, rumos teával, de még anélkül is, csak úgy “gyalogosan” jobb, mint az Eldorádó minden pánkója! MAGYARSÁG A “KÖZELGŐ ESEMÉNYEK” rovatából : ÁPR. 4-én, szombaton délután a MAGYARSÁG magyar filmbemutatót rendez a pittsburghi Magyar Ház nagytermében! Időpontot és részletes műsort idejében közlünk — A válás — a házassággal kezdődik... PESTI VICC: Nagyobb ünnepeken a pesti, Dohány utcai zsinagógába nem lehetett csak úgy simán besétálni. — Az ajtóban állt egy szolga és tőle kellett az ülőhelyet megváltani a pengőért... Odaérkezett a Grün, kalapban és szólt: — Nézze, — én csak pár pillanatig megyek be, valami nagyon fontosat akarok megtudni a Schwartztól... Eresszen be. — Csak egy pengőért. — volt a válasz. — Szabály! — Ugyan, ne vacakoljon velem. Mindjárt kijövök! — Nézze, Grün! Én ismerem magát! Maga egy nagy ganel. — Maga biztosan imádkozni akar...! 1970. február 27. JULIUS J, LENART, BRÓKER Reál Estate — Notárv Public —- Insurance of all kinds Serving McKEESPORT, DUQUESNE AND SURROUNDING TOWNS 500 — 5th Avenue McKEESPORT, PA. National Bank Building A Telefon — Iroda: 672-6666 — Lakás: 644-9060 — ( Magyarul is beszélünk!) —