Magyarság, 1970 (46. évfolyam, 1-47. szám)

1970-02-20 / 8. szám

1970. február 20. p .......­ A magyarság 1970-ben nem ünnepelhet! A Szent István Emlék­ei- olyan hatalmas anyaggal b­i­­zottság a New York Állami­téli meg a hallgatóságot, hogy Amerikai Magyar Szövetség a befejező beszédek égisze alatt a newyorki M­gyar Házban kétnapos anké­ február 22-én, vasárnap­tól rendezett, délután 4 órakor lesznek. A kétnapos ankét meg nem Ugyancsak a Magyar Házban fejeződött be, hanem három­ a 213 East 82-ik utcában, — napossá vált, mert az előadók New Yorkban. — Dr. Eckhardt Tibor, mint a Trianon elleni küzdelemnek egyik vezető harcosa az ankéten nagyhatású beszédet mondott, melynek szószerinti szövegét közzé tesszük.. — Ezúttal a 3. folytatást adjuk: — A nagyhatalmak közül, — mondotta dr Eckhardt,— a páriskörnyéki békeszerződések megváltoztatása érdekében, nem Németország foglalt elsőként állást, hanem Szovjet-Orosz­ország. F­elduzzasztva idegen országok illetéktelen birtokával ma fascizmusnak minősítenék a status-quo megváltoztatására irányuló minden törekvést.­­ Emlékeztetnem kell azonban az 1924-ben, Moszkvában megtartott Y.-ik Komitern Kongresz­­szusra, mely kimondotta, hogy “a népek önrendelkezési joga ■—• érvényesüljön Yugoszláviában. Horvátország, Slavonia és Macedónia külön választandó Yugoszláviától és teljesen füg­getlen köztársaságokká alakítandó át.” — Emlékszem arra is, hogy 1934 őszén a Marselle-i ügy Genfi tárgyalása során Lit­­vinov, a szovjet delegátus, szigorúan korrekt álláspontot fog­lalt el és nem támogatta Benest és társait a magyar revíziós törekvések elítélésében. Csak 1937 tavaszán, a kormányzó mohácsi beszéde után, ami eredetileg Belgrádnak lett szánva, tudott Magyarország Olaszországgal barátsági szerződést kötni, áttörve ezzel szinte teljes külpolitikai izoláltságát. A Trianon­i béke revíziójának a vágya eltöltötte az egész magyar társadalmat, de azt a magyar kormány sohasem kez­deményezte. Azt, 1927 húsvétján, híres irásával a Daily Mail­ben, Lord Rothermere indította el: “Magyarország helye a nap alatt” címmel. — Az angol Külügyi Hivatal sohasem ér­tett vele egyet, de harcifis­í­r jelleméhez híven Rothermere Lord kitartott béke-revíziós akciója mellett, mint nekem mon­dotta, —­ nem akarta, hogy két idősebb fia hősi halálát köve­tően az utolsó, megmaradt fiát is elveszítse ,csak azért, mert Llyod George ostoba b­ékeszerződéseket kötött.” A magyar társadalom, a Revíziós Liga lelkes munkája és az eredményes angol-magyar propaganda, mely hangsúlyozottan békés esz­közökkel, az erre hivatott Népszövetség közreműködésével kí­vánta az elkövetett igazsáágtalanságokat jóvátenni, lehetővé tette, hogy 1932 őszén, Gömbös Gyula miniszterelnöki székfog­laló beszédében, a revíziót hivatalos kormány­programmá tegye Akkor az angol Alsó-Házban mindhárom pártból már több, mint 240 képviselő csatlakozott a magyar békeszerződés revízióját támogató pártközi bizottsághoz. Az angol Külügyminisztérium leplezetlen kisántánt­­barátságát azonban nem tudtuk megingatni. A mindig építő szándékú, mértéktartó Herczegh Ferenc elnöklete alatt mint ügyvezető alelnök, 14 éven át én irányítot­tam politikailag a Revíziós Liga munkásságát, G­­all Endre ba­rátom példásan lelkiismeretes segédletével. Munkánkért a ba­bért, elvből mindig másoknak, nagyrészt külföldi íróknak, tu­dósoknak engedtük át és soha a kormánytól egyetlen fillért el nem fogadtunk. Függetlenek maradtunk, névtelenül dolgoztunk és így elnyertük otthon a legszélesebb körű támogatást. Leg­áldozatkészebb támogatóink a szakszervezetek voltak, élükön a Tata­i bányászokkal. A döntő összecsapás, mely nemzetközi érvénnyel helyben­­hagyta a magyar revíziós politika jogos voltát, Genfben zaj­lott le, 1934 őszén, a Népszövetségben.­­ Apró formahibáktól eltekintve, a magyar hatóságoknak semmi felelősségük sem volt a Marseille-i “király­ gyilkosságában”, de a francia-kisántáni szövetségesek revíziós politikája miatt akarták Magyarorszá­got megalázni. — Rámutatva a Trianonban elkövetett igazság­talanságokra, én a revíziós politikáért nyíltan vállaltam a felelősséget, — hangsúlyozva eljárásunk jogos voltát és békés szándékainkat. Magyarországnak egy hajszála sem görbült meg akkor, hallgatólagosan a revíziós politika jogos volta elismerést nyert. — Persze, minden jog csak annyit ér, amennyi abból meg­­v­alósítható. — A két “Bécsi Döntés” felé azonban akkor megnyílt az út — A legfőbb tanulság, hogy az újból ránk szakadt tria­noni status quo revíziójához való jogunkat nem adhatjuk fel a jövőben sem! Nem, nem soha! — Lapunk következő számában folytatjuk — Jövő heti számunkban: HOGYAN JÖTT LÉTRE A MÁSODIK TRIANON? MAGYARSÁG BESZÁMOLÓ A CHICAGÓI “TULIPÁNOS LADA” MŰSOROS TÁNCESTÉLYÉRŐL A chicagói magyar farsang egyik leghangulatosabb s leg­­megkapóbb eseménye volt az a műsoros táncest, amelyet a Tulipános Lada kulturális közösség rendezett a S. J. Gregory Auditóriumban. A hatalmas termet megtöltötte a közönség, melynek sorai­ban Clicago magyar társadalmának minden rétege képviselve volt. Sokan eljöttek a város környékéről is, sőt a szomszédos államokból, Wisconsinból, Indiaimból is többen áthajtottak, hogy részt vegyenek az egyre népszerűbb “Tulipános Láda” újabb megmozdulásán. —­ Nehéz Ferenc, a Californiából Chi­cagóba telepedett író, a műsor bevezetőjében annak a hitének adott kifejezést, hogy “a csikágói télben is örök tavaszt, rózsa­nyílást tud varázsolni az a hatalom, amelyet úgy hívnak: — magyar szeretet.” —­Valóban: a szeretet melege hatotta át az egész rendezést. Egyszerűség, szív áradt a színpadról, a magyar jóakarat, a magyar kultúra istápolásának őszinte vágya tette illatossá a lelkeket. — Első számként Molnár Cilike mondott verses pro­lógust , kedvesen, tehetségesen és gyönyörű magyar népviselet­ben. Utána a Tulipános Láda dal- és tánc­együttese, valamint gyermekcsoportja, a “Kispiricsi faluvégen” című életképet ad­ta elő. Az életkép dalait Diószegi Sándor karnagy állította össze, tanította be és kísérte zongorán. A pompás táncok be­tanításáért Klippel Márta érdemel dicséretet. A szólószámokat Éles Jolika és Klaudinyi Lászlóné énekelték, a csárdás-kettőst Molnár Cilike és Árvay György ropták. Ezután Bérc Bözsike énekelt magyar nótákat. Ez a kitű­nő, fiatal énekesnő a legnagyobb magyar nótaénekesnőkre em­lékeztet nemcsak gyönyörű hangjával, hanem nagyon kedves, közvetlen előadásmódjával is. — Legnagyobb sikerét a “Virág­ének idegenben” c. dallal aratta, melynek zenéjét a kísérő Diószegi Sándor szerzette, Tollas Tibor versére. — A befejező szám egy pesti, békebeli dalcsokor volt. A kórus és a tánc­­együttes tagjai adták elő. — A műsort, irodalmi színvonalon, Nehéz Ferenc vezette le, e közben a “Chevrolet balladája” című humoros monológját is elmondta, nagy sikerrel. Előadás után tánc és kedves, magyaros szórakozás volt éjfélig, sőt még tovább is. — Megható volt, milyen szeretettel jóindulattal és milyen példamutató módon viselkedtek a meg­jelentek. —­ Az AMSz titkára Dr. Fiedler Kálmán; a Tollas Tibor Irodalmi kar vezetője Kelemen Iván; az ev. egyház ré­széről Dr. Lestyán János; a chicagói magyar katolikus Liga vezetője gróf Zichy Emánuelné, férjével,gr. Zichy Emánuellel, a Magyar Társalgó elnöke Dr. Hoványi Gyula szerkesztő és Ádám Halmágyi Lajos szerkesztő meg még igen sokan a város vezető magyarjai k­özül tapsolták a fáradhatatlan Diószegi Sándort és rendezőgárdáját. (Chicagói Figyelő) aeS8S38Se8888®8eSS888áí8®eS8SeS8íí«e«G**««,vtígSSS»íté^ MINDENT EGY HELYEN — ANYANYELVEN! TUZEX - JKKA — PODAROGIFT — VALLEY-ék utján — 1c napon belül kerülnek kézbesítésre. — UTAZÁS, — Rokon-kihozatal 30 hónapos részletfizetésre, haza település nyugdíjjal, vizom és egyéb okmányokkal. OKMÁNYOK: magyar, német, tót, román és orosz nyelven. — Hiteles fordítások és egyéb közjegyzési ügy, gyorsszolgálattal. — ÉPÍTKEZÉS: Tanácsadó szolgálat, tkv-s tulajdon-vizsgálat, — engedélyezési eljárások, rajz. és műleírással. INGYEN utazhat az óhazába és vissza, ha nálunk vásárolt új autóját európai gyártelepen veszi át! — További tájékozásra hívja (bármely időben) ezt a számot: Code: 412 241-8920 vagy írjon: TRAVELER FOREIGN EXCHANGE 736 Hill Ave., Pittsburgh, PA., 15221 — címre! 5. oídai A néwyorki DAILY NEWS-ban megjelent nyílt levelekből “Csodálkoznak önök, hogy Ii­iért akar minket Goodel és Javíts szenátor, valamint az American Jewish­ Committee kivonni a vietnámi háborúból, behúzni a közékeleti háború­ba? A háború háború, függet­lenül attól, hogy hol folyik. ” • Israel éppúgy, mint Észak­­- Jetnám­, —1 támadó háborút folytat.” □ “Önök azt hangoztatják, ő°gy ‘Az én hazám, akár igaza van, akár nincs.’ — Hát a ná­cik ugyanezt vallották s azért őket Nürnberben elítélték.” □ “Reméljük, hogy McGovern, Loewenstein, McCarthy urak, galam­bszívü követőik nem fe­lejtettek el Ho Chi Minh ha­lála alkalmából virágkoszor­ú­­kat küldeni a Hanoiba.” □ “Egész fel voltam lelkesül­ve, amint olvastam, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak volt i­­deje döntést hozni az lorca­­i nyilvános iskolákban tanuló diákok karszalagjai ügyében. Mivel az én gyermekemnek az iskolai ebéd alkalmával mind­untalan megtagadják a magá­­nézt az ő paradicsom-szendvi­cséhez, most bizalommal for­dulhatok a Legfelsőbb Bíróság­hoz, hogy ebben a kérdésben is döntsön.” □ "Amikor a uhu Marchi Ja­víts Jakab szenátort — “a pompous, postring ass”-nak nevezte, rögtön megkapta az én szavazatomat. Hiszen a szöget a fején találta.” □ Sz­gény Hayiuwoth bíró megbocsáthatatlan bűnt követett el Ha legalább csak, mint gyilkos, vagy kommunis­ta kém lett volna egyszer el­ítélve,^— (/• liberálisok megta­lálták volna a szívükben a­­ módját annak, hagy megbo­­­­csássanak neki. Ő azonban el­­­­követte azt a megbocsáthatat­lan bűnt, hogy konzervatív eszmékkel volt beszínezve, sőt, még az alkotmányos kormány­­­­zatnak is a híve volt....” □ . “E reggelen fordult elő elő­­­­ször életemben, hogy a postás , egy szemét, és pornografikus nyomtatványt hozott címemr­e­­ A postás tájékoztatott, hogy­­ a feladó ellen nem indíttatha­tok eljárást az amerikai leg­felsőbb bíróság döntései ért mében. Ezek után én újra fo­gom címezni az összes ilyen küldeményt a bíróság tagjai­nak a címére és remélem, hogy mindenki, aki hasonlóképpen­­ gondolkozik, így fog tenni.”

Next