Magyarság, 1971 (47. évfolyam, 1-48. szám)

1971-11-05 / 40. szám

1971. november 5. MAGYARSÁG „KIKÖLTÖZÖTT AZ EMINENCIÁS ALBÉRLŐ CSAK NÉGY MILLIÓ ZSIDÓ PUSZTULT EL” - MONDOTTA MINDSZENTY JÓZSEF EGY AMERIKAI LAP BUDAPESTRE KÜLDÖTT TUDÓSÍTÓJÁNAK H­ÓNAPOKKAL ESZTERGOMI ÉRSEKKÉ TÖRTÉNT KINEVEZÉSE UTÁN” . (Ez a cikk alcíme...) E­gy Izraelben, megjelenő magyar nyelvű, újság, oldalas cikket írt, amit most kommentár nélkül az az“Ud KELET 1971. X. 3.-i száma került szer- alábbiakban szó sz­erint közlünk: vesztőségünkbe. — Lenti címm­el Benedek Pál egész- “Néhány hél múlva, november 4-én lett volna 15 éve, hogy Mindszenny József bezörgetett hajnaltájt a budapesti ameri­kai követségre és menedékjogot kért az éjszakát a parlamentben tölöve, előző este rádióbeszédet mondott — akkor onnan su­gározta műsorát a m­agyar rádió —, s már nem tudott utána hazamenni az Uri-mcai palotájába, mert puskaporos volt a levegő. Bevonultak az oroszok, megdöntötték a magyar forradalmat. Nagy Imre és elvbarátai az éjszaka folyamán a jugoszláv követségre mentek, a prímásra azonban senki sem gondolt. Ott maradt a parlament egyik szobájában haj­nalig. Nyolc évvel korábban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de Rákosi 1965 ben felajánlotta neki a szabadságot- Per­­törlé­st kapott volna, ismét elfoglalhatta volna esztergomi trónját, ha aláír egy nyi­latkozatot, hogy magáévá teszi az Egyház és­­ állam közötti megegyezést és a jövő­ben annak­­paragrafusaihoz tartja magát. MINDSZENTY HELYETT — GRÖSZ Mindszenty elutasította az ajánlatot. Rákosiék — “ha­­ló nincs”-alapon — az u­gyancsak börtönben lévő Grösz József ka­locsai érsekhez fordultak, aki mindent alá­írt és pár nappal később országos ünnep­­ség keretében bevonult a kalocsai fő­egy­házmegye templomába. Makacssága ellenére Mindszenty kike­rült a börtönből és Rétságra helyezték, egy kis Nógrád-vidéki kastélyba, ahol a háziőrizet szabályai szerint élt. Vele volt titkára is. Történetesen a rétsági helyőrség élén egy olyan katonatiszt állott. — Pálinkás őr­nagy, — aki korábban valamivel előkelőb­ben csengő nevet viselt, őrgróf Pallavicini Antalnak hívták, de már a múlt rendszer­ben szakított családjával, később kommu­nista lett. A demokratikus hadseregben szolgált s hogy ne emlékeztesse beosztott­jait lépten-nyomon a származására, felvet­te az akkor jobbnak hangzó pálinkás nevet. Nos, néhány nappal­­az október 23-án kitört forradalom után ez a Pálinkás-Pal­­lavicini őrnagy szabadította ki a prímást és harckocsit bocsátott a rendelkezésére, azon vitte fel Budapestre. Később az életé­vel fizetett ezért Pálinkás. 1957-ben kivé­gezték. Mindszenti Józsefnek nem az volt a gondja, hogy átvegye az Egyház vezetését, ő közéleti szerepre vágyott. Ragaszkodott ahhoz, hogy a rangjához, amelyet a ma­gyar történeti alkotmány "az ország első zászlós urának” határozott meg, s ilyen minőségében fogadta a kuttorai és hazai tényezőket. Reggelitől estig tárgyain­. Azok­ban a napokban gombamódra szaporodtak a pártok, ő is “gründolni” akara­­ Báról .Ka­vics István nem volt már Magyarországon, a keresztény­demokrata párt megszervezé­sét egy régi liberális politikumra, Kassay Károlyra akarta bízni. Jelen voltam ,azon a megbeszélésen amelyet Kassay Károly a prímással való tárgyalása másnapján folytatott dr. Bródy Ernővel, az egykori polgári demokrata párt hosszú éveken át volt képviselőjével. A PRÍMÁS SZÍVESEN VENNÉ... — Emőkém, a prímás szívesen venne, ha a magyarországi zsidóság is csavarász­­na a pártjához. Azok után, ami a Kispol­gársággal történt... Bródy Ernő egy pillanatig sem gon­dolkozott, azonnal elutasította az ajánlatot és kijelentette, hogy egyetlen magyarorszá­gi zsidó s®m megy Mindszenty zászlaja alá. — Rassay nem is erőltette a dolgot, még egy kérdést sem tett fel, miért ilyen hatá­rozott a különben megegyezésekre hajla­mos Bródy Ernő, s a két veterán politikus találkozása, — amelyen e sorok írója Bródy Ernő kísérőjeként vett ré­szt —, minden megegyezés nélkül ért véget. A prímás vad­­antiszemitizmusát soha nem rejtette véka alá. Zalaegerszegi apát­plébános korában nemcsak a helyi lap szá­mára írt vezércikkeiben, de “Az édesanya” című­­könyvében is uszított a zsidók ellen és valóságos terroruralmat rendszeresített a lelkek felett. KEGYELEM A HÁBORÚS BŰNÖSÖKNEK Prímássá való kinevezése után, — ahogy ezt Zsolt Béla megírta a “Haladás” című hetilap 1947. május 22-i számának vezér­cikkében — az volt az első dolga, hogy be­advánnyal fordult az akkori magyar igaz­­ságügyminiszterhez, kegyelmet kért a há­borús bűnösök számára. Minden nyilvá­nos miséje alkalmával imát is mondott ér­tük, s fennhangon fohászkodott: “Imád­kozzunk a börtönben és internáló táborok­ban lévő testvéreinkért!” A Christian Science Monitor című a­­merikai lap Magyarországra irányította berni munkatársát, egy Zaug nevű kiváló újságírót, aki később Zsolt Bélának a kö­vetkezőket mondotta el a prímás Uri­ utcai palotájában lefolyt interjúról: — Megdöbbentő ez a Miniszenty. Azt kérdezte tőlem: Mr. Zaug, igaz-e, hogy Roosevelt anyja zsidó volt? Igaz-e, hogy Schöneld, az USA magyarországi követe zsidó? Igaz-e, hogy a Rockés eletek is zsi­dók? Hogyan engedhette meg az amerikai nép a közélete elzsidósodását? Az újságíró még hozzáfűzte Zsolt Bé­lának: — Kínos volt nagyon, mert a fotó­­riporter, akit Magammal vittem, történe­tesen zsidó volt . . . HA A LEGÉNYEK BICSKáZZÁK EGYMÁST ... Megemlítjük még a kunmadaras­ ügyet. Kunmadarason alig két évvel a háború u­­tán pogrom volt. Nem sokkal később egyes zsidó személyiségek azt kérték Mindszenty­­től, ítélje el a gyilkosokat. Ezt üzente visz­­sza: — Ha az alvégi és felvégi legények bicskázzák egymást és néhány keresztény legény a kocsma padlóján marad, a fő­rabbi sem tiltakozik .­­. Végül idekívánkozik az az interjú, a­­melyet 1946 elején adott a prímás a lon­doni News Chronicle Esztergomba küldött munkatársának.­­ Az európai zsidók pusztulásáról for­­galomba hozott adatok túlzottak. Legfel­jebb csak 4 millió veszett el, magyar ho­nos pedig csak 400 ezer. De úgy hallom, a napokban is előkerült néhány száz... Ezért nem keltett különösebb részvé­tet, amikor 1948 végén letartóztatták a prí­mást, noha ittat antiszemita kirohanásai miatt számolt le vei© Rákosi. A világ ak­kor — és most bizonyára­­is­mét, — az anti­­kommunista helytállás élő szobraként em­lékezett és emlékezik meg a prímásról. Számunkra az, ha valaki antikommunista, — hogy stílusosak legyünk, — még nem elég az üdvösséghez. Csak annak az amti kommunizmusa érdekel bennünket, aki meg­­győződéses humanista. A prímás nem az-Mindszenty mindenek előtt makacs ember, aki szinte beteges módon ragasz­kodott a prímási funkció középkori értel­mezéséhez, zavaros antiszemita világképé­hez, és antikommunizmusa is ezen a priz­mán­iájt vizsgálandó. Világos, hogy min­den katolikus főpap a­ntikommunista, de mások rugalmasabbak. A pápa például, már hosszú évekkel ezelőtt magánkihall­­gatáson fogadta Adzsubejt, az Izvesztyija főszerkesztőjét, s néhány hónapja Péter Jánost, a magyar külügyminisztert. Mire mutat ez? A PÁPA ÉVEK ÓTA HÍVJA Mindszenty pápább­­akar lenni a pá­pánál Az idő keresztül lépett maradisá­­gán, helyzete tarthatatlanná vált az ameri­kai követségen, ahol egyébként a nagy­követ lakosztályában volt 15 éven át al­bérlő. A világlapok nem egyszer megírták, hogy a nagykövet íróasztalát oltárrá ala­kította, azon misézett. Hétköznapokon csak magának, vasár- és ünnepnapokon a kö­vetség katolikus munkatársai számára. A pápa évek óta hívja vissza, Rómába, ő lehetett volna a vatikáni könyvtár bíbo­ros-igazgatója, ha elfogadja időben a meg­hívást. ő makacskodott. Teljes pertörlést követelt és annak a lehetőségét, hogy el­utazása előtt egy főpapi szentmisét mutat­hasson be Esztergomban. A magyar kormány erre nemet mon­dott. Végül megegyezett a feje fölött Ká­dár János és VI. Pál pápa. Mindszenty elvesztette a játszmát. Megnyílt az Út a távozása által a ma­gyar-amerikai kapcsolatok rendezésére — az elhagyott lakosztályt bizonyára ameri­kai nagykövet foglalja el, — s a vatikáni­magyar viszony is jobb lesz- Gondolom, kinevezik az új hercegprímást is Ijjas ka­locsai érsek, a magyar püspöki kar jelen­legi elnöke személyében. Mi győzhette meg Mindszentyt végül? Miért adta­­be a derekát? ELJÁRT FELETTE AZ IDŐ A korával volt baj. VI. Pál pápa ugyanis ki akarja iktatni az idős főpapokat az egyház vezetéséből. Bevezette, hogy 75 éves kort elért érsek köteles lemondani. Mindszenty 79 éves­ Valószínű tehát, hogy Kőnig bécsi érsek meggyőzte, szélmalom­harcot folytat, mert ha polgári rendszer lenne Magyarországon, akkor is kénytelen volna visszavonulni. Most bizonyára megírja emlékiratait. Előbb azonban tapasztalni fogja, hogy nem csak Magyarországon, a katolikus egyház­ban sem tényező már. A pápától gyűrűt és aranykeresztet kapott, de ez nem jelent többet, mint amikor régen a nyugalomba vonuló igazgató-tanítót érdemei elismeré­séül a hatodik fizetési osztályba emelték.” Eddig tart az izraeli cikk.­­ S Képviselők az UNO-ról... (Folytatás az 1. oldalról) szó, ez az elv kirepült az ab­lakon.” “Ez az őrültség vissza fog járni, hogy üldözze az embe­riséget.” (H 9947) Sikes képviselő szavai: “Ideje elhagyni a sülyedő hajót.” “Most már itt az ideje,­­ hogy az Egyesült Államok váljék ki ebből a szervezetből és, hogy az UNO-t eltávolít­­suk az USA-ból. Barátaink dezertáltak minket s a kom­munisták vették át az UNO igazgatását. Nemzeti Kína kit­­­űzése egy védhetetlen akció és­­ azt az USA nem fogadhatja­­ el. Még soha nem történt meg ezelőtt, hogy egy nemzetet kit­űztek volna...”­­— “Az UNO elkezdte a szétesési folyama­tát s itt az ideje annak, hogy az USA elhagyja a sülyedő hajót.” (H 9948) Dorn­ i képviselő­ jeValóban, — Elnök úr, — ez az infámia napja volt. Or­szágok, melyeket nagyjából az amerikai segély teremtett és tartott fenn, felsorakoztak s azt javasolták, hogy Taiwan­nak ne legyen képviselete....” “Ez egy érthetetlen tragédia. Egy a békétől, igazságtól és tisztességtől eltávolodó lépés.” (H 9949) Rarick képviselő “Another Communist Vic­­tory in the UNO” cím alatt: “A nemzeti kínaiak legutób­bi elárulásának bejelentése az amerikai népben mély megdob (Folytatás az 5- oldalon.) 3. oldal

Next