Magyarság, 1972 (48. évfolyam, 1-48. szám)

1972-07-21 / 28. szám

4. oldalMAGYARSÁG TOLLAS TIBOR, a Münchenben megjelenő “Nemzetőr” c. havilap szerkesz­tője az alábbi felhívást intézte lapjának olvasóihoz és külön levélben kérte a “Magyarság”-ot ennek közlésére. Készséggel teszünk eleget a kérésnek s a felhívást itt adjuk. „Ki tud 1948-as szabadságharcunk költői visszhangjáról ?” GLÓRIA VICTIS 1948 -49' “Jövőre ünnepeljük a 48-as szabadságharc 125. és Petőfi születése 150. évfordulóját. Ez alkalomból tízéves munkánk eredményét szeretnénk könyvben kiadni Eddig több, mint het­ven verset sikerült barátaimmal összegyűjtenünk, melyeket külföldi költők írtak 48-ról, Petőfiről, Kossuthról stb. A köz­ismert Ibsen, Heine versein kívül olasz, angol, amerikai, török, francia költőket ihletett meg 48-as szabadságharcunk és le­gendás vezetői.­­ De írtak róluk a szomszéd népek költői is: bolgárok, szlovákok, románok, lengyelek.­ Sok, eddig teljesen ismeretlen irodalomtörténeti dokumentum kerül kiadásra. — Ugyancsak gyűjtjük a kor külföldi művészeinek metszeteit, ké­­peit és zeneműveit, melyet 48 ihletett. Ezeket az alkotásokat is megörökítjük az antológiában. ■— A versek két nyelven: eredetiben és magyarul jelennek meg. Aki tud ilyen irodalmi, vagy művészeti dokumentumokról, írja meg! Soha ilyen lehetőségünk nem volt, hogy a világ szinte vala­mennyi könyvtárában, múzeumában,­­az elkallódó, számunkra felbecsülhetetlen értékű emlékeket összegyűjtsük. A kötet ked­­vezményes elő-megrendelése $6.00. — Aki teheti [személy vagy szervezet] vállaljon patronáló tagságot: $25.00 értékben. — Nevét a könyvben megörökítjük s adományait könyvekkel té­rítjük vissza. A Glória Victis 1848-49 megjelenése 1973. már­cius 1. — Érdeklődőknek bővebb felvilgosítással szolgálunk. ■ Tollas Tibor, Nemzetőr, 8. München 34. Pf. 70.” — #­­ # SZATHMÁRY LAJOS, lapunk munkatársa magáévá tette a fenti nemes ügyet és annak minél teljesebb sikerét a maga részéről az itt következő, kiegészítő elgondolásaival kívánja előmozdítani: GLÓRIA VICTIS 1948-49 “Aki tud ilyen irodalmi, vagy művészi dokumentumról, — írja meg! — Aki tud olyan magyar témájú s a 48-as sza­badságharccal, Kossuthtal, Petőfivel, vagy magával az ese­ménnyel foglalkozó angol, francia, német, vagy bármilyen más­nyelvű versről, újságcikkről, rajzról, képekről, kottáról, — kérjük, írja meg az alábbi címre: MAGYARSÁG, P. O. Box 5649, Pittsburgh, Pa., 15207. Azoknak a kedves Olvasóinknak, akik arra igényt tarta­nak,­­ minden külföldi nyelven írt és a fenti címen hoz­zánk beküldött akár ‘zerox’, akár fotókópia, akár fénykép­másolatban beküldött közleményért $10­00 jutalmat adok! Mivel esetleg többen küldik be ugyanazt, ha a beküldött vers közlésre nem kerül, mert már megkaptuk, akkor is adunk a beküldőnek ajándékba egy kötetet a megjelenő műből, — amelynek bolti ára hat dollár lesz. — A könyv megjelenésére 1973. március 1-ével számíthatunk és minden szíves érdeklődésre azonnal és pontosan válaszolunk. _ Kérem mindazokat, akik a fentiekkel kapcsolatban bár­milyen felvilágosítást vagy segítséget tudnak nyújtani, küld­jék az anyagot hozzánk. Mindenki, aki a könyvhöz anyagot küld be, az ellenértéket a lehető leggyorsabban megkapja. —­­Különösen nyugdíjas tanáraink, tanítóink és egyéb értel­miségi olvasóink figyelmét hívjuk fel a következőkbe: Nincs olyan városi, vagy egyetemi könyvtár az Egye-­­­sült Államokan, ahol ne lennének az illető államnak, városnak,­­ vagy környékének olyan napi- vagy heti-, vagy havi lapjai, folyóiratai, amelyek 1484-49-50-51-52 évekből származnának.­­? Bárki megteheti azt, hogy bemegy a könyvtárba és megkérde­zi, hogy van-e a várostörténeti, államtörténeti osztályon, vagy a folyóirat osztályon olyan napi, heti vagy havi folyóirat, a-­j­­­mely az 1848-1852-es évek körül jelent meg. Ha van, — és * biztosan van, —­ akkor leül és átlapozza. Mi például találtunk a “Holden’s Dollár Magazine” című havi folyóiratban Arthur’s­­( Frank Leslies Harpers Weekly and Monthly, Ilustrated Bos­­nis­ton News, Peterson’s Journal és még számos folyóiratban ab­ ab­ból az időből való verseket, közleményeket, képeket. m. Nagyon sok városban megvannak esetleg Kossuth útjáról hoz szóló angol nyelvű amerikai könyvek, amelyek még a dátumo­­vén kát is megmutatják, amikor járt bizonyos helyeken Kossuth. Egy helyi költő rendszerint írt ódát, vagy verset hozzá, vagy készítettek valamit a jövetelére. Díszkaput, ünnepi szónoki eí­melvényt, magyar zászlókkal díszített páholyt, stb. amelyekről igen sok korabeli fametszet, rézkarc maradt meg a porosodó, foszladozó újságok lapjain. — [Talán még a zászló is megvan valakinél, mint a régen elhunyt dédapa emléktárgya.] Ha valaki ilyesmire talál, kérem, írja meg nekem egyszerű szavakkal, hogy ezt és ezt találta. Ha szükségünk van rá, — versenként, vagy közleményenként, vagy darabonként a tíz dollárt megkapja! Ha nincs, az illető nem vesztette el idejét: ajándéka lesz egy GLÓRIA VICTIS kötet. — Minden könyv­tárban van már fénymásoló berendezés, amelyen centekért lehet a kért oldalakat lemásoltatni. —■ Természetesen, ahol ilyen nincs, ott fénykép-másolatot kell csináltatni. Ilyen esetben is a költségeket ugyancsak megtérítem * * * Mutassuk meg a világnak, hogy az egész kultúremberiség velünk érzett 1849-ben ugyanúgy, mint 1956-ban és mutassuk meg azt is a világnak, hogy a külföldön élő magyarság nem­csak büszke a múltjára és őseire, hanem be is tudja bizonyí­tani mindenkinek a Magyar Nemzet nagyságát!” — KÖSZÖNTŐ A MAGYAR NAPRA... Kedves Magyar Testvéreim! 1926 óta az idén tartja a U. M. C. A. (a Penn­sylvaniai Egyesült Magyar Polgári Szövetség) a 47-ik MAG­YAR NAP-ot. Szeretettel köszöntöm az egybegyűlteket, ked­ves vendégeinket. — A MAGYAR NAP év­­ről-évre testvéri találkozót jelent és az amerikai magyar életben a magyar egység megnyilvánulásá­nak a kifejezője. A Magyar Nap, bárhol is rendezik Amerikában,­­ a hatalmas és az emberiség javára szolgáló igazi magyar szellemnek tiszta könny­csepp­je, amelyen keresztül láthatjuk és érezhetjük magyarságunk értékét! Nem mulaszthatom el annak a kötelességemnek a teljesítését, hogy szívem mélyéből figyelmeztessem ezúttal is minden amerikai Magyar Testvéremet: őrizzék meg, legalább otthonukban és családjuk keretén belül a magyarságukat! — A magyar nyelv, a magyar beszéd, a magyar betű, a magyar dal és a magyar tánc örökségét, amit magunkkal hoztunk ebbe a szép és nagy, szabad országba,— nem szabad elkótyavetyélnünk! — Ez a dicsőséges nagy ország szabadságot biztosít nekünk őseink és eredetünk örök megbecsülésére! Addig vagyunk számottevő egyedei az Amerikai Egyesült Államoknak, amíg kétkedés nélkül, de mindenütt és mindenkor meg­­valljuk magyar származásunkat! Magyarságunk tudatát adjuk át gyermekeinknek és unokáinknak, mert ennél szebb és értékesebb örökséget úgysem adhatunk nekik! Ez becsületbeli kötelessége minden magyar embernek! Magyarország boldogabb jövőjében remény­kedve, Isten áldását kérem mindnyájunkra, 1972. július 30-án. Szebedinszky Jenő, U. M. C. A. - elnök A NEW YORKI DAILY NEWS-ban MEGJELENT NYÍLT LEVELEKBŐL “Észrevételek a violenciá­val kapcsolatban” cím alatt: “Miért háborodunk fel azon, hogy egy újabb nemzeti fon­tosságú egyéniséget lőttek le? F­elháborodás helyett jobb len­ne, ha megpróbálnánk alkal­mazkodni ahhoz az életformá­hoz, amelyre mostanában ta­nítják az eljövendő generáci­ót. Csak gondoljunk arra, mennyi tanítót alkalmaztunk mindenfelé az országban, kik az ő saját példájukkal olyas­mikre tanítják gyermekeinket, hogy ha nem szeretik a tor­­irányt, azt megszeghetik; ha egy cselekmény törvénytelen, egyszerűen át kell azt keresz­telni mássá, ha nem tetszik a haza, vagy annak a vezetősé­ge, vagy ha akár a polgárság többsége nem szimpatikus, az ügyek vezetését saját kezükbe vehetik s megmutathatják, hogy ki az úr a házban... Mi­vel mi képtelenek vagyunk megakadályozni ezt az irány­zatot, megérdemeljük azt, amit kapunk!” □ “Most, hogy a Legfelsőbb Bíróság megszüntette a halál­­büntetést­, kíváncsi vagyok ar­ra, hogy a bíróság vájjon e­­zentúl garantálja-e a polgár­ság biztonságát a gyilkosok­kal szemben?” 1972. július 21. . Akár hiszi,­­» -akár, nem.. A kiválasztott Seymon Hersh, ki magánháborút foly­t­­tat az amerikai hadsereg ellen újabb amerikai katonai titkos szellőztetésével pöffeszkedik a NY Times legelső oldalán. — Hersh, aki legszemélyesebben felelős a Calley hadnagy és Lavelle tábornok elleni akciók­­­ért, most azon panaszkodik , hogy “az Egyesült Államot titokban felhőket irányítót' Északvietnam, Laos és Dél­ vietnam felé azért, hogy kato­­­nai célokból fokozza és növel­­­je az esőzést”.­­ “Az Air Force felhőirányító program­ját legutóbb azért tervezték ki hogy megnehezítsék az észak-­­ vietnami csapatok és felszere­lések mozgását és csökkentsék az ellenség légelhárító rakétá­inak hatását.”­­­ Mindez a ri­tuális burokban született Mr. Hershnek nem tetszik, és nem tetik neki látszólag semmi, a­­mit az amerikai fegyveres erők csinálnak a kommunista észak­­vietnamiak ellen s íme már azt is siet kikürtölni az ellen­ség örömére, hogy az USA az ‘esőcsinálást’, “mint fegyvert kezeli”.­­— Persze, ha Roose­­velt irányított volna záporban gazdag fellegeket 1944-ben pl Európa felé, akkor Hersh lett volna az első, aki tapsolt vol­na, — de Vietnamban ugyan­ez talán háborús bűncselek­mény az ő mindenre kész fan­táziájának... [Hersh kérdéses cikke a NY Times július 3 i számának első oldalán talál­ható. | VÁGOTT * « fi­ú CSEREPES VIRÁG Születésnapra — Névnapra □ VIRÁGCSOKROK □ Válogasson üzletünkben ! * Keressen fel minket! * — Azonnal szállítják­ — Magyarul is beszélünk! Telefon: 521-8577 VIRÁGÜZLET Pittsburgh, PA., 15207 Guiser's Flowers 5009 Second Ave Magyarság. Más, mint a többi. Egy esztendőre• ÖT dollár! Magyarság. Más, mint a többi. Egy esztendőre: ÖT dollár!

Next