Magyarság, 1973 (48-49. évfolyam, 1-46. szám)

1973-01-05 / 1. szám

Dr. CSIKÓS ZOLTÁN: AZ EURÓPAI POLITIKA NAGY ISMERETLENJE Az európai országok, azonkívül Amerika és Ka­nada küldöttségeinek a részvételével már második hónapja folyik Helsinkiben egy konferencia, amely­nek a feladata az 1973. évre — egyelőre még meg nem határozott időpontra — összehívandó Európai Biztonsági Konferencia előkészítése. — A hivatalo­san megjelölt cél egy Európai Biztonsági Szerződés­nek multilateriális alapon való megkötése, hogy ez azonban, — ha egyáltalán létrejön, — milyen for­mában történik meg, erről még jóslásokba sem lehet bocsátkozni, már csak azért sem, mert nincs megha­tározva az a “biztonság”, amit létre kellene hozni... Köztudott tény, hogy a kezdeményezés évekkel ezelőtt a Szovjet részéről történt és ez a kívánság az idők folyamán mind sürgetőbbé vált, ez tulajdon­képpen nyilvánvalóvá teszi a részükről elérni kívánt célt. Mert józan ésszel azt el sem lehet ké­y­­zelni, hogy a Szovjetnek a legkisebb gondját­ is ké­pezné pl. Franciaország, vagy Anglia biztonsága, —­­az ő célja kizárólag a II. világháború alatt és után megszerzett hatalmi pozíciójának a véglegesítése és a biztosítása. — Az biztos, hogy a Nyugatnak is ér­deke­ a biztonság, de nem olyan áron, hogy tisz­tán szovjet érdekekért súlyos rizikót vállaljon. Az előkészítő konferencia feladata lényegében a napirend megállapítása és a tulajdonképpeni kon­ferencia idejének kitűzése. — Már itten megfigyel­hetők a törekvésbeli ellentétek: — míg a Szovjet ar­ra törekszik, hogy minél előbb kitűzzék a konferen­cia helyét és idejét, addig nyugati részről súlyt he­lyeznek a megtárgyalandó témák előkészítésére. En­nek pedig az az oka, hogy nyugati részről azzal a feltétellel jelentették be a konferencián való részvé­telüket, hogy a lényeges tételekben m­á­r az előkészí­tő tárgyalások során egy bizonyos egyetértésnek kell lennie.*— Egyelőre mindkét fél tartózkodott attól, hogy ezeket a témákat kiélezzék, azonban a tárgya­lások során bizonyos témák “különböző hangsúlyo­zásával” máris mutatkoznak vélemény­különbségek jelei. — Az persze máris nyilvánvaló, hogy a Nyu­gat a vitában nem fog szétforgácsolódni, sőt, a blokkokhoz nem kötött államok is fontos kérdések­ben a Nyugati Szövetség álláspontján vannak. — Az én nézetem szerint a két blokk között már az előkészítő tárgyalásokon nem lesz elkerülhető az összecsapás, mert a Szovjetnek a konferencia mi­előbbi kitűzését célzó törekvésével szemben a Nyu­gatnak a többször hangsúlyozott törekvése áll. — a problémák szubstanciális kifejtése.­­ Arra az esetre, ha létrejön a konferencia, álta­lában a következő az elképzelés: Először a külügyminiszterek ülnek ösz­­sze, akik bizottságokat fognak kiküldeni a különböző pontok kidolgozására. (A katonai és politikai biztonság, a gazdasági és techni­kai együttműködés, az emberek érintkezése és híranyagok kicserélésének megkönnyebbí­tése tárgyában.) Ezek sikere esetén magasabb (valószínűleg kor­mányfői) vonalon lenne a végső tárgyalás és a határozatok meghozatala.­­ Az eredménynek, va­gyis a biztonságnak és az együttműködésnek a végre­hajtására a Szovjet már most egy európai szervnek életrehívását kívánja, a Nyugat azonban ezt a kér­dést egyelőre nyitva akarja hagyni. — Hogy a dön­téseket milyen formában fogják meghozni, és végre­hajtani, — ez az, amiről halvány fogalmam sincs, (valószínű sok másnak sem!!) — Egy biztonsági szerződés természetéből kifolyó­lag katonai segélynyújtási kötelezettséggel is jár, ezért természetes, hogy az előkészítésekor ki kell küszöbölni minden olyan helyzetet, ami a szerződő felek közt fegyveres incidenst válthat ki. — és ez ve­zet el a rabnemzetek és így minket is érdeklő kérdés­hez, amelynek rendezése nélkül egy európai bizton­ság nem lehetséges.­­ Természetesen a Szovjet ezt a kérdést teljesen ki akarja, kapcsolni azzal a meg­állapításával, hogy rabnemzetek nincsenek, — és ezt, az álláspontot képviselik ezeknek a nemzetek­nek a delegációik is, mert azok csupa megbízható szovjet megbízottakból állanak.­­ Viszont minden nyugati politikus tudja, hogy ezek csak a szovjet fegyveres erő kényszere alatt beszélnek és cselekszenek, azonban a népeknek soha el nem múló az akarata a függetlenségük és szuvere­nitásuk visszaszerzésére! — És ebben van a nagy ri­zikó a Nyugat részére: — ha aláírnának egy, a mos­tani status quon alapuló biztonsági szerződést, és ebben az esetben, ha valami kedvező alkalom esetén az összes rabnemzetek egységesen és egyidejűleg a Szovjet ellen fordulnának, a Nyugatnak a szerződés értelmében kötelessége volna a szerződést megszegők ellen a Szovjet részére katonai segítséget nyújtani... Hogy a rabnemzetek részéről egy ilyen akció el­képzelhető, ezt több tény támasztja alá: — a rab­nemzetek lélekszáma eléri a Szovjet eredeti lélek­­számát; a Szovjetunió lakossága mintegy száz kü­lönböző nemzetiségből áll, amelyeknek több, mint fele ázsiai; a nemzetiségi problémák nincsenek mindenütt megoldva; köztudottak a Szovjet belső nehézségei; — és legvégül a legégetőbb problémája, az állandóan fenyegető kínai veszély! — Ha pedig a Szovjet olyan helyzetbe kerül, hogy a haderejének nagy része máshol lesz lekötve, egy­magában nem tudna úrrá lenni egy tervszerűen elő­készített egységes rabnemzet-akció fölött. — Ezért vagyok meggyőződve, hogy a Nyugat ad­dig nem megy bele egy Európai Biztonsági Szerző­désbe, amíg ezt a számára is rizikót jelentő európai tűzfészket ki nem küszöböli.­­ A Szovjet tisztában van azzal, hogy a rabnem­zetek problémája fölött nem lehet egyszerűen napi­rendre térni, ezért nyilván valami trükkhöz fog fo­­lyamodni, hogy elébe vágjon egy kudarcnak. — Egy ilyen attraktív gesztus volna, ha javasolná, hogy köt­(Folytatás a 8. oldalon) QPlfí^i0? S2cithn'-ry Chi» N Lin°oln Jive Chicago iL GOöJe Shapp kormányzó kinevezései... Shapp, PA kormányzója 4 új bírót nevezett ki az alleg­­heny megye Common Pleas bí­rósághoz : Nathan Swartz, Martin Wekselman, L. M. Johnson demokratákat és Louis J. Sparvero republikánust. — • Israel Packel­ lett PA főügyésze és James D. Barger a főrendőre. — OLÁH KATONÁK É. VIETNAMBAN... Most már minden jó lesz, — miután Románia bejelentette, hogy nemcsak gadasági segít­­séget ad E.­Vietnamnak, ha­nem 'katonákat’ is küld... — Mit szól ehhez Hanoi ?— Ezt: ‘‘Jó ez nekünk PP” —• A MEDICARE ötven centtel drágább lesz... .....­­ MAGYAROK MARADJUNK MINDIG !

Next