Magyarság, 1974 (49. évfolyam, 1-47. szám)

1974-11-15 / 41. szám

1974. november 15. A KORONATANÚ (Folytatás az 1. oldalról) nyomatás alatti ellentéteket ? És méltó volt-e az utolsó magyar király özve­gyéhez, a magyarok királyát minden esetben “csá­szár’ ’-nak nevezni? Nem vagyok történész, a történelmet a korona­tanú által vázolt kar­ban kezdtem élni magam is. — Anyám öt fivére harcolt Hazáért! Királyért! — a frontokon, Tirolban is a Kaiserjag­ereknél. Egyik Szerbiában tűnt el örökre, a másik amputált karral került orosz hadifogságba, a harmadik Oroszor­szágban harcolt, hogy hősi halottá legyen és nagy­anyám fiait sirató könnyeiből még mindig jutott IV. Károly király halálát siratni, Ottó királyfiból Dr. Habsburg Ottó lett és mi, magyarok úgy érezzük, elfogulatlanul ítéli meg a magyarság történelmi szerepét. — A koronatanúnak harminckét unokája vajon hogyan vélekedik? Úgy, mint a Habsburg-ház feje, avagy úgy, mint ez elő­adás szelleme sugározza? Dr. CSÍKOS ZOLTÁN : Amerikáról a választások után. - -----ÉS MÉG KÉT TÁVOLI ORSZÁGRÓL Kissé elszámítottam magam, amikor múltheti írásomban a nov. 5-i választás eredményéről a be­számolót a Szerkesztőre akartam rásózni. Most már belátom, hogy hiába pipázta végig azt a bizonyos keddi éjszakát a TV előtt, végeredményt nem kapott Ennek egyik oka, hogy a liberális kézben lévő TV állomások egy-egy demokrata győzelem híre Ti­tán valóságos diadalmi kommentárokat zengtek, — úgy, hogy a tárgyilagos hallgató belefáradt, — a másik pedig, hogy a végeredmény akkor éjjel nem született meg. A számolások napokig tartottak... (A “szeje-szedö-szerkesztő” itt töredelmesen bevallja, hogy már este tízkor úgy elaludt a TV előtt, hogy feleségének kellett őt ágyba kergetnie.) Itt megjegyzem, hogy csupán a kongresszusi és kormányzói választásokról írok. Ezeken kívül még ega ezer tisztség került betöltésre, bíróktól kezdve komptrollerekig,­­ ezekről csak a helyi sajtó tud számot adni, nem a mi feladatunk. Szenátus.­ A 100 szenátorból 50 került újra­választásra. Az eddigi arány 248:187 vol­t a demok­raták javára. Most a dem.-k 292 ülést szereztek, — a GOP 146-ot, vagyis 44-el növekedett a dem. fölény. Kormányzók: 50 állami kormányzót válasz­tottak újra. 36 demokratát és 13 republikánust, — és 1 pártonkívü­lit. A GOP-től 9 kormányzóságot vettek el, viszont ezek kettőt a demokratáktól és a pártonkívüli is demokratát ütött ki.­­ A demokraták tehát minden vonalon tért nyer­tek, de bizonyára nekik is csalódást okozott, hogy a szenátusban csupán néggyel növekedett a többségük, tehát 5 üléssel lemaradtak a 2/3 többségtől, amely az esetleges elnöki vétó visszautasításához szükséges. A komoly győzelmet a demokraták a Házban aratták, ahol ha kis különbséggel is, de megszerez­ték az u. n. “vétó-proof ” vonalat, vagyis egységes fellépés esetén az elnöki vétót leszavazhatják. Általános vélemény, hogy a republikánusok ve­resége nem jelenti Ford személyes vereségét. A demokrata szenátorok és képviselők között több konzervatív van, sőt vannak konstruktív ele­mek is, akik tudják, hogy a kríziseken győzni kell és csakis a törvényhozói és végrehajtói hatalom közös erőfeszítésével oldható meg és csak azért, mert az Elnök republikánus, nem fogják elgáncsolni az ész­szerű törekvéseit.­­ Erre Ford is rámutatott a választás utáni na­pon tett nyilatkozatában, amely szerint a nép dön- „Mar­adjunk a tényeknél, Schwartz urf Johin Paris, az Association of Arab-American Universiy Graduates nevében még jan. 4-én New Yorkban levelet írt és címzett a N. Y. Timeshoz ezzel a címmel: “Of Mideast Terror.” Ebből vettük át a következőket: “Schwartz Sámuelnek tok csupán a brit kato­­jun. 4-i levelében az az­nai célpontokra határos­­állítása, amely szerint az­ták az ő aktivitásaikat, Irgun, Stern Gang, stb. — már maga is egyike a cionista terrorista csopor szédületes hazugságoknak tését tudomásul veszi és a választás eredményét a nép által a kongresszusnak adott mandátumnak te­kinti, hogy tegyen valamit az infláció ellen... Ford pedig a maga részéről nem fog keresni harci lehetőségeket a demokraták ellen, mert tény, hogy fokozott többségben vannak. Annál több esze van, mint hogy ő kovácsolja össze saját maga ellen a Demokrata Pártot,­­ mert ha a krízis e­lleni küz­delemben az Elnök és a Kongresszus egymás ellen játszik, az ország még mélyebbre süllyed és a heten­ként fokozódó tüntetések forradalom­ak fajulhatnak. Több új ember került be a parlamentbe, ezért nem lehet tudni, hogy hányan lesznek, akik elsősor­ban az ország érdekeit nézik.. . Az biztos, hogy a választások eredménye a kongresszusra nagy felada­tot hárított és az azóta eltelt néhány nap alatt töb­ben megállapították ezt.­­ Viszont pár befolyásos demokrata vezető, így elsősorban Cári Albert, a Ház ‘‘speaker' -je nagy győzelmi mámorukban olyan ki­jelentéseket tett, hogy negligálják a Fehér Ház gaz­dasági programját és a saját elgondolásaikat viszik keresztül. — Pedig a Fehér Háznak állnak rendel­kezésére a szakemberek. — A demokrata korifeusok nem titkolják, hogy 1976-ra demokrata elnököt a­­karnak. — (erre alább még visszatérek...) A demokrata győzelemnek talán egy olyan oka van, amit bűnbak­ ker­esésének lehet nevezni. — Ez olyanok tulajdonsága, akik nem eléggé értettek va­lamilyen probléma kiértékeléséhez. És, állapítsuk meg nyugodtan, — hiszen egymás közt vagyunk, — hogy Amerika népe politikailag éretlen..... Nagy általánosságban az utóbbi éveknek és hó­napoknak itt három nagy problémája volt. — Az infláció, a Watergate és legújabban Rockefeller... Minthogy mindezek republikánus elnökök alatt csúcsosodtak ki, — a GPU lett a bűnbak. — Pedig, ha ezeken a problémákon sorba megyünk. Az inflációt az egész világon jelentkező krízis hozta létre. — A Watergate-t mesterségesen termelték ki — a roosevelti idők utódai Nixon eltávolítására... Rockefeller jelölésekor pedig Ford nem számít­hatott arra, hogy épen Rocky nagy vagyona fog sú­lyos komplikációkat okozni, akinek az ügyével most egy szenátusi bizottság foglalkozik. Amint az előrelátható volt, előtérbe lépett az 1976-os elnökség kérdése. A GOP részéről eddig még senki sem bátorkodott arra, hogy Ford ellen­jelöltjeként fellépjen.­­ A demokratáknak pedig Edward Kennedy kiesése után nincs olyan egyéni­ségük, aki már most előtérbe helyezhetnének. — A választások előtt Edmund Muskieval próbálkoztak, ■— most két új név került előtérbe; az egyik George Wallace alabamai kormányzó, konzervatív demok­rata, akit 85%-os rekord-többséggel választottak vissza. — A másik pedig Hugh Carey, akiről egy év­vel ezelőtt jóformán hallani sem lehetett. New York brooklyni kerületének volt képviselője.­­ Amikor NY államban, Rockefeller lemondása után a helyet­tese, M. Wilson lett kormányzó, akkor kezdte meg és fokozatosan építette ki az utat N­Y állam kor­mányzósága felé. Szórta a pénzt, végigjárta a váro­sokat, hosszú, költséges TV-reklámokon szerepelt és mindent megígért, amit a többi jelöltek összevéve (Folytatás a 4. oldalon) Hogy példát is mond­jak, 1948. április 9-én az Irgun meggyilkolta Deir Hassam — fegyvertelen arab falu minden tagját, 254 férfit, asszonyt gyer­meket, é­s mindezt egy napon. Abban az időben az Irgun vezetője Mena­­chim Hegin volt. Begin úr ma az izraeli parla­ment ellenzékének veze­tője. 1946. július 22-én, jó­val azelőtt, hogy Izrael függetlenségét kikiáltot­­tatta, az Irgun felrobban­totta a King Dávid Ho­telt, megölve ott 91 pol­gári elemet, — zsidót épp úgy, mint arabot. Hasonló felháborító tet­tek listája hosszú és nem lehet azt örökre elfelej­teni. Ismétlem, hogy csu­pán egy napon, 1948. áp­rilis 4-én a cionista ter­roristák több asszonyt és gyermeket öltek meg, — ■amennyit az összes pa­­lesztiniai akciók együtt elpusztítottak, beleszámít­va abba Münchent, Qiry­­át, Shemonat és Maalot­­ot. „ Mindezt ellenőrizni le­het a Nemzetközi Vörös­keresztnél s az LTNRWA- nál. Csak maradjunk a tényeknél. Schwartz úr.” MAGYARSÁG 8. oldal. R­i­c­h­a­r­d M.Nixon október 23 óta a Long Beach-i Memória­ Hospi­talban van orvosi keze­lés alatt. Dr. John Langren, az orvosa szerdán jelentette, hogy az Elnök legutóbbi, kisebb tüdőgyulladása el­múlt és csütörtökön haza szállíthatják San Clemen­tében lévő otthonába. Washingtonban John J. Sirica kerületi bíró úgy határozott, hogy egy háromtagú orvosi bi­zottságot küld San Cle­­mentébe, amely megvizs­gálja Nixont és legké­sőbb nov. 29-ig jelentést tesz arról, hogy szerintük Nixon egészségügyi álla­pota mikor lesz olyan, hogy a fővárosba repül­hessen a Watergate-ügy tárgyalásra . Azt is megállapítják, hogy ha repülőgépen nem utazhat, akkor mikor vá­lik lehetővé, hogy ottho­nában kihallgathassák A kijelölt orvosok: C. A. Hufnagel, John A­­Spitter Jr. és R. Starr.­­.

Next