Magyarság, 1975 (50. évfolyam, 1-46. szám)
1975-01-03 / 1. szám
Dr. Csikós Zoltán: AZ ESZTELEN NULKEARIS VERSENY Amerika egy évi honvédelmi költségvetése jelenleg keskeny 80 milliárd dollár. Minthogy ugyancsak kéreen a lakosainak száma 200 millió, átlagban minden amerikait, beleértveaz aggokat és a csecsemőket is, ezen a vonalon évi 400 dollár terhel. — Ez már magában is azt jelenti, hogy ha egy család megcsinálja az évi költségvetését, rájön arra, hogy miért lesz állanóan nehezebb a megélhetés. Hogy a honvédelmi költségvetés összege ezzel a 80 milliárd dollárral most érte el a csúcspontját, — kalló magyarázatot ad arra, hogy a krízisek idején a kormánynak mennyi gondja van az egyensúly fenntartásával — esetleg egy földrengés megelőzésével. Az amerikai példa csak egy a sok közül, mert a többi országok is hasonló gondokkal vergődnek. Természetesen, a katonai kiadások másutt nem tesznek ki ekkora összeget. Kisebb országoké kisebb, de a gond relatíve mindenütt ugyanaz. A katonai kiadások emelkedésének kétségtelenül a nukleáris fegyverkezési verseny az oka. Ennek a részleteit nehéz volna felsorolni, egész kötetet tenne ki, hogy mibe kerülnek a különböző típusú missilek és elhárító berendezések, tengeralattjáróról kilőhető többfejű lövedékek stb. Tény, hogy folyik a verseny, nem csak az életszínvonal rovására, hanem,a tudomány hivatott művelőinek nagy részét is leköti és nem jutnak hozzá, hogy a tudásukat a népnek valóban hasznos tevékenységre használják. Honvédelmi kiadások mindig voltak, mert amióta világ a világ, háborúk is voltak mindig és gondoskodni kellett az ország védelméről. A régi időkben ezek egy megszokott és mérsékelt keretben mozogtak és a kormányoknak így meg volt a lehetőségük szociális terveik végrehajtására. Az igaz, hogy néha hiba csúszott a számításba. Csupán példaképen: az I. és T. világháborúban, amelyek sokkal hosszabbra nyúltak és költségesebbek voltak, mint ahogy azokat az elindítóik kiszámították. Később azonban ezen máig nem lehetett változtatni . Ami azonban most folyik,épen abban az idő-.,ben, amikor u. n. ‘hivatalos’ háború sehol sebes, ha ezt a folyamatot valami módon meg nem állítják, beláthatatlan következmények jöhetnek, amintarra a múlt heti írásomban is utaltam. .. A nukleáris verseny a két atom-szuperhatalom, Amerika és a Szovjetunió között folyik. — Ami a többi országokban ilyen irányban tart, az mind csak ennek a függvénye. — És ez az óriási költségbe kerülő verseny tulajdonképen céltalan. Mert mindkét hatalom elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy ha háború esetén ultima ratioként valamelyikük az atomot valamilyen formában bevetné, — a másik fél ezt perceken belül tudná és a visszaütés perceken belül megtörténnék.... Az eredmény az lenne, hogy mindkét fél belepusztulna ... — Atomháborúban nem lehet győztes, hanem csak pusztulás, amely az egész világra kiterjedhet. — Csupán elméletileg képzelhető, el, hogy az egyik fél győztes lehet. — Ez úgy történhet, ha az egyik, véget akarván vetni a pusztulásnak, kapitulál. — Azonban a győztes fél kormánya nem sokáig élvezhetné a dicsőségét. — mert amikor előbújnak a megmaradottak az atombiztos bunkereikből, a nép, amelyben aligha lenne olyan család, mely sok hozzátartozóját ne gyászolná, a kormánya tagjait, felakasztaná a még énen maradt fákra, hogy ilyen formájú győzelemre vezette őket. —Már többször kifejtettem azt a nézetemet, hogyatomháború nem lesz . Az 1945 augusztusában Hirosimára és Magasakéra ledobott két atombomba volt az első és utolsó, ami így fog bevonulni a történelembe — Truman akkori amerikai elnök, a kormányának és tanácsadóinak a “dicsőségére”. És mégis, ennek a tudatában folyik a verseny... r~ssinfc Mindkét részről a pénz és az ész segítségével próbálnak feltalálni olyan kivédhetetlen fegyvert, ami kizárja a visszaütést. Ez azonban lehetetlen, mert mindkét részről a kémkedés és a technikai berendezések olyan tökéletesek, hogy kölcsönösen megtudják a másiknak az elért fölényét és azt rögtön kiegyenlítik. — így érte el az amerikai budget a 80 milliárdos rekordot. A Szovjet az adatokat nem teszi közzé, — vagy ha igen, az csalás vagy pozitív, vagy negatív irányban... — És a mai krízisek ebben az esztelen versenyben gyökereznek. — • EGYETLEN lehetőség volt a múltban az atomháborúra, amit a Szovjet szervezett a legnagyobb titokban Kína ellen. Hogy mikor kezdték ennek el szervezését, nem lehet tudni, nyilvánosságra akkor került, amikor az akciót lefújták. — Ez több ével ezelőtt történt, amikor Kínának az atomtelepei is azon a helyen voltak, ahová a Szovjet (a barátságuk idején) azokat berendezte így az oroszok méterre tudták a helyeket, hogy bombáikat hova kell dobniuk. Ha akkor ezt megvalósítják, Kína nem lett volna abban a helyzetben, hogy visszaüssön.. Az egész támadás órák alatt lefolyt volna — és Kína az akkori izoláltságában senkinek a segítségére sem számíthatott volna. Ilyenformán a Szovjet a világot órák alatt kész helyzet elé állíthatta volna és megszabadult volna a ‘keleti’ veszélytől... Azt (Folytatás a 9. oldalon) A heteken át tartott kínos Watergate- tárgyalás után az év első napján, 15 órás megbeszélés eredményével a zsűri előjött. Az öt vádlott közül négyet bűnösnek találtak. John N. Mitchell, volt igazságügyminiszterre 25 évig terjedhető börtönbüntetés és $37.000 pénzbüntetés vár. — E. R. Baldeman, volt fehérházi főtitkár —$21.000 pénzbüntetést és szintén 25 évet kaphat. John T. Ehrlichman büntetése 20 év lehet és $35.000. Robert Mordiaura kiszabhatnak 5 évet és $10.000 pénzbüntetést. — Kenne Ali Parkinsont, volt elnöki jogtanácsost a zsűri nem találta bűnösnek. Máskülönben a zsűriben hat fekete nő volt, három fehér nő, két fekete férfi és egy fehér. Ezzel a per első szakasza befejeződött. A vádlottak fellebbeztek. Ford elnök nem foglalkozott az üggyel. Fehérházi főtisztviselők szerint az Elnöknek nincs szándékában, hogy kegyelmet gyakoroljon, — hanem atörvényszerű eljárásnak során, ha kérvényezik a végképpen elítéltek, akkor dönt. — Jogászok véleménye szerint a fellebbezéssel évek is eltelhetnek, de hogyha az elsőfokú ítélteket" helybenhagyják, az elítéltele büntetésüknek bizonyos részét börtönben kell hogy leüljék, mielőtt kegyelemért folyamodhathatnának... NIXOX volt Elnök bejelentette, hogy rövidesen sajtónyilatkozatot ad az ügyben. " 1973 Jan 1 Mr Oe2a Szathmary I5h0 Long Valley Rd OLENVIEW IL 6002? Vol. L.. (ötvenedik évfolyam.) 1975. január 3. No. 1. szám. Egyes szám ára: 20 cent.