Magyarság, 1975 (50. évfolyam, 1-46. szám)

1975-01-03 / 1. szám

D­r. Csikós Zoltán: AZ ESZTELEN NULKEARIS VERSENY Amerika egy évi honvédelmi költségvetése je­lenleg ke­skeny 80 milliárd dollár. Minthogy ugyan­csak kére­en a lakosainak száma 200 millió, átlagban minden amerikait, beleértve­­az aggokat és a csecse­mőket is, ezen a vonalon évi 400 dollár terhel. — Ez már magában is azt jelenti, hogy ha egy család meg­csinálja az évi költségvetését, rájön arra, hogy miért lesz állanóan nehezebb a megélhetés. Hogy a honvédelmi költségvetés összege ezzel a 80 milliárd dollárral most érte el a csúcspontját, — kalló magyarázatot ad arra, hogy a krízisek idején a kormánynak mennyi gondja van az egyensúly fenntartásával — esetleg egy földrengés megelőzé­sével.­­ Az amerikai példa csak egy a sok közül, mert a többi országok is hasonló gondokkal vergődnek.­­ Természetesen, a katonai kiadások másutt nem tesz­nek ki ekkora összeget. Kisebb országoké kisebb, de a gond relatíve mindenütt ugyanaz. A katonai kiadások emelkedésének kétségtelenül a nukleáris fegyverkezési verseny az oka. Ennek a részleteit nehéz volna felsorolni, egész kötetet tenne ki, hogy mibe kerülnek a különböző típusú missilek és elhárító berendezések, tengeralattjáróról kilőhe­tő többfejű lövedékek stb. Tény, hogy folyik a ver­seny, nem csak az életszínvonal rovására, hanem,a tudomány hivatott művelőinek nagy részét is leköti és nem jutnak hozzá, hogy a tudásukat a népnek való­ban hasznos tevékenységre használják. Honvédelmi kiadások mindig voltak, mert ami­óta világ a világ, háborúk is voltak mindig és gon­doskodni kellett az ország védelméről. A régi idők­ben ezek egy megszokott és mérsékelt keretben mo­zogtak és a kormányoknak így meg volt a lehetősé­gük szociális terveik végrehajtására. Az igaz, hogy néha hiba csúszott a számításba.­­ Csupán példa­képen: az I. és T­. világháborúban, amelyek sokkal hosszabbra nyúltak és költségesebbek voltak, mint ahogy azokat az elindítóik kiszámították. Később azonban ezen máig nem lehetett változtatni . Ami azonban most folyik,­­­épen abban az idő-.,­ben, amikor u. n. ‘hivatalos’ háború sehol sebes, ha ezt a folyamatot valami módon meg nem állítják, beláthatatlan következmények jöhetnek, amint­­ar­ra a múlt heti írásomban is utaltam. .. A nukleáris verseny a két atom-szuperhatalom, Amerika és a Szovjetunió között folyik. — Ami a többi országokban ilyen irányban tart, az mind csak ennek a függvénye. — És ez az óriási költségbe kerülő verseny tulaj­­donképen céltalan. Mert mindkét hatalom elérke­zett ahhoz a ponthoz, hogy ha háború esetén ultima ratioként valamelyikük az atomot valamilyen for­mában bevetné, — a másik fél ezt perceken belül tudná és a visszaütés perceken belül megtörténnék.... Az eredmény az lenne, hogy mindkét fél bele­pusztulna ... — Atomháborúban nem lehet győztes, hanem csak pusztulás, amely az egész világra kiterjedhet. — Csupán elméletileg képzelhető, el, hogy az egyik fél győztes lehet. — Ez úgy történ­het, ha az egyik, véget akarván vetni a pusztulásnak, kapitulál. — Azonban a győztes fél kormánya nem sokáig élvezhetné a dicsőségét. — mert amikor elő­­bújnak a megmar­a­dottak az atombiztos bunkereik­­ből, a nép, amelyben aligha lenne olyan család, mely sok hozzátartozóját ne gyászolná, a kormánya tag­jait, felakasztaná a még énen maradt fákra, hogy ilyen formájú győzelemre vezette őket. —­Már többször kifejtettem azt a nézetemet, hogy­­atomháború nem lesz . Az 1945 augusztusában Hirosimára és Magasakéra ledobott két atom­bomba volt az első és utolsó, ami így fog bevonulni a történelembe — Truman akkori amerikai elnök, a kormányának és tanácsadóinak a “dicsőségére”. És mégis, ennek a tudatában folyik a verseny... r~­s­­sinfc Mindkét részről a pénz és az ész segítségével próbálnak feltalálni olyan kivédhetetlen fegyvert, ami kizárja a visszaütést.­­ Ez azonban lehetetlen, mert mindkét részről a kémkedés és a technikai be­rendezések olyan tökéletesek, hogy kölcsönösen meg­tudják a másiknak az elért fölényét és azt rögtön kiegyenlítik. — így érte el az amerikai budget a 80 milliárdos rekordot. A Szovjet az adatokat nem teszi közzé, — vagy ha igen, az csalás vagy pozitív, vagy negatív irányban... — És a mai krízisek ebben az esztelen versenyben gyökereznek. —­­ • EGYETLEN lehetőség volt a múltban az atom­háborúra, amit a Szovjet szervezett a legnagyobb t­itokban K­í­n­a ellen. Hogy mikor kezdték ennek el szervezését, nem lehet tudni, nyilvánosságra ak­kor került, amikor az­ akciót lefújták. — Ez több év­el ezelőtt történt, amikor Kínának az atomtelepei i­s azon a helyen voltak, ahová a Szovjet (a barát­ságuk idején) azokat berendezt­e így az oroszok mé­terre tudták a helyeket, hogy bombáikat hova kell dobniuk. Ha akkor ezt megvalósítják, Kína nem lett volna abban a helyzetben, hogy visszaüssön.. Az egész támadás órák alatt lefolyt volna — és Kína az akkori izoláltságában senkinek a segítségé­re sem számíthatott volna. Ilyenformán a Szovjet a világot órák alatt kész helyzet elé állíthatta vol­na és megszabadult volna a ‘keleti’ veszélytől... Azt (Folytatás a 9. oldalon) A heteken át tartott kínos Watergate- tárgya­lás után az év első nap­ján, 15 órás megbeszélés eredményével a zsűri elő­jött. Az öt vádlott közül né­gyet bűnösnek találtak. John N. Mitchell, volt igazságügyminiszter­re 25 évig terjedhető bör­tön­büntetés és $37.000 pénzbüntetés vár. — E. R. Baldeman, volt fehérházi főtitkár —­­$21.000 pénzbüntetést és szintén 25 évet kaphat. John T­. Eh­rlichman büntetése 20 év lehet és $35.000. Robert Mordiau­ra kiszabhatnak 5 évet és $10.000 pénzbüntetést. — K­enne A­li Parkin­sont, volt elnöki jogtanácsost a zsűri nem találta bű­nösnek. Máskülönben a zsűri­ben hat fekete nő volt, há­rom fehér nő, két fekete férfi és egy fehér. Ezzel a per első szaka­sza befejeződött. A vád­lottak fellebbeztek.­­ Ford elnök nem foglal­kozott az üggyel. Fehér­­házi főtisztviselők szerint az Elnöknek nincs szán­dékában, hogy kegyelmet gyakoroljon, — hanem a­­törvényszerű elj­árásnak során, ha kérvényezik a végképpen elítéltek, ak­kor dönt. — Jogászok véleménye sze­rint a fellebbezéssel évek is eltelhetnek,­­ de hogy­ha az elsőfokú ítélteke­t" helybenhagyják, az elítél­tele büntetésüknek bizo­nyos részét börtönben kell hogy leüljék, mielőtt ke­gyelemért folyamodhat­­hatnának... NIXOX volt Elnök bejelentette, hogy rövidesen sajtó­­nyilatkozatot ad az ügy­ben. " 1973 Jan 1 Mr Oe2a Szathmary I5h0 Long Valley Rd OLENVIEW IL 6002? Vol. L.. (ötvenedik évfolyam.) 1975. január 3. No. 1. szám. Egyes szám ára: 20 cent.

Next