Magyarság, 1977 (52. évfolyam, 1-47. szám)

1977-10-14 / 36. szám

S. oldal (Figyelem!!!! — A Magyarság Budapestről meg­szerezte az 1881. évi országgyűlésnek azt a naplóját, amely a nevezetes — “Tapolczai kérvény” — tár­gyalásának részleteit tartalmazza.. — Okt. 7-i számunk­ban megkezdtük a Napló betűszerinti közlését!) — XIV. A tapolczai kérvény — 2. közlemény — : Nemcsakhogy semmi haladás nincs 1867. óta a be­olvadás tekintetében, de ellenkezőleg nagy visszaesés konstatálható. 1867. előtt s még inkább 1848. előtt Legalább a kikeresztelkedett zsidók fentartás nélkül egy szív, egy lélek voltak , társadalmunkkal, főleg azon­­ okból, mert a zsdóság az ily­e. n. messummed­eket ki­átkozta, s viszont ezért a kikeresztelkedett zsidók is­­ megtagadták faj rokonaikat. Ma már azonban egészen máskép áll a dolog. A zsidóság valóságos hatalmat képezvén, a mely hatalom­nak tovább terjeszkedhetésére szövetségesekre van szüksége; egyrészről a zsidóság örül, ha a kikeresztel­kedett zsidók neki oly körökben is előkészítik a tért, a­mely körökbe­nisidó vallású zsidóknak még hozzáférhe­­tésük nincsen, s azért a kikeresztelkedetteket még min­dig a kaszt tagjainak tekinti; másrészről pedig a kike­resztelkedett zsidók közül a legtöbben, látva fajuk ha­talmát, opportunusabbnak tartják, mint a zsidóság út­törő pionírjai szerepelni. Sőt még, mi több, azt a sajnos tapasztalatot is tesszük, hogy még sokan olyanok is, a­kiknek a 2-ik vagy 3-ik generáczióban valamelyik apai vagy anyai őse zsidó volt, ma már sok esetben nem a magyar, ha­nem a zsidó családi tradíc­iókat tekintik mérvadókul hozzátartozóságuk meghatározásánál, s eszerint cselek­szenek, lévén inkább zsidó mint magyar érzelmű­ek. Ugyanez a tapasztalás a zsidókkal sógorságba ju­tott magyiokkal. — Az előforduló kivétetek csak a Siavaiyt erősítik meg. — Az hy családi összeköttetés boly­­on rendszerint nem a zsidó lesz magyarrá, hanem 4* magyart lesz zsidóvá. m. zsidóság a legeslegconstansabb fehér emberfaj, s valamint annak fizikai típusát rendszerint bármily gyakori keresztezés se tudja generácziókon át se át­változtatni , úgy a zsidó szedem is dominálni szokott az utódokban. H­ogy ezen phyziologiai és psychologiai igazságok­kal szemben mi hasznot húzna a magyar nemzet a zsi­dókkal a polgári házasság útján való összekeveredés­ből , igen könnyű megmagyarázni. A dolgok ilyen állásában, a zsidóságnak mindin­kább való elhatalmasodása mellett, egy új kaszt, egy új aristokratia fejlődik ki, a­mely az állami és a társa­immá hatalmat napról-napra mind nagyobb mérvekben ragadja magához, s ez az uj aristokratia, ez az uj ural­kodó kaszt áll a zsidókkal rokonságban álló magyarok­ból. Mindazoknak pedig közülünk, a­kik nem lehetünk oly szerencsések a zsidó rokonságba vagy sógorságba keveredni, az elnyomatás, a szolgai szerep van fentartva. Már pedig a most definiált uralkodó kaszttal való rokonságba vagy sógorságba keveredés lehetséges lehet ugyan egyesekre nézve; népünk nagy zöme azonban ezt az assim­lizátiót természeti ösztönéné­l fogva per­­horreskálja; de a zsidó exkluzivitás mellett ez reá néz­ve lehetetlen is, mert a­ legtöbb zsidó a nem-zsidót a Tál­mód értelmében állatnak tekintvén. (Hosszas de­rültség.) hogyan alázná meg magát annyira, hogy ál­lattal rokoni összeköttetésbe keveredjék? (Derültség.) Az a jövő tehát, a­mely ily ügyállás mellett a ke­resztény-magyar társadalomra vár, valóban igen ko­mor , s én csak szerencsét kívánhatok magamnak ah­­hoz, hogy ennek a veszélynek a felismerése ma már nem többé “Istóczy rögeszméje”, se nem puszta “Istó­czymus”, a­mint még csak pár évvel ezelőtt is viccze­­lődtek a zsidó és zsidóbarát lapok, hanem ez a felisme­rés a keresztény-magyar nép minden rétegének, min-­­ den osztályának öntudatában élő, szilárd, megdönthe- - tetlen meggyőződéssé vált. ■■ Ezt a komor jövőt, ezeket a fenyegető veszélyeket a magyar nemzetről elhárítani tehát ez idő szerint leg­­­ sürgősebb, legfontosabb feladatunk. De hát kinek a teendőj­e ezen veszélyek elhárítása ? A társadalomé? Azé is, és ha társadalmunk elég ru­­­­gékonysággal, elég ellentállási képességgel bírna a zsi-­i­dósággal szemben,­­megoldhatná a zsidókérdés maga a társadalom is. De társadalmunk, sajnos, ma már elvesztette ellent­­­állási képességét az elhatalmasodott zsidósággal szem­ben. Mint egy lidércz nehezedik az táradalmunkra, le­nyűgözve tartva annak szabad működését, sőt még a szabad vélemény-nyilvánítást is elfojtva terrorizmusá- ■ val, úgy, hogy különben is atomokra oszott társadal­munk nem képes többé­­ egyesületi úton tömörülve ellentállási akc­iót kifejteni. kék hivatott őre, a törvényhozás vegye kezébe a zsidó­ Nem marad más hátra, mint hogy a nemzeti érde­­kérdés megoldását, szóval: a zsidókérdés mint politi­kai kérdés tekintessék és oldassák meg. A magyar nemzet 1867-ben nyerte vissza állami önállóságát és szabad önrendelkezési jogát. (Ellen­mondás a szélsőbalon.) Ugyancsak 1867-ben nyerte el a zsidó nép is a teljes polgári és politikai egyenjogúsá­got, a magyar nemzet megosztva mindazon jogokat, a­melyeket 1848. és 1849-ben fiai százezreinek feláldozá­­­sával karddal a kezében, a passiv ellentállás hosszú 17 éve alatt pedig életérdekei koczkázta­tásának árán vív­ta ki magának. És az elvben egyenlő jogok alapján megindult a verseny a két leghatalmasabb poltikai elem: a magyar és a zsidó elem között. E versenyben, az 1867-től napjainkig terjedő 16 év alatt máris a zsidó népet tekinthetjük győztesnek. Hogy miért lett a győztes a számra nézve sokkal csekélyebb zsidó elem ? annak igen egyszerű a magya­rázata. Azért, mert míg mi magyarok széthúzok, örö­kös tusákban álló pártokra oszlottak vagyunk, a zsi­dóság mint egy phalanx nyomult előre, s mint egy ha­talmas ék mind mélyebben hatol bele állami és társadal­mi szervezetünk mind tágabbá váló réseibe. S így történt aztán, hogy ma már úgy a hatóságok előtt, mint a törvényhozás előtt, ha zsidó érdek magyar érdekbe ütközik, rendszerint a magyar érdek húzza a rövidebbet, (Mozgás) és a zsidó érdek érvényesül. És hát valamely nemzet souverainitásának nem az-e a kritériuma, hogy ama nemzet érdeke minden más ér­dekkel szemben érvényesüljön ? Melyik elem a souve­­rain tehát tényleg ma Magyarors­zágon ? Mi magyarok ma már csak névleg vagyunk souverain nép, a tényle­ges souverain nép, magyar forma alatt, a zsidó nép. S a magyar sajtónak a zsidó hirdetések által hiz­lalt része (Derültség.) csakugyan már annyira beleélte magát ebbe a kényszer­helyzetbe, hogy még a­ magyar nemzet testamentumát is szívesen megcsinálná, s álta­lános örökösül a zsidóságot nevezné ki, egy feltétel a­(Folytatás a következő oldalon) MAGYARSÁG MEGJELENT!!! Klára Domány: Krisztina című izgalmas, modern, szerelmi regénye. (Ünnepi kiadásban, arany díszkötésben) Megrendelhető : Hungarian Books Publishing Co. 1320 W. Lant Chicago 111. 60626 , 4.könyv ár: tíz dollár, szállítás díjtalan Kérjük a vételárat csekken, vagy Money Orderen mellékelni! 1977. október 14. Tréfás sírfelirat ! Lám, az élet füst és pára, Ne másszatok körtefára, Mert az ágát átok veri, Itt pottyant le Kerek Feri. A fa alatt nem volt szalma, Békés legyen nyugodalma. Maradj meg magyarnak! “Aki harag­sziki — — annak nincs igaza!” Ott szakad a kötél, — ahol a leggyengébb. Kérjük, küldjön egy próba-előfizetést! Amit m­a megtehetsz, ne halaszd holnapra.­­ Eredményesség néha az, amikor tévedésből valami helyes elhatározásra tár­tünk... Whatalotoften- ü mkm year-olüs JpM arewearing this year. -■Sf® Museular i|f M Dysírophy. JT\ I / Muscular Dystrophy WjV faftK- Associations of America ms\ Hl 1790 Broadway, New York, N.Y. 10019 MODERN NYOMDÁBAN : Legolcsóbban leggyorsabban készítünk • könyveket • nyomtatványokat • levélpapírokat .j • borítékokat ' '! • meghívókat • belépőjegyeket Kérjen árajánlatot! ' ; -- Magyarul is írhat. —■ , Szebedinszky János P. O. Box 541 > J MENTONE 1 • Indiana, 4 6 5 39 USA

Next