Magyarság, 1977 (52. évfolyam, 1-47. szám)
1977-04-22 / 16. szám
1977 április 22. A memorandumok ideje lejért! Cselekedjünk Erdélyért! „Megtartom gyermekemet magyarnak!” CELSIUS CELSIUS FARENHEIT FARENHEIT HŐMÉRSÉKLET TEMPERATURE ÁTSZÁMÍTÓ CONVERTER rJ.vKJyfpj amf77T«« itGxZav ii iiimici wrnmfffrffftFTtUB ''ll' °C °F 230---------0—1 450 ___ ——440 220--------- IZ— 430 — ——420 210--------- ——410 — —— 400 200--------- —-— 390 — ----------380 190 370 — — 360 180 — — 350 170--------- IZ—340 — —----330 160--------- —— 320 ---- —— 310 150--------- —-— 300 — — 290 140 --------- 280 ——270 130 — 260 120--------- -— 250 1 ___ —-------240 110--------- —■— 230 — i ZZ—220 ioo---------m________210 ; Im— 200 * 90 Z R IZ— 190 80------- | — 180 ___ ■ —— 170 70---------n m— 160 — ■ —— 150 go--------- H ——----- 140 — I IZ— 130 ' 50---------- gj —--120 - --------110 I 40 Z 1 m—100 S fi---------90 30---------- H ----__ ■ ——80 20 ---------- I ZZ---70 — 0 íz—60 10 --------- U zz— 50 — n íz—40 o--------- m &--------30 — H =— 20 -10 | ----------10 □ =— 0 -20—($L °C °F Figyelem! — Ennek a táblázatnak a túlsó felét üresen hagytuk. Kivágható és megőrizhető! — A házasság olyan kényes virág, hogy naponta kell ápolgatni—* Kutatók megállapították, hogy minden hat másodpercben gyermeket szül egy nő! — Meg kell találnunk azt a nőt és vége a túlszaporodásnak) — Minap egy alak ellopott egy tűzoltó kocsit. — Egy másik utána robogott és letartóztatta, — egy lopott rendőrkocsival — kedves !sáti fia , a 8 oldalas MAGYARSÁG 10 DOLLÁR MAGYARSÁG IZSÁK VITÉZ (írta volna Petőfi Sándor, ha megérte volna Izrael szuverenitását és 29 ‘születésnapját’, amely most csütörtökön volt utcai táncokkal és katonai felvonulásokkal megünnepelve, — és persze, — ha tudott volna héberül) Újonnan szerződtetett héber tolmácsával tapeltette — Csizo Én, a zsidóknak vezére, terelgetem népein- Arabusok vicsorogtak, de mi éltünk szépen- Rabbijaink bedumálták az egész világnak : Isten adott földőt egykor Ábrahám Apánknak- Világszerte tekintélyünk nagyot nőtt azóta, Az én nevem Rabin Izsák, Ábráhám szent magjának utóda-Minden jóval ellátott a yankeeknek országa. Jettet, ágyút, kóser ételt küldtek halomszámra. Fizetni sem kellett értük, s sőt még pénzt is adtak. Kongresszusi barátaink cserben sohasem hagytak- Magamra is gondoltam, mert így kell annak lenni. Washingtoni bankban lapult a kontómon dollár, húszezernyi-A művembe a koronát márciusban tettem, Jimmy Cartert látogatni Washingtonba mentem- Huszonegyet durrantatott a tiszteletemre- Örök garanciát adott defenzív bordérre- Dicsőségem csúcsán a vész most esőstől berontott: Egy riporter kiszagolta Washingtonban a tilos bankkontót-Tel-Avivban kitört erre a nagy-nagy vezéresz- Pártvezérségből kirúgott álnok Simon Pérez- Közös kontós nejemmel most együtt ülünk szószban. Hogy a jailbe dugnak-e, még nem tudjuk valóban- Sadatnak a gúnykacaját hallom Kairóból . Inkább lennék New Yorkban most: gyáros, avagy bankár, avagy lódoktor. * '3T mmaps, A történelem jogén (Folytatás az előző oldalról) láttak, mint utoljára, mielőtt elindultam a Székelyföldre, hogy átvegyem a határvédelem kereteben működő sebesültszállító oszlopomat, mellyel alig egy év múlva, a visszavonulás szomorú útvonalán, Erdély városain, falvain és a Felvidéken át Nyugatra parancsolt a végzet. Város, olyannak és minak látlak, amilyennek elhagytalak, magyarnak! Jöhettek a hírek és a képek épülő, új városnegyedekről, melyeket román falvakból és a Kárpátokon túli városokból töltöttek föl tervszerűen. Hiába olvastam a statisztikát, mely kisebbségi szintre sülylyesztette a magyarság létszámát. Hiába láttam a hozzám érkező képeken a város arculatának erőszakos átalakítását■ Hiába néztem a román íróknak és történelmi személyeknek egyre szaporodó szobrait, világosan tudtam, hogy Kolozsvár lelkén mindezek nem változtatnak. Egy város szellemét a történelme adja és Erdély évezredes magyar történelmének tényén oly keveset változtat a két világháború közötti huszonkét év és a második világháború utáni néhány évtized♦ Hiába ragasztották Kolozsvár román nevéhez a magyar évezredek előtti Napocs-t. A történészek feladata a román ferdítések pontos és részletes helyreigazítása- Én csak annyit mondhatok, hogy Napocs hozzánk, a mi évezredes történelmünkhöz van közelebb. Sem a hajdani Napocsban, sem annak környékén nem élt a dákok utáni történelem éveiben és a rómaiak kivonulása után a román népnek semmiféle őse. Beszivárgásuk csak sokkal később, a magyar évezredek alatt történt. Kolozsvár, én innen, a távolból, minden mesterkedés ellenére is, magyarnak láthatlak és abban a határozott meggyőződésben élhetek, hogy a népek sorsát nem a statisztikák feltornászott számai alakítják, hanem az erő, a hit és kedvező nemzetközi helyzet és a történelem. A történelmi jogon még az utódaink utódai is magukénak mondhatnak, kincses Város. Te vagy az, ami mindig — ha kell kétezer évig is, mint a világgá üldözött zsidóságnak Jeruzsálem, — a nagybetűvel írott, magyar Urba maradsz a száműzöttnek! Mit érezhet azonban az, aki ott él s a Rákóczi út elején Horia, Closa és Crisan, a Széchenyi téren Mihai Viteszul és a Nemzeti Színház előtt Mihai Eminescu töbméteres szobrát látja? A román jelen sötét árnyéka elfödi előtte a magyar ezredévet és még önmagának is felve teszi föl a kérdést: miért ne lehetne az ércbeöntött román nagyságok helyett a Rákóczi út elején Kinizsi Pál szobra, a Széchenyi téren Szent Lászlóé és a Nemzeti Színház előtt egy hatalmas Petőfi szobor? Vajon nem lenne-e okosabb, ha Ceaucescu rendszere, olyan területen, melyet történelmi jogon sohasem birtokolhat, s amely ezen az alapon mindig magyar marad, Kolozsváron Eminescu helyett Petőfinek és Csúcsán, az egykori Boncza parkban Goga Octavian bizánci stílusú mauzóleuma méhlett Ady Endrének állítana szobrot? Ez a magatantás méltóbb lenne az igazi erdélyi szellemhez és azt a hitet keltené, mintha lett volna valami jó is a Nyugat vezetői által Helsinkiben naívul aláírt egyezményben ■New Milford-Erdőszállás “Jövünk, megyünk ebben a nagyvilágban, egymás életét érintjük és sokszor nem is tudjuk, hogy meg érintettk”. — Ez a mondat a Képes Magyar Világ most megjelent áprilisi számából való. — Ewendtm Petres Judith meseszép novellájából Címlapján Szeleczky Zita mosolyog ránk. A szabad világnak egyetlen rendszeresen megjelenő képes havi folyóirata minden elismerést megérdemel — de főleg azt, hogy megrendeljük!! Flöfizes5 ára egy évre $13- A csekket, vagy pénzes utalványt “Képes Magyar Világ- Híradó” címre kérik. Cím: P. 0- Box 332. Twinsburg, OH, 44087 5. oldal pwspe***-.