Magyarság, 1977 (52. évfolyam, 1-47. szám)

1977-04-22 / 16. szám

1977­ április 22. A memorandumok ideje lejért! Cselekedjünk Erdélyért! „Megtartom gyermekemet magyarnak!” CELSIUS CELSIUS FARENHEIT FARENHEIT HŐMÉRSÉKLET TEMPERATURE ÁTSZÁMÍTÓ CONVERTER rJ.vKJ­yfpj amf77T«« itGxZ­­av ii iiimici wrnmfffrffftFTtUB ''ll' °C °F 230---------0—1 450 ___ ——440 220--------- IZ— 430 — ——420 210--------- ——410 — —— 400 200--------- —-— 390 — ----------380 190 370 — — 360 180 — — 350 170--------- IZ—340 — —----330 160--------- —— 320 ---- —— 310 150--------- —-— 300­­ — — 290 140 --------- 280 ——270 130 —­­­ 260­­ 120--------- -— 250 1 ___ —-------240 110---------­­ —■— 230­­ — i ZZ—220 ioo---------m________210 ; I­m— 200 * 90 Z R IZ— 190 80------- | — 180 ___ ■ —— 170 70---------n m— 160 — ■ —— 150 go--------- H ——----- 140 — I IZ— 130 ' 50---------- gj —--120 - --------110 I 40 Z 1 m—100 S fi---------90 30---------- H ----­__ ■ ——80 20 ---------- I ZZ---70 — 0 íz—60 10 --------- U zz— 50 — n íz—40 o--------- m &--------30 — H =— 20 -10 | ----------10 □ =— 0 -20—($L °C °F Figyelem! — Ennek a táblázatnak a túlsó felét üresen hagytuk. Kivágható és megőrizhető! — A házasság olyan kényes virág, hogy naponta kell ápolgatni—* Kutatók megállapították, hogy minden hat má­sodpercben gyermeket szül egy nő! — Meg kell talál­nunk a­z­t a nőt és vége a túlszaporodásnak­) — Minap egy alak ellopott egy tűzoltó kocsit. — Egy másik utána robogott és letartóztatta, — egy lopott rendőr­kocsival­ — kedves !­s­á­ti fi­a , a 8 oldalas MAGYARSÁG 10 DOLLÁR MAGYARSÁG I­ZSÁK VITÉZ (írta volna Petőfi Sándor, ha megérte v­olna Izrael szuverenitását és 29­ ‘születésnapját’, amely most csütörtökön volt utcai táncokkal és katonai felvonulásokkal megünnepelve, — és persze, — ha tudott volna héberül­) Újonnan szerződtetett héber tolmácsával tapel­tette — C­sizo Én, a zsidóknak vezére, terelgetem népein- Arabusok vicsorogtak, de mi éltünk szépen- Rabbijaink bedumálták az egész világnak : Isten adott földőt egykor Ábrahám Apánknak- Világszerte tekintélyünk nagy­ot nőtt azóta, Az én nevem Rabin Izsák, Ábráhám szent magjának utóda-Minden j­óval ellátott a yankeeknek országa. Jettet, ágyút, kóser ételt küldtek halomszámra. Fizetni sem kellett értük, s sőt még pénzt is adtak. Kongresszusi barátaink cserben sohasem hagytak- Magamra is gondoltam, mert így kell annak lenni. Washingtoni bankban lapult a kontómon dollár, húszezernyi-A művembe a koronát márciusban tettem, Jimmy Cartert látogatni Washingtonba mentem- Huszonegyet durrantatott a tiszteletemre- Örök garanciát adott defenzív bordérre- Dicsőségem csúcsán a vész most esőstől berontott: Egy riporter kiszagolta Washingtonban a tilos bankkontót-Tel-Avivban kitört erre a nagy-nagy vezéresz- Pártvezérségből kirúgott álnok Simon Pérez- Közös­ kontós nejemmel most együtt ülünk szószban. Hogy a jailbe dugnak-e, még nem tudjuk valóban- Sadatnak a gúnykacaját hallom Kairóból . Inkább lennék New Yorkban most: gyáros, avagy bankár, a­vagy lódoktor. * '3T mmap­s, A történelem jogén (Folytatás az előző oldalról) láttak, mint utoljára, mielőtt elindultam a Székely­földre, hogy átvegyem a határvédelem kereteben mű­ködő sebesültszállító oszlopomat, mellyel alig egy év múlva, a visszavonulás szomorú útvonalán, Erdély vá­rosain, falvain és a Felvidéken át Nyugatra paran­csolt a végzet. Város, olyannak és minak látlak, amilyennek el­hagytalak, magyarnak! Jöhettek a hírek és a képek épülő, új város­negyedekről, melyeket román falvakból és a Kárpá­tokon túli városokból töltöttek föl tervszerűen. Hiába olvastam a statisztikát, mely kisebbségi szintre süly­­lyesztette a magyarság létszámát. Hiába láttam a hoz­zám érkező képeken a város arculatának erőszakos átalakítását■ Hiába néztem a román íróknak és tör­ténelmi személyeknek egyre szaporodó szobrait, vilá­gosan tudtam, hogy Kolozsvár lelkén mindezek nem változtatnak. Egy város szellemét a történelme ad­ja és Erdély évezredes magyar történelmének tényén oly keveset változtat a két világháború közötti huszon­két év és a második világháború utáni néhány évtized♦ Hiába ragasztották Kolozsvár román nevéhez a ma­gyar évezredek előtti Napocs-t. A történészek fel­adata a román ferdítések pontos és részletes helyre­igazítása- Én csak annyit mondhatok, hogy Napocs hozzánk, a mi évezredes történelmünkhöz van közel­­ebb. Sem a hajdani Napocs­ban, sem annak környé­kén nem élt a dákok utáni történelem éveiben és a ró­maiak kivonulása után a román népnek semmiféle őse. Beszivárgásuk csak sokkal később, a magyar év­ezredek alatt történt. Kolozsvár, én innen, a távolból, minden mester­kedés ellenére is, magyarnak láthatlak és abban a határozott meggyőződésben élhetek, hogy a népek sor­sát nem a statisztikák feltornászott számai alakítják, hanem az erő, a hit és kedvező nemzetközi helyzet és a történelem. A történelmi jogon még az utódaink utódai is magukénak mondhatnak, kincses Város. Te vagy az, ami mindig — ha kell kétezer évig is, mint a világgá üldözött zsidóságnak Jeruzsálem, — a nagybetűvel írott, magyar Urba maradsz a szám­­űzöttnek! Mit érezhet azonban az, aki ott él s a Rákóczi út elején Horia, Closa és Crisan, a Széchenyi téren Mi­­hai Viteszul és a Nemzeti Színház előtt Mihai Emi­­nescu töbméteres szobrát látja? A román jelen sö­tét árnyéka elfödi előtte a magyar ezredévet és még önmagának is felve teszi föl a kérdést: miért ne le­hetne az ércbeöntött román nagyságok helyett a Rá­­kóczi út elején Kinizsi Pál szobra, a Széchenyi téren Szent Lászlóé és a Nemzeti Színház előtt egy hatalmas Petőfi szobor? Vajon nem lenne-e okosabb, ha Ceau­­cescu rendszere, olyan területen, melyet történelmi jogon sohasem birtokolhat, s amely ezen az alapon mindig magyar marad, Kolozsváron Eminescu he­lyett Petőfinek és Csúcsán, az egykori Boncza park­ban Goga Octavian bizánci stílusú mauzóleuma méh­lett Ady Endrének állítana szobrot? Ez a magatan­­­tás méltóbb lenne az igazi erdélyi szellemhez és azt a hitet keltené, mintha lett volna valami jó is a Nyu­gat vezetői által Helsinkiben naívul aláírt egyez­­­ményben­ ■­­New Milford-Erdőszállás “Jövünk, megyünk ebben a nagyvilágban, egymás életét érintjük és sokszor nem is tudjuk, hogy meg érintettk”. — Ez a mondat a Képes Magyar Világ most megjelent áprilisi számából való. — Ewendtm Petres Judith meseszép novellájából Címlapján Sze­leczky Zita mosolyog ránk. A szabad világ­nak egyetlen rendszere­sen megjelenő képes havi folyóirata min­den elismerést megér­demel — de főleg azt, hogy megrendeljük!! Flöfize­s5 ára egy évre $13- A csekket, vagy pénzes utalványt “Képes Magyar Világ- Híradó” címre kérik. Cím: P. 0- Box 332. Twinsburg, OH, 44087 5. oldal pwspe***-.

Next