Magyarság, 1979 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1979-11-30 / 23. szám

Les 1979 Jan 1$ Miss Glara Kiss 2212 N Lincoln live Chicago IL Go­lle HUN6ARIAH AMEHICAII ^l6^^^^^^fe /i­xa^VfPi81i la muharé ^aSaammmÉMűKmM in spirít ^aJP^ h V fl* ^ f *S ____________!» • 1 ' Vol. LIV. évf. 1979. november 30. No. 23. szám. Egyes szám ára : 25 cent. L. A. : Spanyolország fontosabbnak tartja a palesztin nép jogait, mint Izrael elismerését Amikor alig néhány héttel ezelőtt, ismét eljutottam a “napos oklatra”, , Dél-Spanyolországba, az ottani la­pok éppen Jasszer Árafat a PLO közismert vezetőjé­nek madridi látogatásáról írtak. A képes lapokban Árafát nem csupán intim beszélgetésbe merülve lát­ható, hanem a meleg fogadtatás tagadatatlan külső megnyilvánulásaként spanyol vezető politikusokkal ö­­lelk­ezik. — Árafátot úgy fogadták, mint fontos régi barátot. A mai demokratikus Spanyolország, szemben a Pranco rezsimmel, ú­gy látszott, hamarosan fel fogja venni a diplomáciai kapcsolatot Izraeliek Azonban a szeptemberi látogatás ezt bizonytalan időre elodázta. A spanyolok az arab berkekben igen járatosak, hi­szen Spanyolország déli része több, mint hétszáz esz­tendeig arab fennhatóság alatt állott- Majd fordult a kocka és Észak Afrikában jelentős területek az Ame­rika felfedezése utáni spanyol nagyhatalom fennható­sága alá kerültek. Ma mindez már a közelmúlté, mégis szemben Gibraltárral, Marokkóban, még mindig két város: Cetua és Melilla spanyol fenség jog alá tartoz­nak. Ceutában, tehát Afrikában, több, mint tízezer spanyol katona állomásozik, így a spanyolokat aligha illetheti az a kritika, hogy naivan járatlanok a színes összevisszaságú muzulmán világ mentalitásában és po­litikájában. Mégis fontosabbnak látták a palasztiniai­­aki emberi jogainak erkölcsi és politikai támogatá­sát, szemben Izraelnek, mint független államnak az el­ismerését. Sőt­ a napilapok felvetették a palesztin u. n. ex. kormány megalakulásának a lehetőségét is. Egy­szóval, Spanyolország­ot ezidőszerint nem tartja szüksé­gesnek a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel” és megelégszik a kereskedelmi kapcsolatok fenntar­tásával. A spanyolok tehát egyszerűen az emberi jogok (”human rights”) sokat hangoztatott álláspontjára he­lyezkedtek. Természetesen e mögött elsődleges reaali­­tások is vannak. Hiszen Spanyolország nyersolaj szük­ségletének több, mint 95 százalékát a középkeleti arab, iletve mohamedán országokból importálja- jelenték­telen saját olajtermelése szükségletének még öt százalé­kát sem teszi ki. Spanyolország ezzel a geszcióva­l Árafát­ék felé mintegy biztosította a számára is annyira fontos nyers­olajat- Méghozzá pl 1978-ban, a turisták által behozott devizák bőségesen fedezték az importált nyersolaj el- A Sah egy texasi repülő bázis kórházában lenértékét. Persze, ehhez olyan kedvező idegenforgal­mi helyzetben kell lenni, mint Spanyolország, amely ma Európa, de talán a világ legnagyobb turisztikai köz­pontja, évi több, mint negyvenmillió idegen látogatóval. Ebben az esztendőben, szemben 1978-al, a látoga­tók számának tizenöt százalékos csökkenése kimutatha­tó, így az emelkedő petróleum árak mellett, a turisták által behozott deviza 1979-ben aligha fogja fedezni az olajért kiadott és még kiadandó több millió dolláros összeget (Az USA a nyersolaj behozataláért, évente több mint ötven billió dollárt kénytelen kiadni.) Ottlétem alatt akaratlanul is felmerült bennem a kérdés, vájjon az Egyesült Államok is olyan reális és gyakorlati politikát folytat az izlámmal szemben, mint a spanyolok? Másrészről az új Spanyolország teljesen az USA politikai és gazdasági szférájába tartozónak érzi ma­gát. Mégis, a Carter-adminisztráció tehetetlenségével kapcsolatos megjegyzésekkel éppenséggel nem taka­rékoskodnak a spanyol lapok. Az ember szinte lépten­­nyomon beleütközik a megingott bizalom megnyilvá­nulásaiba Amerika vezető szerepét illetően. Naponta foglalkoztak az akkor divatos, Kubában teljes hadi felszereléssel ott állomásozó orosz csapatokkal- Mely égető probléma itt is ott is elhalkult. Elhalkult, hogy helyet adjon Teddy Kennedy jelölésének- Viszont most legújabban Ajatoma Homeninek és az azt kísérő ame­rikai tehetetlenségek. Spanyolország tovább iparosodik é de ezzel párhu­zamban növekvő nyersanyag, energia, ár, munkabér és inflációs problémáik vannak. Ezek a negatív gazdasági jelenségek azonban nem­ nevezhetők specifikusan spanyolnak, hanem sokkal in­kább a nyugati világrend általános velejárójának. Szemben ezzel, bonyolult belpolitikai problémáik, jellegzetesen spanyolnak nevezhetők. A lapok állandóan foglalkoznak az állam díjjászer­­vezésének problémájával. Spanyolország a decentrali­záció felé halad. Most már nem fog minden Madridból kiindulni és Madridban összefutni. Spanyolország, kü­lönböző geográfiai és etnográfiai részlegei mind több és több önkormányzatot fognak élvezni. Elsősorban: ( Folytatás a 3. oldalon ) Ama newyorki kórház előtt, amelyben az iráni Sah-ot operálták, vasárnap hajnali 4-kor erős zenőri készültség jelent meg. Nemsokára az utcán meg­jelent két mentőkocsi mely­nek egyikében a Sah volt. A kocsisor a repülőtérre robogott, ahol egy katonai repülőgép a Sahhal Texas­ba repült. A San Atonio-i légi bázisra, melynek nagy kórházában a továbbiakig a Sah ápolása következik. REMEMBER 41h of JUNE, 1920. JUSTICE FOR HUNGARY! A „MAGYARSÁG aub, mást a ZSKM!

Next