Magyarság, 1979 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1979-10-31 / 21. szám

1979. október 31. Az elnökválasztás ( Folytatás az 1. oldalról) jelöltet engedett szabadjára: Jimmy Carter mostani elnököt és Edward­ Kennedy szenátort­ — Ezek közül Jimmy Carter birtokon belül van, ő lévén az elnök, s a Georgiából importált baráti köre tölti be a fehérházi törzset, meg a kabinet egy részét.­­ Kennedynek azon­ban a kezében van egy olyan fegyver, amit bizonyára csak akkor fog bevetni, ha elérkezetten látja az időt az ellenfelétől megszabadulni; bizonyítása annak, hogy Carter az 1976-os választási harcában több, mint száz olyan ígéretet tett, amiket megszegett, majd később, az eddigi elnökösdije alatt olyanokat állított, amikről bél­és külföldi analitikusok azt állították, hogy közönséges hazugságok — és amelyekért Carter nem merte őket beperelni... A másik oldalon viszont Carter, — ha az időt erre alkalmasnak­­ tartja, — felhozhatja a tíz évvel ezelőtt történt Chappaquidiq-i katasztrófát, aminek Mary Jo Kopeche fiatal leány személyében egy halálos áldozata volt, amiben Kennedynek legalább annyi szerepe volt, hogy olyan mulasztást követett el, ami arra mutat, hogy nem bír olyan k­épességekkel, amelyek komoly prob­lémák megoldására alkalmassá teszik.­­ E sorok írójá­nak a véleménye azonban az, hogy a Demokrata Párt uralmát fenntartani kívánó erők végül mégis Kennedy mellett fognak dönteni, — mert Carter a hároméves el­nökösdije alatt annyira lejáratta magát, a bel- és a kül­föld előtt, hogy további négy évre nem vállalhatják az ő és a georgiai mezei hadának a tartását.­­ • A magyar kiüldözöttnek azonban másra is kell gondolnia. Úgy Carter, mint Kennedy hi­tet tettek a roosevelti politika folytatására, ar­­ra a politikára, amely a Hazájukat kiszolgáltat­ta Sztálinnak- Az így kialakult világrend meg­változtatására az egyedüli módnak látszik minden erővel a Republikánus Pártot támogatni. Ez­­ nem jelenti azt, hogy ott nincsenek hibák,­­ de­­ változás szükséges ahhoz hogy a mi sorsunkban­­ is változás történjék. Az a bizonyos oldalról han­­­­goztatott kívánság, hogy a magyar emigráció tö­­­­megével kapcsolódjék be a Dem. Pártba és segít­­se annak törekvéseit, hogy majd annak ellenében az uralmon maradt DP ezért hálás legyen, — részben hiú ábránd, részben pedig egyeseknek * egyéni, érdemszerzési kísérlete­ A roosevelti po­litika mellett kiállott Demokrata Párt soha sem­­ lesz hajlandó a magyar ügy igazságát támogatni, mert ez ellentétben volna a még mindig érvény­ben lévő Roosevelt- Sztálin egyezménnyel, amit 1944-ben Teheránban a beteg Churchill háta mö­gött titokban 50 évre kötöttek. ] A mostani jelek szerint egy Ronald Reagan — Jack Kemp­­elnöki és alelnöki párosítása, — vagy a politikus katona , Alexander H­a­­­g tábornok elnöksé­ge esélyt jelenthet számunkra és a kialakítandó erkölcsi világrend helyreállítására. (Ez részemről nem akar választási propaganda lenni — csupán a mostani hely­zet józan felmérése alapján kialakult vélemény. ------------------------------------------------------------------------------------* —^ Köztudomású, hogy Írországban, Dublinban van­ , mák a nemzetközi kémszervezetek főosztályai. Az e­­gyik állam ügynökét egy kis faluba küldi, hogy lépjen érintkzésbe egy Balsham nevű emberrel, akitől igen fontos ér­tesítés fog kapni. A jelszó: ‘‘Zöld a rét barna a tehén!” — Az ügynök megérkezik a pici faluba és ott szóbaelegyedik egy bizalomkeltő egyénnel és kérdi tőle, ismer-e egy Balsham nevű illetőt- “Nehéz kérdés! Mert így hívják az újságost, a postást, a tanítót, a hentest... de még engem is!” Az ügynök töpreng, majd kivágja a jelszót: * ‘Zöld a fű, barna a tehén! ’ ’ — Ja, tudom már, kérem! Maga a kém­ Balshamot keresi! Miért nem kezdte mindjárt ezzel ? + Sok ember szívesen szolgálná Istent, — azonban csak tanácsadói beosztásban... MAGYARSÁG Októberi gyászünnepély PITTSBURGHBAN Október 21-én, vasárnap délután tartotta a pitts­­burghi Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizott­sága október 6-a és október 23-a megünneplését a Magyarr Házban. Nagy számban gyűlt össze a város és környékének apraja-nagyja, hogy tanúbizonyságot tegyen emlékez­ni tudásáról. Az ünnepség kezdetén dr­ Török Dénes, a Nagy­bizottság elnöke kegyelettel emlékezett meg az előző na­pon eltemetett dr. Sebestyén Jánosról, akinek magyar közéleti szereplése is aktív és eredményes volt; az ün­neplők néma perces felállással áldozták dr. Sebestyén emlékének. Dr. Török köszönt­őjében megemlékezett a már történelemmé finom­ult tragikus magyar évfordulók­ról, majd rámutatott arra, hogy bár a 19- és a 20. szá­zad magyar őseit együtt ünnepeljük, ne engedjük azt, hogy 56-ból bárki is ‘történelmet csináljon’, mert 1956 vágya, célkitűzései és programja még újra politika lesz, egy magára talált szabad magyar nép egyetlen politikája! Dr­ Török beszédét, csakúgy, mint Kerékgyártó Borika művészi­­ előadását nagy tetszéssel fogadta az ünneplő közönség. Nt. Orosz Csaba mckeesporti ref. lelkipásztor értékes és analitikus összehasonlításban mutatta be 1849 októbrének, valamint 1956 októberé­nek eseményeit, következményeit. Dr. Török elnök és a közönség nagy örömmel és szeretettel fogadták a ma­gyar cserkészeket, akik pár éves távolmaradásuk után régi katona­ nótákkal léptek ismét a pittsburghi ma­gyar közönség elé. Dr. Novák Miklós vetített képek­kel kísért, a magyar szabadságharcokat átfogó előadá­sa még színesebbé és érdekesebbé tette az ünnepséget. • Dr. Török Dénes mindenkit szeretettel hívott a december 1-én, szombaton este 7 órakor kezdődő vacsorával­­­és tánccal egybekötött Mikulás Estre, ide, a Magyar Házba, a­melyre az AMSz Ny. Pa- osztálya rendezésében kerül sor ez idén is. Tollas Tibor Az Amerikai Magyar Szövetség ÚJ ELNÖKE : Dr Irányi László Előző számunkban közzé tettük az AMSz idei or­szágos közgyűlésén (New York 1979 szept­ 28-30) meg­választott vezetőség névsorát-Ezúttal az igazgatóság tagjainak hozzánk eljutta­tott jegyzékét ismertetjük. — Előbb természetesen a tiszteletbeli vezetőkét-Örökös tiszteletbeli elnök :­­ vitéz Király Imre T. b. társelnök: Ms dr. Szabó János. T. b. alelnökök : dr. Czikánn-Zichy Móric Mészöly Elemér) Sinkó Jánosné dr. Teller Ede Ft. Vitéz Baán O. F­M- Wass Albert dr­ Wigner Jenő ( Folytatás a 4. oldalon ) 59 éve történt NEM FELEJTÜNK! tsa^E^aEafflgBBLiaBfflaasaM A MAGYARSÁG” más, mint a többi! MI EZ? PALA PALA ÓTJASA AJ PALA KIGYE « (Ha megfejti, fizetni* kell! — Ha nem fejd meg, azért kell fizetnie! Ereáméntfelég néha az, amikor tévedésből valami helyed elhath­wtásm f* hmk,.. ........ 3. oldal.

Next