Magyarság, 1983 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1983-10-15 / 19. szám

"WASHINGTONI JELENTÉS" Nem véletlen, hogy írásaimnak ezt a cí­met adom... Nem tanultam újságírást, de egy pon­tos jelentés megírására megtanítottak s ez mente­sít attól, hogy szenzációt hajszoljak, vagy csupán az érdekesség, vagy éppen az érdek kedvéért az igazságot megváltoztassam, vagy elhallgassam. * Miután elsőszámú szívügyem az erdélyi ma­gyarság sorsa, szabad időm nagyrészét kutató és felvilágosító munkával töltöm. * Most a Szenátusban lefolyt kihallgatásokról /Rumania 'Most Favored Nation' státusa/ számolok be.­­ Röviden. (Hosszan papírpocsékolás volna.) * Nos, a "Subcommitee" elnöke, Danfort re­publikánus szenátor. Kinek fő­ célja más sem volt, mint hogy minél hamarább túl legyen 'az egész mókán'. Kérdéseket nem nagyon intézett, különösen nem a magyarokhoz.­­ Dole szenátor csak rövid ideig volt jelen. A harmadik szenátor, Bill Bradley /N.J./ az ülés végén jelent meg, amikor Ildikó Trien, a közismert román ügynök felszólalására került sor... Láthatóan személyes ismerősök a sze­nátorral, mert amikor Bradley leült és meglátta Trien Ildikót a tanuk asztalánál - barátságosan odaköszönt... Az olvasó joggal kérdezheti, hogy mi ebben a jelentenivaló... Röviden ennyi: érdemes egyesületek nem kaptak engedélyt személyes felszólalásra, de a fentebb említett oláh ügynöknő (ki hol magyarnak, hol zsidónak, hol románnak vallja magét)­­ szót kaphatott... Előző években is felszólalt már s nem egyszer állította, hogy az erdélyi magyarok ragyogóan élnek Nagy Romániában.­­ Apja, mint 'kapitalista' állítólag tíz évet töltött rács mögött,­­ ennek ellenére dicséri a rendszert és legutóbbi vallomásában szó szerint e­­zeket írja: "Rumánia changed direction in an area that they considered stricty internal matter. (Abolishing the educational tax.) This proves that we do have a way of showing the world what is important to us and that we are willing to pay an economic price to support those values." Mindezeket azért írtam le, hogy felhívjam a figyelmet a new jersey-i magyaroknak, hogy nézze­nek egy kicsit a körme alá ennek a felettébb ügyes Ildikónak...," Kinek sikerült behálóznia egy érdemes­­honatyát. Természetesen, mindenki tudja, hogy Elnökünk pálfordulása után a románok megint meg­kapták az amerikai kereskedelmi kedvezményeket­.­­Mindezt annak a State Departmentnek köszönhet­jük, amit Reagan elnöknek nem sikerült kipucolnia, ahogyan azt jelölt­ korában ígérgette. Mindenki el­olvashatja a mellékelt 'fehér­ házi' választ tiltakozó táviratomra,­­nem level, ahogy ez a válasz jelzi/.­­ A válasz level elszomorító, de számomra nem meglepő. Mindenesetre bizonyítja, hogy Reagan elnök nem sokban különbözik elődeitől, is a THE WHITE HOUSE WASHINGTON Dear Mr. Dekan: Thank you fór your letter concerning the situation of the Hungárián minority in Románia. Mr. Tamas A. Dekun Executive Vice President Amer ican-Transvl van lan An.noli.Hnn___________________________ newyorki "agytröszt" kezében van, amire a legjobb bizonyíték, hogy a hírhedt Kissingert vissza­vette az államhatalom kegyeibe! Erdély nagy 'bajnoka' Tom Lantos, Magyar­­országon született kaliforniai képviselőnk, romániai látogatása óta sem a kongresszusi, sem pedig a szenátusi kihallgatásokon nem jelent meg,­­ de ezzel szemben nagyon szép megemlékezést írt a kongresszusi recordban a 25 éve kivégzett Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál eseteiről. Sajnálatos, hogy Tóm Lantos képviselőnk nem tudta még elolvasni Pongrátz Gergelynek a "Corvin Köz 1956" című könyvét, (amit minden­kinek őszintén ajánlok), mert akkor talán a több­szörösen köpönyeget forgató és hazaáruló/a háború alatt átállt az oroszokhoz és a M.Kir.Honvédség ellen harcolt!!/ Malétert kihagyta volna a listából.­A 'Corvin Koz 1956' könyv megjelenése óta 56-os személyes tapasztalataimat nem kell tovább elhallgassam. Vártam, hogy egy nálam érdemesebb egyéniség adja hírül a valóságot. Valóban,Maléter Pál semmit sem tett a Nemzeti Felkelés érdekében! - Csak azért állt mellénk, mert a "Kilián", (volt Mária Terézia) laktanyában a "dicsőséges" szovjet hazájáért halt volna "hősi halált". Miután életét megmentette,­­ ha jól tudom, 28-án tűzte ki a fehér zászlót a laktanya ablakába... Mind azon munkálkodott, hogy hogyan lehetne a szabadságharc vívmányait szabotálni... Október 31-én egy csak nagyon kevesek által ismert szervezet, /de ilyen is volt/, a Volt Honvéd­tisztek Forradalmi Bizottsága, Király Béla (Folytatás a 2. oldalon) August 30, 1983 we have followed in the status of the Hungárián population in Románia fór a number of years and have examined wrth care the reports that the Románián Government pursues a policy which aims at depriving Hungarians of their As indicated in its Humán Rights Report fór 1982, the Depart ment of State concluded that although the Románián Government permits ethnio groups to express their cultural traditions in a number of ways, that expression remains limited. We have no evidence, however, to support charges that the Románián Government is engaged in cultural genocide or ethnocide, as is sometimes alleged. You may be assured that the Románián Government is fully aware of the importance we piacé on all aspects of the humán rights situation in Románia, including the rights of ethnic minorities. Concerning Rontania’s MFN status, the President onJune 3 transmitted to the Congress the documents required fór annual extension of his walver authority under Section 402 of the 1974 Trade Act. The documents included his deter­­mination that continuation of the waivers currently in effect fór Románia, Hungary and China would substantially promote the objectives of Section 402 which include encouraging free emigration from non-market economy countries. With regard to Románia, this determination rests on written assurances provided by the Románián Government that it ml) no longnr require reimbursement to the State fór education costs as a precondition to emigration and that it will nőt create other economic or procedúrái barriers to emigration. The President’s determination alsó takes intő account that there has been a steady increase in the rate of emigration from Románia since 1975, and that in 1982 totál emigration reached its highest levels since the early 1960's. Thus, we believe that the granting of MFN under the Jackson-Vanik amendment has encouraged somé improvements in Románia’s emigration and humán rights performance. Sincerely, . Ll/inas Kojelis U Aasociate Director Office of Public Liaison Lejár: 1983 December 31 lajos szathmary/bakery 2218 North Lincoln Ave Chicago, IL 60614 Volume LVIII. evf. No. 19. szám 1983. október 15. Egyes szám ára: 50 cent WALESA NOBEL DÍJAS OSLO, Norvégia — Lech Walesa, a betiltott függet­len Szolidaritás szakszervezet vezetője kapta az 1983-as béke Nobel-díjat erőfeszítéseiért, melyekkel jogokat próbált ki­vívni a munkásoknak a kom­munista irányítás alatti Len­gyelországban. ,,A bizottság meglátása szerint a világ népeinek béke és szabadság iránti cselekvő vá­gyát jelképezi Lech Walesa”, mondotta a norvég békedíj odaítélésével megbízott testület elnöke, Egil Aarvik a döntés indoklásakor. A bizottság 1,5 millió svéd koronát (kb. 190 ezer dollár) ítélt meg a díjjal. Betiltása előtt a Szolidaritás volt az egyetlen független szakszervezet a szov­jet tömbön belül. Walesa kijelentette, hogy a római katolikus egyháznak kí­vánja ajándékozni a Nobel-díj­­jal járó pénzösszeget. A pápa és Reagan el­nök gratulált Wallissa­nak, a lengyel nép pedig ujjongott. Általános a vélemény, hogy Valen­­sa, akár elmehet a Stock­holmi ceremóniára, akár nem, újabb presz­tízst szerzett magának és ezáltal védelmet a további ellene irányuló üldöztetés ellen. Mára­ Sándor: HARMINC EZÜSTPÉNZ * — Az Író a könyvéről — A könyvet emberöltő előtt egy buda­pesti romos szükséglakásban kezdettem írni. A kézirat később elkísért külföld­re. Többször áthajózott az óceánon. Mindig a hajóládában maradt, mert fel­idézte a förtelmes éveket, amikor az árulás úgy terjengett, mint egy járvány, amely ellen nincs védőoltás. Most v­égre úgy tetszett, ideje tisztába írni a sárgult oldalakat, mert emberöltő múltával nemcsak szépasszonyok sárgulnak el, hanem kéziratok is. A n­onum prematur hora­tiusi követelésének többszörösét meg­kapta a kézirat. Nem biztos, hogy a bölcs tanács hasznára volt. A második világháborút közvetlenül követő évek­ben a „testvér testvért / apát fiú elad“ napihír volt az újságokban. Az írástudó, aki elárulja a szellem szabadságát, be­áll bértollnoknak a Párthoz, mert így szeretné pótolni, ami tehetségéből és jelleméből hiányzik. És képmutató fej­­csóválással vágja zsebre a dédelgetés hulladékait, kézdörzsölve fogadja el a (Folytatás a 8. oldalon)

Next