Magyarság, 1983 (58. évfolyam, 1-24. szám)

1983-11-15 / 21. szám

TOL. ,­­1 I­B­o­K 1983. november 15. TOLLAS TIBOR idei nagy amerikai és kanadai útja sörön közénk is eljutott, a Pittsburghba. Október 30-án, vasárnap délután csaknem olyan szépszámú magyar közönség gyűlt egybe az ő tiszteletére a braelwoodi Magyar Házba, — mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az emigráció nagysikerű költője, a "Nemzetőr" főszerkesztője a legtöbbet kapta ettől a magyarságtól, amit az adhatott: szeretetet! A rendezőség (az AMSz Ny.Pa.-i osztálya, a pittsburghi Nagybizottság és a Magyar Társaság) bár az idén elfeledkezett az aradi vértanukról, vagyis okt. 6-ról, -­ szépen kárpótolta a közönséget ezzel az ünnepéllyel, melyet az 56-os Szabadság­­harc emlékére rendezett. Lehettünk csaknem kétszázan és Tollas Tibor ünnepi beszéde megható volt. Az egész műsor 65 perc alatt lebonyolódott s abban Pásztor László, Sztipkovits Ilonka, Fr­id­váry Pál plébános, Kerék­gyártó Bori, a magyar tánc­csoport szereplés után Nt. Novák Miklós ref. esperes imája zárta. Műsor után magyar háziasszonyok teával és süteménnyel kínapták a vendégséget. * Ami a legszebb volt: tea után közel negyve­nen körbefogták Tollas Tibort, aki irodalmi beszél­getés keretében hosszú ideig 'ráadás'-előadással lepte meg híveit. — Ilyen még nem volt Pitts­­burghban. Ezt köszönettel kell feljegyeznie a kró­­ nikásnak.* Máskor is örömmel várjuk a mi Tiborunkat! , //U.i.­­ "FORGÓSZÉLBEN" c. legújabb, igen ízléses kiállítású verses könyvét,­­melyről meg írni akarunk®, sokan vásárolták.­­ Kiadóhivatalunkban is kapható $14-ért.// Amerika újabb ünnepnapja: Martin Luther King születésnapja ! ■ A szenátus óriási többséggel, '78:22 ellenében, eleget tett a feketék kívánságának. A washingto­ni polgárjogi tüntetés huszadik évfordulója alkal­mából Martin Luther King születésnapjába nemze­ti ünnepek közé iktatják. (Folytatás az 1. oldalról) által elkövetett barcelki népirtásból, hanem elta­nulta azokat. Akciói Sharon végrehajtásával, ön­szabta jogcím alapján — törvényen kívül álló — önkényes népirtási cselekmények, melyekre a bos­­­szúvágy vezette, amelyek ha számban nem is, de kegyetlenségben elérték Sztálin és Hitler népirtási cselekmén­yeit. Legyen szabad idéznem itt N. von Hoffman "Vér az amerikaiak kezén" c. írásából egy monda­tot, amely így hangzik: "Amikor mi felfegyvereztük Izraelt, ezzel kezeinkre hullott az arab nép vére." Siegmund Freud erről a félelemről azt írja, hogy a félelem közvetlenül viszonyul a várható eseményekhez. A félelem, — mondja ő — mindig valami esemény megelőzője, valami ismeretlen je­lenség bekövetkezése, amely elérhet minket és veszélyt jelenthet számunkra. Ezt a félelmet egy­aránt érzi ifjú és idősebb, mert követ bennünket, mint árnyék a holdvilágos éjszakában. Az ifjú me­nekvést keres a narkotizmusban és az alkoholban, minek következtében maga is félelmet áraszt, köz­vetlen családja körében és környezetében egyaránt. Az átlag polgár retteg saját és szeretettel életéért, látván a nap mint nap­­­ok nélkül­­ elkövetett esztelen gyilkosságokat, melyek kiküszöböléséhez hiányzanak a morális módszerek és a megfelelő, erkölcsieken nyugvó jogi igazságszolgáltatás. KORUNK AGRESSZIÓJA, amely a szovjet-orosz imperialista a mámorban szenvedő ateista birodalom részéről árad a világ­­ szabadságszerető­­ népei felé, aggódással és féle­(Folytatás az 5. oldalon) MAGYARSÁG ILYEN VOLT AZ "ETHNIK­ , SAJTÓNAP" A FEHÉR HÁZBAN Az Amerikai Egyesült Államok volt elnökei az elmúlt évtizedek folyamán több alkalommal fo­gadták a nemzetiségi sajtó vezetőit Washingtonban, a Fehér Házban. Az erősen megfogyatkozott nemzetiségi saj­tó vezetőinek sorában, akárcsak a múltban, úgy az idén is, lapunk szerkesztője szintén helyet kapott,­­ azonban a meghívásnak­­ főként anyagiak hiá­nyában eleget nem tehetett . . . /A­zok a 'régi szép idők' már elmúltak, ami­kor a Fehér Ház meghívója mellé oda-vissza repülő­jegyet mellékeltek.../* Ennek ellenére az "ethnik-sajtónap" 1983. ok­tóber 18-án simán lezajlott és Ronald Reagan elnö­k abban a kitüntetésben részesítette a nemzeti­ségi sajtó nevében megjelenteket, hogy megjelent közöttük. Mintegy 34 különböző nemzetiségi cso­portnak cca 8 százaléka volt magyar. Az elnöki ebéden úgy kilencvenen vettek részt. * Az ebédet megelőzően Edward Derwinski, a külügyminisztérium "Counselor"-ja, Donald Regan pénzügyminiszter és Edward Meese elnöki tanács­adó beszámolói hangzottak el, a külpolitikai, bel­politikai és gazdasági kérdésekről. Derwinski kiemelte a kormány határozott po­litikáját a Szovjetunióval szemben. Ismé­telte, hogy a kormány a szabadságszerető népek védelmében Középamerikában elkötelezettségünk érdekeinek e­­leget tett és tesz ma is. Megerősítette az ame­rikai véleményt, hogy a Szovjet továbbra is csak hazudik, csal és erkölcstelen eszközökkel próbálja hatalmi befolyását kibővíteni az egész világon. Regan pénzügyminiszter a gazdasági helyzet állandó javulásáról és az infláció csökkenéséről számolt be, továbbá javulást helyezett kilátásba az elkövetkezendő­ hónapokban a munkanélküliség te­­ rén is.* Ronald Reagan elnök az ebéden beszédet mondott, — kiemelve, hogy az 1980-as elnöki 'kampányát' az Ellis Island-i "Statute of Liberty" alatt kezdte,­­ ahol régen az amerikai bevándor­­lózó érkeztek az Egyesült Államokba. — Amerika akkor még a 'lehetőségek' orszá­ga volt, — mondta — de 1980-ban már kétely fért ehhez... Nekünk sikerült gazdaságpolitikánkkal az országot ismét a lehetőségek hazájává tenni! Hangoztatta az Elnök, hogy nem Amerika és a NATO az, amely a békét fenyegeti, hanem a Szovjetunió az SS20as röppentyűivel Európában, amelyre a Persing II. röppentyű jövőbeli elhelyezé­se Európában csupán csak egy védelmi válasz . . . Reagan elnök kérdésekre is válaszolt. Sorra került Bush alelnö­k kijelentése a Yaltai­­egyezmény hatálytalanságáról, amelyet az Elnök érdemileg pozitíven válaszolt meg,­­ továbbá, hogy miért ismeri el az USA a Babrak-féle afganisztáni báb-kormányt... és mit tesz az ottani szabadság­­harcosok érdekében...? Ezt a kérdést dr Száz Zoltán,­­ az Ethnic Newsletter of the National Confederation of Ame­rican Ethnic Groups ügyvezető elnöke­ tette fel. Az Elnök azt válaszolta, hogy jelenleg fontos, hogy amerikai megfigyelők legyenek jelen Kabulban,­­ de hogy mindent meg fog tenni a szabadságharcosok megsegítésére.* Délután fél háromkor a Republikánus Párt fogadta először "briefing"-en, utána fogadáson a vendégeket, akik ezután (a magyar rész tagjai)­­ Salgó Miklóssal, a pesti születésű új magyarországi US követtel találkoztak. Konferenciára hívta meg őket a Watergate Hotel egyik tanácstermébe. A megbeszélésen az amerikai-magyar gazdasági kap­csolatokról és kultur­kapcsolatokról volt szó, vala­mint az erdélyi magyarság helyzetéről. * Linas Kojelis, az elnöki Ethnic Affairs tanács­adója nagy előszeretettel fogadta a magyar vendé­geket.­­ További sikert kívántak neki­. * 3. oldal (Folytatás az 1. oldalról) — A kísérleti prog­ramban (több, mint öt­ven olyan betegen vé­geztük a kísérletet, akik mindegyikének az álla­pota, a súlyos égési se­bekre való tekintettel, reménytelen volt) a re­ménytelennek nyilvání­tott betegeknek majd­nem negyven százaléka felépült. A mestersé­ges bőr rendszeres or­vosi alkalmazásához a Food and Drug Admi­­nistrationnak még hoz­zá kell járulnia.­­ Az égési sebek kon­vencionális kezelése gyakran áthághatatlan nehézségekbe ütközik. Az esetek 90 százaléká­ban egyszerűen nincs a testen­ elegendő épen maradt bőr ahhoz, hogy az égés következtében elpusztult bőrfelületet pótolni tudjuk bőr-átül­tetéssel. — Az általunk felta­lált és készített mester­séges bőrnek ugyancsak két rétege van, akár a természetes bőrnek., A mesterséges bőr alkal­mazása esetén — szem­ben a konvencionális bőr-átültetési eljárás­sal, — vagy egyáltalá­ban nem marad látható és észrevehető forra­dás, vagy pedig csak egészen minimális. — Eddigi tapasztala­tunk az, hogy a mester­séges bőrt a szervezet sohasem „utasítja visz­­sza”. A műtét után, a mesterséges bőr a leg­teljesebb mértékben képes arra, hogy a ter­mészetes bőr minden funkcióját elvégezze. A mesterséges bőr alap­anyagait és az átülte­tési eljárást, természe­tesen még tökéletesí­tenünk kell, ez azonban 2-3 esztendőnél nem tart­hat tovább. A mestersé­ges bőrrel szerte vilá­gon átlagosan egymillió ember életét menthet­jük meg minden évben, de legalábbis, sok száz­ezer élet lesz meg­menthető. Andropov egészségi állapo­tát nem kevés titkolódzás len­gi körül, széleskörű feltétele­zés szerint máj-, vese- és szív­elégtelenségben szenved. Jurij V. Andropov

Next