Magyarság, 1984 (59. évfolyam, 1-24. szám)

1984-02-29 / 4. szám

Illés Lajos: BABITS MIHÁLY KÖLTÉSZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE SZÁZADIK SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Egy író vagy költő megértéséhez és értékelé­séhez nem elég csak műveit analizálni. Ismernünk kell azt a korszakot, amelyben élt, amely fölemel­te vagy eltaposta. A XIX. század hatvanas éveiben Magyaror­szágon is mélyreható változásokat okozott a tért­hódító liberalizmus a hatalom megoszlása és a kultúrpolitika terén. A tőkés polgári osztály hatal­mas befolyáshoz jut, amely a kiegyezés után már az egész nemzeti élet minden ágára formálóan hat ki. A bankok, a gyáripar és a kereskedelem népide­gen plutokraták kezére kerül, akik nem hajlandók a magyar néphez asszimilálódni. A főurak és a kormány nem ismerte fel a változó világ változó szükségeit, képtelenek voltak lerázni magukról parlagi vagy idegen kulturájú bi­lincseiket s fölemelkedni a nemzeti érdekek meg­értéséig. A középbirtokosok háttérbe szorultak, nem versenyezhettek az ipart és kereskedelmet kézben tartó tőkésekkel. Nem volt elegendő erejük és műveltségük a mű­szet népi sajátságokon nyug­vó szellemének a fölkarolására és védelmezésére. Nem értették meg, hogy elvesztése saját vesztük­nek válik okává. A kispolgári osztály a dzsenti űri külsőségeinek az utánzására tékozolta az erejét,­­ a plutokraták kulturmérnö­kei pedig a hatalmukat biztosító nemzetközi liberalizmust voltak hajlandók az irodalomban támogatni, így aztán az ősi hagyo­mányokon nyugvó magyar kultúra gazdátlanná és gúny tárgyává változott. Idő múltával a problémák súlyosodtak. Az élet célja közönségessé vált. Elhomályosultak az eszmé­nyek, hitelüket vesztették. A történelmi materia­lizmus kimutatta, hogy az a legfőbb jó, ami hasz­nos, illetve, hogy a társadalmat a haszon iránti vágy mozgatja. Csak anyagi javakért töri igazán magát az ember. Ez a létharc rugója, egyben a lét értelme, a valóban megvalósítható boldogság. Ez az emberiség népekre szakadásának s a társadalom osztályokra bomlásának oka. A pozitív vallás ellenlábasaként kialakult a humánus vallás, az a negatívum, amely türelem és belátás címen közönyösséget hirdet és minden vallásosságot egyéni, másokat nem érintő, másokra nem tartozó magánüggyé változtat. A családokból fokozatosan kiszorul a vallásos szellem. Megmérge­zik a közoktatást s egyre követelőbb az az irányí­tott és céltudatosan szított kívánság, hogy a vallást minden közös intézményből zárják ki. A vallás­erkölcs helyébe iktassanak olyan társadalmi erköl­csöt, amely nem sérti senkinek sem a meggyőződé­sét s szabályait foglalják törvénybe... A felelő­sség így az állammal kerülve szembe, az erkölcs érint­hetetlenné válik, az erények pedig az ókor lomtá­rába hullanak. Új értékmérőt vezettek be: a gyökértelen­­séghez való viszonyt. Felforgatták az ősi alapokon nyugvó kultúrát. Elismerést, dicséretet és teret csak azok az írók kaptak, akik az új elvek mezébe ben tündököltek. A cinizmus kiélezésével nevetsé­gessé tették, aki a hagyományokhoz ragaszkodott. Magasztalták az erotikát, az ifjúság számára un­(Folytatás a 6. oldalon) Lejár: 1984 December 31 LAJOS SZATHMARY/BAKERY 2218 N Lincoln Ave ig— Chicago, IL 60614 Volume LIX. evf. No. 4. szám 1984. február 29. Egyes szám ára: 50 cent Dr. Csikós Zoltán: HELMUT KOHL NYUGATNÉMET KANCELLÁR LÁTOGATÁSA IZRAELBEN Tizenegy év után most, 1984. január 24-én történt meg először, hogy Nyugat-Németország kancellárja állami látogatásra Izraelbe utazott. Helmut Kohl, keresztény­demokrata kancellár fekete sábeszdeklivel a fején kegyeletes látogatást tett Jeruzsálemben az u.n. "Holocaust" során a II. világháború előtt megölt, állítólag hatmillió zsidó emlékére emelt emlékműnél. A kancellár a kísérőihez fordulva ezt a ki­jelentést tette: "Biztosíthatom Önöket, hogy Né­metországban ez nem fog többé előfordulni,—ez egy új Németország és ez egy új generáció!" Kohl kancellár legalább olyan jól tudja, mint e sorok írója, hogy mi igaz ebből a hatmilliós szám­ból. Nem vitás, hogy 20 évvel ezelőtt ő is olvasta a nyugat-németországi Tübringenben megjelenő — "Deutsche Hochschullerer Zeitung" című folyóirat­ban az ismert német közéleti férfi, gróf Bernhard Plettenbergnek megjelent nyílt levelét,­ amelyet abból az alkalomból írt Doephner német bíboroshoz, hogy az 1965. május 1-én Dachauban a televízió által is közvetített emlék-istentiszteletet tartott, -­­ amelynek során hat gyertyát gyújtott meg a 'Nácik' által állítólag megölt hat­millió zsidó em­lékére. (Folytatás a 3. oldalon) VITÉZ SERÉNYI ISTVÁN: A MAI KÍNA — AHOGY ÉN LÁTTAM A shanghai selyemgyár előcsarnokában a 'N­agy gyaloglás" története szemlélhető. Nincs Kíná­ban intézmény, vagy gyár, ahol e nagy emberi teljesítmény híres története ne tűnne szembe fan­tasztikus adataival. A 'Nagy gyaloglás' a Kiangsi provinciál kez­­dődött 1934 október végén. Ezen az éjszakán Tschiang-Kai-shhek csapatai bekerítették Mao Tse­tungs "Szovjetrepublik"-ját. A vörös hadsereg azon­ban kivágta magát a gyűrűből, villámgyorsan ki­ürítve erődjét. Köztük Sztálin követével, akinek feladata a vörös hadsereg likvidálása lett volna, mivel az parasztokból és nem munkásokból állott. 130.00-ren voltak asszonyostól, gyerekestől, primitív kétkerekű kordékre rakodva a legszüksé­gesebb holmikkal... Takarókkal, szerszámokkal, á­­sókkal, kaszákkal, varrógépekkel.­­ Úticéljuk és tervük nem volt. Menni kellett szakadatlanul arra, amerre Tschiang Kai-schek csapatai nem jártak. Vonult ez a nyomorult sereg úttalan utakon, he­gyen-völgyön át, szakadatlan légitámadásoknak ki­téve,­­ majdnem Tibetig... Statisztika mutatja ennek az embertelenül hosszú útnak, gyaloglásnak az adatait. Ezt olvasva, lehetetlennek tűnik az emberi tűrés és szenvedés (Folytatás a 4. oldalon) -8- Hány magyar él Amerikában? Az 1980-as népszámlálás származásra, nemzetiségre vo­natkozó adatairól szóló össze­foglalást most adta ki a Nép­számlálási Iroda (Bureau of the Census). Eszerint kereken 50 millió vallja magát egészen vagy részben angolnak, 49 millió németnek, 20 millió írnek, 21 millió négernek (afro-ameri­­can), 13 millió franciának, 12 millió olasznak, 10 millió skót­nak, 8 millió lengyelnek, 7 millió indiánnak, 6 millió hol­landnak stb. Magyarnak 1 776 902 vallot­ta magát. A bevallás szerint 727 223 tiszta, a többi vegyes származású, de magyar, akik főleg New York, Ohio, Penn­sylvania, New Jersey és Ca­­lifornia államokban élnek na­gyobb csoportokban. (Folytatás a 3. oldalon) AZ Új főtitkár MOSZKVA.­­ A Szovjet Kom­munista Párt Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság javaslatára egyhanúlag a 72 éves Konstan­tin V. Csernenkót, a párt ideo­lógiai és kulturális ügyosztályá­nak vezetőjét helyezte a főtitkár állásba. Felhívás Előfizetőinkhez! Kérjük kedves Elő­fizetőinket, figyeljék az első oldalon a nevük fölött lévő dátumot, amely újságjuk lejá­ratát jelzi. Kérjük szí­veskedjék felszólítás nélkül időben bekülde­ni az újság előfizetési díját, mert — a pos­tai rendelkezések sze­rint — a lap további küldését kénytelenek leszünk beszüntetni.

Next