Magyarság, 1985 (60. évfolyam, 1-20. szám)

1985-10-30 / 20. szám

Newspaper Volume LX. évf No. 20. szám 1985. október 30. EgYes­zám ára: 50 cent A DÉLTIROLI AUTONÓMIA CSAK ÁTMENET A VISSZACSATOLÁSHOZ Minden jel arra vall, hogy Ausztria csak át­meneti állapotnak tekinti Dél-Tirol önkormányzati státusát. A megtévesztő látszattal ellentétben ma is több mint félhivatalos álláspont a déltiroli kér­deznek visszacsatolás általi megoldása. Mert Auszt­riában nin­­s habozás! Legyen bár konzervatív, vagy marxista az osztrák polgár, nemzetpolitikában, az ország területi épségének visszaállításában egysé­ges álláspontot képvisel. Ugyanakkor nálunk, akik lényegesen többet veszítettünk, "szükségtelen fá­radozásnak" meg "hazafiaskodásnak" kiáltják ki területeinknek visszakövetelését Kádár Jankóék i­­dekinti cinkostársai. Megértjük a déltiroliakat, hogy akadtak köztük olyanok, akik életük feláldozásával is hajlandók voltak szülőföldüket védelmezni. Hofer András sza­­badsághős vezetésével igazi népfelkelés próbálta Napóleon, a francia diktátor halált hozó betolako­dását megakadályozni, aki három és fél millió európai keresztény életét pusztította el. Hoferék hazáját időtlen időktől fogva a Brenner hágón át hagyták el a kereskedők Innsbruck és München felé. A délre futó Etsch völgyével talán Európa legje­lentősebb észak-déli útvonalénak számít. Amíg a völgy mélye folyónak, autóstradának és vasútnak ad helyet, addig oldalait fent a magasban a Dolomitok elkarsztosodott tömbjei szegélyezik. Az erdőövezet alatt pedig a déli meleg áramlat következtében a termékenység mintaképei: szőlőültetvények és olaj­fa-ligetek váltogatják egymást. Különösen Meran városa körül mesés a fokozatosan emelkedő hegyek zölden viruló panorámája. A szétszórt tanyaszerír fehér házak, gazdaságok szinte emeletesen, egymás fölött helyezkednek el a hegyoldalakon. A legkisebb házcsoportból álló hegyi falucska is saját plébánia­templomával hívja fel­ magára a figyelmet. A természet nyú­jtotta romantikát rég­ letűnt idők emberi alkotásai, rablólovagok sziklaormokra épült várainak megfeketedett sínaradványai, kerekded vagy szögletes figyelő tornyaikkal egészítik ki egy­­egy völgy kijáratánál. Mert ezen a tö­rténelem előtti idők óta forgalmas alpesi átkelő útvonalon érdemes volt vámot szedni, néha még kifosztani is a módos kalmárokat. Úgy látszik, hogy a germán törzsek nem ri­adtak vissza ennek az egykor nehezen megköze­líthető és művelhető félvad hegyvidéknek a be­népesítésétől. A római birodalom idejéből ottrekedt ma­réknyi ladin népcsoport mai napiglan is jelenték­telen nép­színfolt maradt. A Habsburg monar­chia összeomlásáig tehát Dél-Tirolban nem volt nemzetiségi kérdés. De az akkor három százalékos olasz népelem ma már harminc százalékra emel­kedett — az elszakított színmagyar néptömbökhöz hasonlítva — a megszálló hatalom telepítési politi­kája és beolvasztása folytán. A KözépEurópa tér­képét hatalmi szóval megváltoztató győztesek itt is elvetették az eladdig ismeretlen civakodás és gyű­lölködés magvát. Akárcsak Erdély, a Felvidék, Délvidék stb., Dél-Tirol is ennek a bűnös "újjáren­­dezésnek" a következményeit nyögi. A népi több­séget alkotó németségnek hat évtizedig kellett sínylődnie, mígnem az anyaország (Ausztria) kitartó nyomásával sikerült végre önkormányzati státusra emelkednie 1977-ben. A Vasfüggöny miatt persze, csak elméleti jelentősége van azoknak a párhuzamoknak, illetve megoldásra alkalmas alkotmány- és emberi jogi példáknak, amelyek a déltiroli helyzet tanulmá­nyozása kapcsán előfordulnak. Úgy érezzük, hogy az azonnali gyakorlati haszon, vagy ha úgy tetszik, pragmatikus megoldás kilátástalansága ellenére is, érdemes,­­ mint a jövőben esetleg felhasználható mintaképet — Dél-Tirol autonómiáját, illetve annak megszerzését ismertetni. Tanulságul érdemes be­pillantást nyújani ebbe az elméleti és gyakorlati, szellemi és politikai tevékenységbe, amelyet Ausz­tria állami, tartományi és társadalmi intézményei Dél-Tirol visszacsatolás érdekében kifejtenek. Milyen szerencsések a déltiroliak, hogy nem­csak alapvető emberi jogaikat, hanem önkormány­zati státusukat is belefoglalták a győztesek az 1946. párizsi olasz békeszerződésbe. Erre hivatkoz­va követelhette a bécsi osztrák kormány Rómától, hogy biztosítsa Dél-Tirolnak a békeszerződésben előírt jogokat, amelyek röviden a következők: A német nemzetiségűek teljes egyenjogúsága az ola­szokkal, különös tekintettel a német néprajzi jelleg és kultúra biztosítására. Német anyanyelvű elemi és középiskolai oktatás. A német nyelv egyenjogú­sága az olasszal a közhivatalokban, valamint a feliratokban és kétnyelvű földrajzi nevekben. Persze, fentiek évtizedekig csak részben va­­­­lósultak meg, hiszen Degassperri még 1953-ban is­*­­ Mussolinira hivatkozva helyeselte a németelleni politikát Dél-Tirolban. Csűrés-csavarással magyaráz­ták félre a nagyon is világos tételeket. A közigaz­gatási manipulációval is igyekeztek kibújni a köte­lezettségek teljesítése alól. Ezért tehát a jelenlegi életben lévő 1977. autonómia három évtizedes, fo­kozatos fejlődés eredménye. Ne feledjük azonban, hogy ez a fejlődés az innsbrucki tartományi és a bécsi szövetségi kor­mány egybehangolt politikai erőfeszítéseinek ered­ményeként jelentkezett. A hivatalos szerveket a déltiroli németek és ladinok ausztriai társadalmi szervezetei, továbbá a revíziós kérdést ismertető irodalom, könyvkiadás és sajtó útján is támogatták. A déltiroli kérdésnek előharcosa maga a tiroli — (azaz innsburcki) — hivatalos kormányzat (Landes­regierung), amely számos kiadványban követeli Dél- Tirol visszacsatolását. Természetesen nemzetközi síkon a bécsi kormány külügyminisztériuma végzi a hétköznapi aprómunkát. A politikai és diplomáciai erőfeszítéseket alapos kutatómunkának kell alátá­masztania, amelynek lebonyolítására a bécsi Natio­nalbibliothek nyújtja a legjobb lehetőséget kötetes szakirodalmával. "Déltiroli kérdés" cím alatt is terjedelmes kartoték-sorozata van a­zágymutató­­ban. A bécsi Szent István dóm mögötti egyházi épületben működő Tyrolia nevű rangos kőnyvker®­­kedés három kirakatának egyike teljesen a Dél- Tirolra vonatkozó kiadványok bemutatására szolgál, mert Ausztriában folyamatosan jelennek meg Dél- Tirol osztrák voltát bizonyító kötetek. És történik mindez annak ellenére, hogy DélTirol Itália kereté­ben, már évek óta széleskörű autonómiát élvez. A kérdéssel foglalkozók ugyanis már régen rájöttek arra, hogy a beolvasztás veszélyének hatékony elhá­rítása csakis az anyaországhoz való visszacsatolás által lehetséges. Véleményünk szerint ezért most a második fázis, a soha nem titkolt végső­ megoldás, a visszacsatolás megvalósítása van folyamatban. A könyvtárakon kívül is jelenkori valóság az osztrák irredenta, amennyiben sokfelé működnek déltiroli szervezetek, továbbá a sovinizmus jeleként minden jelentősebb városukban teret neveztek el Dél- Tirolról. (Folytatás a 7. oldalon) Lejár: 1985 Június 15 MRS MARIA ZANATHY 84 Ambrose Street Somerset, NJ 08873 ...a Fehér Ház a kö­zelmúltban a következő figyelemre érdemes le­velet kapta: Dear Mr. President: Miért fe­csegnek a federális bü­rokraták annyit? Szeret­ném felhívni figyelmét a következőkre: Az Úr Imája — 56 szó. — A 23-ik Zsoltár — 118 szó. A Gettysburg Address: 226 szó. — A Tíz Paran­csolat: 197 szó. — Ezzel szemben a földművelés­­ügyi minisztérium ér­tesítése a káposzta árá­nak szabályozásáról — 15,629 szó. Reagan el­nök utasította az elnöki titkárságot, hogy a leve­let minden kommentár nélkül juttassák el a földművelésügyi minisz­terhez... Egyre többen ismerik el, hogy Reagan elnök nagyszerű ember. • • Az Opus Pacis, az Országos Béketanács katolikus bizottsága, dr. Paskai László, kalocsai érsek vezetésével meg­emlékeztek az­ ENSZ megalakulásának 40 éves évfordulójáról. Az ülésen felszólalt Mol­nár Béla, a kommunis­ta hazafias népfront or­szágos tanácsának titká­ra is. • Diákkonyhákat lé­tesítettek Budapesten, Pécsett és Egerben, a kispénzű diákok élel­mezésére. Eddig három ilyen étterem nyílt: Bu­dapesten a Badacsony, Egerben a Platán és Pé­csett a Borostyán. Ha a kezdeményezés sikert arat — írja a hazai lap, akkor újabb kezdemé­nyezések alakulnak a többi diákvárosokban is. Gorbacsov átszervez Ugyanolyan gyorsa­sággal, mint ahogy ki­billentette az „örege­ket”, a szovjetunió leg­felsőbb vezetéséből. Mi­hail Gorbacsov most az államgazdaság irányí­tásába is fiatalabbakat ültetett, főleg saját em­bereit. Gazdasági vonalon át­szervez, áramvonalasig de a lényegen nem vál­toztatott, továbbra is a kommunista párt köz­ponti irányítása a jel­szó!

Next