Magyarság, 1985 (60. évfolyam, 1-20. szám)

1985-01-30 / 2. szám

4. oldal Dr. Somogyi Ferenc: Nem hiszem, hogy a szabad földön élő magyarság az Árpád Akadémiáról, a külföldön is kimagasló értékű magyar szellemi alkotások szerzőinek testületéről korábban már ne hallott volna. Ezért ismertetése helyett inkább néhány olyan tényre szeretnék rámutatni, mely általában elkerüli a közérdeklődés figyelmét. Kevesen tudják például, hogyan és miért alakult ez a szervezet az ohiói Cleveland városában működő Magyar Társaság tevékenységének természetes folyományaként és eredményeként. Az említett Magyar Társaság ugyanis a magyar öntudat ébren tartása és a magyarságismeretek fokozása céljából mindjárt amerikai újjáalakulása. 1952 után kisebb-nagyobb összegekkel díjazott pályázatokat hirdetett, amelyeket az egész világon szétszóródott magyarság lapjai közöltek, így a pályázatokon más országokból és világrészekből is bárki részt vehetett. Amikor 1962-ben a Magyar Találkozó, (amelynek kezdeményezője ugyancsak a clevelandi Magyar Társaság volt), mintegy átvette a pályázatok hirdetésének feladatát és a legkiválóbb magyar szellemi alkotások jutalmazására évről évre kiosztásra kerülő díjakat rendszeresített: a tudományos, irodalmi és művészeti pályázatok egyetemes jelleget nyertek és világszerte fokozottabb érdeklődést keltettek. A Magyar Találkozó első pályázatára, amelyet a honszerző Árpád fejedelemről neveztek el, Macartney C. Aylmer angol történetíró, az oxfordi egyetem tanára is benyújtotta "Hungary: A Short History" című könyvét, amellyel az első arany Árpád-érmet nyerte el. Ez az aranyérem a magyar Aranybulla stilizált mását ábrázolta, mert a Magyar Találkozó Állandó Titkársága a magyar­barát kiváló angol történetíró figyelmét külön is fel akarta hívni arra a történeti tényre, hogy az első magyar alkotmánybiztosító szabadságlevél kiadása 1222-ben csak hét évvel később követte az angol Magna Carta 1215-ben történt kiadását. A tudományos, irodalmi és művészeti Árpád­pályázatok iránt évről évre világszerte fokozódott az érdeklődés. 1965 december 15-én a Magyar Társaság választmánya egyhangú határozattal kimondta, hogy az arany, ezüst vagy bronz Árpád-éremmel kitüntetett művek szerzőit a Magyar Társaság örökös tiszteletbeli tagjainak tekinti és Árpád Akadémia néven külön szer­vezetbe tömöríti. Az Árpád Akadémia, pontosabban ,,A Külföldi Magyar Tudósok, írók és Művészek Árpád Akadémiája,” (angolul: Árpád Academy of Hungarian Scientists, Wri­ters, and Artists Abroad"), mint a kimagasló értékű szellemi alkotások szerzőinek testülete, önálló szervezettel és külön ügyrenddel 1966. november 26-án alakult meg. Alapító tagjai valamennyien az Árpád-érem nyertesei és tulajdonosai voltak, akik azonban soraikat meghívás alapján eszközölt választás útján rögtön kiegészítették olyan kiváló tudósokkal, írókkal és művészekkel, akik az Árpád-pályázatokon nem vettek részt és így Árpád-érmet sem nyerhettek. Az Árpád Akadémia új tagjainak meghívása később is ilyen kettős alapon, tehát Árpád-éremmel történt kitüntetés után, vagy közismert, kiválóan értékes alkotó tevékenység elismerése gyanánt —az illetékes osztály előterjesztése folytán az elnökség és az Igazgató Tanács javaslatára — történt. Az Árpád Akadémia célja: a magyar szellem külföldön is kimagasló értékű alkotásainak és azok szerzőinek felkutatása, számbavétele, nyilvántartása, szakszerű értékelése, megörökítése, valamint azok megismertetésének és elismertetésének előmozdítása. En­nek a több­rétű célnak megközelítése érdekében az Árpád Akadémia kettős felépítettségű, szakszerűséget biztosító és ügyintéző szervezete máris igen figyelemre méltó eredményeket ért el. Tiszteletbeli, rendes, levelező és rendkívüli tagjainak száma (1984 karácsonyán) 341 életben levő s működő és 96 elhunyt kiváló magyar tudós, író vagy művész, összesen tehát 437. „Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége" címmel már 1982-ben 442 oldalas kötet jelent meg, amely mind az élő, mind az elhunyt tagok rövid életrajzán kívül azok tudományos vagy szépirodalmi tevékenységének, illetőleg művészi alkotásainak legfontosabb eredményeit is közli. A Magyar Találkozó évente megjelenő krónikái viszont, amelyek az Árpád Akadémia évkönyveit is magukban foglalják, rendszeresen közük az akadémiai tagok évi egyéni működésének eredményeit, valamint az évi rendes közgyűléseken (az osztályok együttes ülésein) elhangzott vagy bemutatott székfoglaló előadások szövegét. Az „Ügyrend” értelmében az Árpád Akadémia három (tudományos, irodalmi és művészeti) főosztályra és minden főosztály több további osztályra tagozódik. A tudományos főosztály keretében kilenc (hittudományi, nyelv- és irodalomtudományi, történettudományi, magyarságtudományi, jog- és társadalomtudományi, könyv- és levéltártudományi, orvostudományi, mérnöktudományi és orientalisztikai), az irodalmi főosztály keretében három (szépirodalmi-esztétikai, hírlapírói és lapszerkesztői), a művészeti főosztály keretében pedig ugyancsak három (alakító, zene- és képzőművészeti) osztály s egyes osztályokon belül néhány szakosztály arra is lehetőséget nyújt, hogy annak tagjai külön, önálló testületi működést fejtsenek ki. Minden főosztály, osztály és szakosztály élén külön elnök áll. A három főosztály elnöke egyben az Árpád Akadémia társelnöke is. Az Akadémia elnöki tisztségét 1966-tól 1968-ig Dr. Gábriel Asztak premontrei kanonok, a Notre Dame egyetem tanára, 1970-ig Dr. Füry Lajos író. 1­978-ig Dr. Béky Zoltán tb. református püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, 1978-tól pedig Flórián Tibor költő és közíró töltötte be. A jelenlegi elnök Flórián Tibor, a három társelnök pedig Dr. Pulvári Károly, gróf Dr. Wass Albert és Dr. D'Albert Ferenc. Az Akadémia legfőbb ügyintéző szervezetének, az Igazgató Tanácsnak a megalakulás óta Dr. Nádas János, a fenntartó testületként szereplő clevelandi Magyar Társaság elnöke áll az élén. A főtitkári tennivalókat — ugyancsak a megalakulás óta— Dr. Somogyi Ferenc látja el. Ma már nem vitás, hogy az Árpád Akadémia a szabad földön élő magyarságnak legmagasabb szellemi színvonalon és minden hazai kapcsolattól függetlenül működő hivatásrendi szervezete, amely legkiválóbb alkotóinkat gyűjti egybe. Bizonyítékul csak néhány nevet kell említenünk, s e válogatásban elsősorban azokat sorol­juk fel, akiket a Krónika olvasói is közelebbről ismernek. Az elhunytak közül: Béky Zoltán, Bíró Béla, Dálnoki Veress Lajos, Eckhardt Tibor, Fáy Ferenc, Gábor Áron, Hajmássy Ilona, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Kőszegi Farkas István, Laurisin Lajos, Macartney C. Aylmer, Marina Gyula, Mécs László, Mindszenty József, Nehéz Ferenc, Oláh György, Selye János, Serly Tibor, Szitnyai Zoltán, Teghze-Gerber Miklós és Vasvári Ödön nevét. Az élők közül csak példaként emeljük ki a sok közül: D’Albert Ferenc, Baráth Tibor, Berzy József, Bodó Sándor, Chászár Ede, Csapó Endre, Yves de Daruvár, Dohanos István, Demján József, Endrey Antal, Flórián Tibor, Fáy Lajos, Gallus Sándor, Gyallay-Pap Domokos, Gyimesy Kásás Ernő, Irányi László, Juharos István, Kerecsendi Kiss Márton, Kostya Sándor, Könnyű László, Kár Csaba, a Makk-család, Nagy György, Negyedi Szabó Margit, Pulvári Károly, Ruttkay Arnold, Stirling György, Szebedinszky Jenő, Szeleczky Zita, Szirmai Endre, Tollas Tibor, Tűz Tamás, Vaszary Gábor, Várdy Béla és Wass Albert világszerte jól ismert nevét. Ne feledjük azonban, hogy az Árpád Akadémia igazi értékét korántsem egyes tagjainak hírneve, hanem valamennyi tagjának egyformán kimagasló értékű és minőségű alkotó tevékenysége szabja meg, hűséggel a magyarságért mindhalálig. „Sic itur ad astra!" Az Árpád Akadémiáról A XXIV. Magyar Találkozó vacsoráján 1984-ben: T. Dombrády Dóra, Dr. Kostya Sándor, Dr. Somogyi Ferenc és felesége. MAGYARSÁG 1985. január 30. (Folytatás az 1. oldalról) 6. A Duna-medenc­vel foglalkozó elő­adók sajnála hogy az úgynevezett ’utódálla olyan türelmetlen és gyűlölköd­és nevelik, amilyenben a költ egymásra találás jelenleg alig ellenére a magyarságnak tort MAGYARORSZÁG -türelmes emelő példáját kell követnie. 7. Az egyre nagyot magyar sajtó támogat folyóiratokra történő előfizet minél gyakoribb közlésével, s legfontosabb feladata. 8. A magyar könyv mását és hagyományaink­érz igazságunkat hirdeti. Kiadását nemzeti érdeknek és magyar kintennak. Vásárlása és ajánc kinek a legelemibb kötelesség­e. Az évenként­i könyv-, képző- és iparművész iyeg kiállítások iránt egyre mutatkozik. A kiállítók messz jól felfogott magyar érdek. * washingTM avagy JERUZSÁLI illetve JER­UZSSA­L Az egyik TV állomáson igen kedvelt műsor­szám hel­kívüli’ propaganda bemutatót szóáradat közepette behirdet dekes’ ’akciót’... Adjatok, adjatok, adjato mottó és legfőbb célnak "fel van kitűzve. Jöhet a Dollár! A több!!!­­ Aki erre és erre eljuttat ma még emelkedő ár megkaphatja ingyen ezt a fűz­­er =8=S=,A= L E Ami, ugyebár egyelőre ! Amerika 51. beillesztett állai gyan hasonlít az amerikai főv A "D.C." ebben az esett Jeruzsálem nem más, mint ’D Azonban akár azt is jele kezdődött DC irányába a konc A LEGNAGYOBB IMÁDSÁG­A A kommunizmus megbül­lemben, ideológiailag és gazd munistáktól nehéz lesz megitt nem olyan konok és veszedekt eszme haszonéhezője, aki már hanem életét és a zsákmányt, fegyver van a kezében.

Next