Magyarság, 1993 (68. évfolyam, 1-19. szám)

1993-09-21 / 14. szám

1993. szeptember 21. MAGYARSÁG Külföldi hazánkfiaira is szükség van Kölcsönösen mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne vesszék el a magyar­ság számára a külföldön élők­ben rejlő erő. A megoldások keresésével kellene előmozdí­tani a külföldön élő magyarok hazatérését - hangsúlyozza az az dokumentum, amelyet szombaton a késő esti órákban fogadtak el a Magyarok Világ­­szövetsége és a Recski Szövet­ség hívó szavára összegyűlt külföldön élő magyarok képvi­selői és a hazai vendéglátók. A találkozóról a Magyarok Vi­lágszövetsége tájékoztatta az MTI-t. A tanácskozáson részt vevők úgy vélték, hogy a je­lenlegi súlyos gazdasági hely­zetben egy általános hazaszólí­tó felhívást nehéz megfogal­mazni. Viszont szükségesnek tartják a szervezett hazatelepü­lés intézményes, jogszabályi és pénzügyi feltételeinek, ke­reteinek kidolgozását. A haza­térés feltételei a rendszervál­tással megteremtődtek, de hogy ez valóban megtörténjék, abban a hazatérőknek is fontos szerepet kell vállalniuk. A részt vevő szervezetek - az MVSZ, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bi­zottsága, a Politikai Elítéltek Szövetsége 1945-1956, a Ma­gyar Nemzeti Ellenállási Szö­vetség­­ képviselőinek nem állt szándékában semmilyen új szervezet létrehozása. A Magyar Szocialista Párt tegnap elnökségi ülésen foglal­kozott az 1994-es választáso­kig terjedő időszak legfonto­sabb feladataival. Áttekintette a párt felkészülését a választá­sokra, valamint az MSZP nem­zetközi kapcsolatait - mondta Horn Gyula pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. SÍREMLÉKET ÁLLÍTOT­TAK Szigethy Attilának, szülő­városában, Kapuváron. Ezzel az eseménnyel emlékeztek meg az 1956-os forradalom nyugat-ma­gyarországi vezetőjének, a Du­nántúli Nemzeti Tanács elnöké­nek 36 évvel ezelőtti mártírhalá­láról. A síremléket Zsebedics József címzetes kanonok áldotta meg, majd a Győr-Moson-Sop­­ron Megyei Közgyűlés alelnöke mondott emlékbeszédet. Szi­gethy Attila földi maradványait két évvel ezelőtt helyezték vég­ső nyughelyére a kapuvári teme­tő sírkertjébe, miután egy jelte­len sírban megtalálták a sopron­kőhidai rabtemetőben, a halálát övező 34 év múltán. ...Az Új Szó augusztus 4-i szá­mában megjelent írásban említett polgármesternek csak gratulálni tudok ahhoz, hogy megvette a köz­ségnévtábla elhelyezéséhez szük­séges talpalatnyi földet Megraga­dom az alkalmat, egy ötlettel sze­retnék szolgálni a többi polgár­­mesternek:minden faluba vagy vá­rosba vezető úton van egy szélső ház. Ezek általában be is vannak kerítve. Miért ne lehetne ezekre a kerítésekre vagy akár a házak falá­ra táblákat helyezni, hiszen a saját házára, kerítésére mindenki olyan táblát tesz ki, amilyent akar. Akár olyan formában is, hogy : Szeretet­tel üdvözöljük........-ban?Ezek el­len senkinek sem lehetne kifogása. MÁRIA B. VALÉRIA Pozsony OSZTÁLY­­GYŰLÖLETBŐL FAJ GYŰ­LÖLETRE Nem is olyan régen a társadalom megannyi bajára az osztályharcos Marxizmust ajánlották a páholybeli széplelkek és a cionista népbutítók A hétévtizedes szovjet bolsevizmus összeomlása után egyre inkább a 'fajkeverés' elmélete kerül előtérbe. Főként az erkölcsi és szellemi nihilizmusba süllyedt ún. 'szabadvilági társadalmak" teszik magukévá a felülről reájuk kényszerített fehérellenes fajgyűlöletet. Így váltotta fel az osztályharcot a mesterségesen szított fajharc úgy, hogy századunk utolsó évtizedének jelszava a faji megkülönböztetés lett,­­ idegen szavak­kal: a rasszizmus és a diszkrimináció. A fasisztázást egyre fokozódó irányzattal, a politikai lejáratás min­dent elsöprő erejével, a "fajgyűlölet" rágalmazva igyekszik kiegészíteni. Fölösleges magyarázni, hogy a bolsevista rendszereket csak a legkegyetlenebb terrorral tudták fenntartani. A hazugságra és erőszakra épült rendszereknek előbb-utóbb ez a sorsuk. Összeomlottak önmaguktól, amihez a Nyugatnak semmi közük nincs, de igenis volt köze a magyar an­­tibolsevizmusnak, nemcsak 56-ban, hanem azt megelőzően már 1919-től kezdődően is. Valamire való korszerű társadalomban anyagiak, életmód szempontjából egyáltalán nincs hátrányos különbség az intelligencia (régebben az 'urak'), valamint a fizikai munkás és paraszt között, H­iszen a szakmunkások az esetek legtöbbjében jobban keres­nek, mint az irodai alkalmazottak zöme. A fizikai dolgozók ma már gépkocsi és egyéb kényelmi berendezések tulajdonosai,­­ akárcsak a marxisták által kikezdett egykori "­úri" osztály. Amikor a változás éveiben a kádárista világból Ausztriába látogató magyarok társaságában szemügyre vettük az osztrák házakat - mostani elmefuttatások vezérgondolatához híven, magyaráztam, hogy Nyugaton nincs talaja a kom­munizmusnak, mert ezekben a megcsodált, villaszerű osztrák házakban bizony "egyszerű" munkáscsaládok laknak Fürdőszobás, melegvizes és keleti kényelemmel berendezett otthonok talán azoknál a hideg-rideg kastélyoknál is kellemesebbek, amelyekben egykor az irigyelt arisztokraták éltek. Nos, ezek azok a gyakorlati szempontok, amelyek lejáratták a marxista osztálygyűlöletet, amelyet mostanában igyekeznek pótolni. Megfigyelhetjük azt is, hogy a napi politika válságos helyzeteinek elkerülése végett előszeretettel vetik be a divatossá tett fajgyűlölettel való hangulat­keltést. Mert a nem létező társadalmi osztályok elleni izgatás helyett a 'fajgyűlölet' hamis vádjával próbálják elgáncsolni jobboldali ellenfeleiket. Naponként tapasztalhatjuk ezt a jelenséget a tömegtájékoztatás valamennyi ágazatában. Hányszor vezércikkeznek a német és francia 'fajgyűlöletről'. Unalomig foglalkoznak a valamennyi 'árja' többségű országban egyre népszerűbbé váló 'bőrfejűek' és fehér fajvédő fiatalok hazafias mozgal­maival. Emberi alapjogaik megtagadására uszítva, sárba akarják taposni őket, csupán azért, mert másként gondolkoznak és másféle politikai rendszert akarnak, mint az erkölcsi és gazdasági összeomlással fenyegető mai nhilista világrend. Amint a kisajátított hatmilliós képzeletbeli szám kétségbevonóit antiszemitizmussal vádolják ugyanúgy fajgyűlölőknek minősítik azokat a politikusokat, akik a törvénytelen bevándorlás felfüggesztésével inkább a szörnyű munkanélküliséget, a torony magasságú államadósságokat, az elviselhetetlen adóterheket, az európai lakáshiányt vagy a kórházak túlzsúfoltságát igyekeznek csökkenteni. Kell tehát a vakoló, szalon­­bolsi felforg­óknak a fajharcos izgatás hogy a tömegeket félrevezetve, minél nagyobb politikai befolyásuk legyen aljas terveik megvalósítása érdekében. Éljünk akár Európában, akár Észak-Amerikában, a napi politika állandóan visszatérő, folyton ismétlődő tétele a munkanélküliség rohamos növekedése, az adóterhek elviselhetetlensége, az általános drágulás, az állami pazarlás és adósság gazdasági összeomlással fenyegető veszélye.­­ Amíg tehát saját fiatalságu­nk teng­­leng, képtelen megfelelő munkakörben elhelyezkedni és nyomorog - addig az egész világból fehér országainkba törvénytelenül özönlő 'képzetlen tömegeknek' az adófizetők terhére kényelmes lakást és megélhetést biztosítanak... Ha aztán eme égbekiáltó igazságtalanságokat a nyomorgó állampolgárok szóvá teszik, vagy ellenük 'bőrfejű' fiatalok szervezkedésükkel védekeznek, a rasszizmus vádjával üldözik őket. Tilos tehát a létfenntartás fenyegetettsége ellen védekezniük. Ugyanígy járnak azok a politikusok is, (az US-ban Buchanan, Kanadában Manning, Franciaországban Le Perui, Németo.-ban Schönhuber, Ausztriában Haider,­­ hogy csak néhányat említsek­, akik saját polgártársaikon, nem pedig az importált ál­menekülteken akarnak segíteni. - Naponta hetvenhétszer halljuk nevüket a megbélyegző racist szó kíséretében. Idáig jutottam, amikor a hivatalából hazajövő fiam elém teszi Kanada legtekintélyesebb szabadelvű napilapjának lapoldal terjedelmű stockholmos képes tudósítását, amely a gazdag és 'emberbarát' svédek rasszizmusával foglalkozik . Nos, ebből az egyetlen tényhalmazból is kitűnik, hogy ennek az ún. humanitásáért agyondicsért nemzetnek az idegen­­gyűlölete mellett eltűnik a magyarokra ráfogott minden ANTIZMUS,­­ irányuljon az akár a cigányok, akár a zsidók ellen. Engedjék meg tisztelt Olvasóim, hogy az elmon­dottak adatolására a számos újságcikk közül ebből az Európa-házra oly jellemző, svéd fővárosi tudósításból idézzek, félreértések elkerülése céljából, szószerinti angolsággal: "As many as 59 per cent of Swedes think their country should accept fewer refugees. In the years 1990 to 1992 there were 213 attacks against refugee centres."­­ A svéd nemzeti ellenálló nemcsak egyéni, hanem közületi [politikai] vonatkozásban is kifejezésre jut: "About a dozen municipalities have voted not to build refuges centres. Others say they'll gladly accept refugees but please, no Muslims, or Africans. ''[The Globe &Mail, Sept. 1,1993.] A budapesti szégyenrendszerben valószínűleg bűnténynek [nem pedig egyszerű közigazgatási kihágásnak] minősítenék a svédek találékony tiltakozását politikusaik balfogása ellen. "In the past few years more than one hundred shop owners have been penalized for posting signs that proclaim IM­MIGRANTS NOT WELCOME or requiring them to pay a refundable entrance see because they are araid the refugees will steal." Sztálinista emlőkön nevelődött politikusaink, kutatóink (pl. Csoórinak, Kiss Csabának) figyelmébe ajánlom, az egyébkét egész Európára jellemző, múltbeli faji megkülönböztetést: "Among elder Swedes xenophobis seems to the reviding prejudice from the prewar era WHEN RACIST IDEAS WERE TAUGHT IN SCHOOL." Emlékeztetek a tárgyalásomban önvédelemként említett munkanélküliségre és a fitalok jogos ellenállására. Lássuk a rengeteg sajtóbizonyíték közül hogyan igazolja állításomat a svéd példa: "Among young people who are responsible for most of the acts of outright violence, economic hardship seems to be major factor. Sweden is suffering its worst unemploy­ment in decades and its youth have been hit hardest. Young men feel an increasing sense of competition for jobs, housing..." Amint máskor­­ rámutattam, a falfirka a népi elégedetlenség cenzúrázatlan kifejezője Európában. Eme jelentőségének ad nyilvánosságot a stockholmi tudósító is: "Anti-refugee graffiti are turning up on walls and KEEP SWEDEN SWEDISH stickers can be seen." [Kiemelések tőlem.]­­ A lantosok és gadók ezek miatt miért nem siránkoznak? Hitsorsosaik miért csak a németeket ostorozzák "Deutschland für die Deutschen" (Folytatás a 8. oldalon) 3. oldal

Next