Magyarság, 1993 (68. évfolyam, 1-19. szám)

1993-11-30 / 19. szám

93. november 30. Mozdul a Föld MAGYAR VETÉS 1993. november 7. A GOLGOTA Október 23-án Győrött emlékművet avattak: Deim Pál Kossuth-díjas szob­rászművész Golgotáját.­­ A város gaz­dagabb lett, s ezt érezték azok az ezrek, akik összegyűltek a bensőséges ünnepségre, de megmutatta a hely is, a csodálatos park a vá­ros közepén, az ódon városháza szomszéd­ságában, ahol az emlékművet helyezték, hogy minden arra járót figyelmeztessen: itt hősökre, mártírokra emlékeznek. Bár október 23-án leplezték le az emlékművet, én mégis november 4-re gon­doltam, a forradalom leverésének szomorú évfordulójára, s mintha Deim Pál is erre emlékezett volna, s emlékeztet most már minket is, hiszen művében a bitófával a test alkotja a keresztet, s fájdalmas, fiát elvesztő anya, Bűnbánó Magdolnaként, az anyák és feleségek­­ a nemzet­­ örök fájdalmát fejezik ki, s a térdelő gyermek az árvaságot, árva magyar népünket jeleníti meg. Az avatóünnepség után a Városháza tanácstermében Kolozsváry Ernő polgár­­mester néhány tömör-szép mondattal in­dokolta, miért adományoz most Győr me­gyei jogú város díszpolgárságot Rokop Józsefnek, az Amerikába ’szakadt’magyar­nak. Érdemeit felsorolni is sok!­­ Már a kom­munizmus utolsó éveiben - családjával - létrehozta a Szigethy A­ttila A­lapítványt, s amikor még senki sem gondolt az ’56-osok­­ra, ő már nagy összegeket osztott ki évente, oszt ki ma is, egyre emelkedő összegeket - közöttük a mosonmagyaróvári­­ áldozatok hozzátartozóinak, s meghurcoltaknak és a megnyomorítottaknak. Rokop József azok közé tartozik, akik nem beszélnek, cselekszenek! Az évente kiosztott segélyek mellett jelentős összegekkel járult hozzá a mártírok újratemetéséhez - Szigethy Attila, Tihanyi Árpád és mások - emléktáblát állított, és most ezzel az emlékművel gazdagította a várost. Mert ez is az ő alapítványa jóvoltából került Győr főterére! Vannak emberek, akiknek szívében meghúzódik a szeretet... ” - mondta a pol­gármester a megérdemelt kitüntetés átadásakor. Pedig Rokop József sem volt mindig olyan módos, hogy alapítványokat tegyen. - - Szigethy Attila utolsó munkatársainak egyike, ma is őrizgeti a megsárgult, 1956. november 3-án kelt megbízólevélkéjét, amit november 4-én természetesen már nem tudott felhasználni, nem volt kivel tárgyalni Pesten! Később nekik is menekülniük kellett. Szigethy Attiláról akkor már nem tudott semmit. -- Családja Nagycenken, a szüleinél volt,­­ ott szólt feleségének: most minden feltűnés nélkül elmegyünk sétálni a gyerekekkel!” Igaz, szakadt az eső de ők “sétáltak” rendületlenül, amíg át nem értek a határon. A négyéves fiúcskát vezetve,a háromévest karon ültetve, a nem egészen egy évest a gyerekkocsiban tolva.­­ A negyedik gyermek, az egyetlen lány már Amerikában született, bár oda csak hoszabb németországi tartózkodás után jutottak, amikor a Berlini Fal épülni kezdett, s félelem költözött beléjük.­­ Amerikában sem gyárosként kezdte, volt ott éjszakai mosogatás is, de ezzel nem szokott dic­sekedni Igaz, mással sem! A gyönyörű ebédlő falán egy régi fénykép van bekeretezve: Piri a feleség, összegör­nyedve próbálja melengetni lábát a kihűlt “sparhelton”, a budapesti nyomor­­negyedbe is beillő konyhában. Emlékeztető ez a felvétel, a csodálatos festményeket me­gelőzve: innen jöttünk, voltunk ennyire sze­gények is! Ezt soha nem akarják elfelej­teni... Rokop József és felesége természetesen most nagyon boldog. Nem elismerésért tették, amit tettek, szívük diktálta, hogy ha ők megmenekültek, gondoljanak a meghur­­coltakra, akik maradtak s hathatós segít­séget nyújtanak nekik, enyhítsék szen­vedéseiket. A kitüntetés, a díszpolgárság mégis öröm, hiszen jelzik: Győr város sem feledkezik meg azokról, akik igazi fiai maradtak idegenben is. A köztársasági elnöktől kapott kitüntetés már igazán “csak” ráadás volt, bár ez utóbbit - érzésem szerint - sokkal előbb kellett volna adományozni. (Stolmár) XANOBJ­N06MUZBJLtBMO­XTg^C ■*IM 1958 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ESEMÉNY!­ÚMŰ a*deo«uMB A WtUfrAST MEWMTJA SZBITKUTI KAflOtY • (nO).«090MK­ n'CN teo« OrcnMrm uxx 10—: BBNBm-SErtW AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁG KARI MÁRTÍRJAINAK TISZTELGŐ EMLÉKMŰ FELAVATÁSA AZ AVATÓ ÜNNEPSÉG PHOGHAMJ­A A MBOEMt AItl­­AlAPtrvANY KURXrtfVUUA NWfl­k*nai_&tEZteT TART Ml ERDÉLYI tVA* ELNÖK •AnXfiLftrcMO VERBÉTBLMOMXIA TOLLAS TVORKÖUO ■cAMUmvO beszédet mono: wuoowAiw bwö polbArmesth AZ Entitud LELEPLEZÉSE ■ orrú A PAH­ELROrw UNO MAOVAM EQUEXOLETaeX OHZELNOKE VEUXTJA 196»­JHaiMDET DAO1A a VAA06I LISZT PEHSIC­ÉNIKXAA VEZDÍIH. VAMW1WMA KARNAGY KOSZORÚZÁS ÉS A KBBvaET VIRÁGA»«* UCUEZCK AZ emim» talapzat« vAfO&9*ZAD­SZ1B*C ÜNNEPI DÍSZKÖZGYŰLÉS c_ SSBOwKT""* — Én csak olyan lányt veszek el, aki szép, okos és házias. Mire a barátja így szól: — Jó, jó — de te egyszer­re három leányról beszélsz! Rendelőben — Tessék levetkőzni és közben mondja el, mi a panasza. — De kérem, én a gázóraleol­vasó vagyok! - Doktor úr, mikor lesz már vége a náthámnak? - Ha beveszi az orvosságot, akkor egy hét múlva. - És ha nem szedem? - Akkor beletelik két nap is. MAGYARSÁG Történelmi Igazságtétel A magyar szabadság­­harc és forradalom mártír­jainak csontjai nem por­ladhattak el - névtelenül, elásva. A Hősök terén kez­dődött és a 301-es parcel­lában befejeződött újrate­metés új korszak kezdetét jelentette. A negyedmillió ember, aki ott volt, érezte, hogy egy soha meg nem is­métlődő nemzeti újjászüle­tés tanúja. Most, három és fél év­vel a temetés után végre — késedelmesen, de nem túl későn, sőt talán bizonyos mértékben kikristályosod­va — megszületik az igaz­­ságtételi törvény, immár az Országgyűlés és a köz­társasági elnök kötelessé­ge, hogy az Alkotmánybí­róság kívánta módosításo­kat elvégezve megkezdőd­hessék a nép erkölcsi igé­nyének megfelelő történel­mi értékű igazságtétel. Az eddig megismert té­nyek alapján ma már nem­csak érzelmileg igényeljük az igazságtételt, de tudjuk, hogy annak nemzetközi jo­gi tanulságai is vannak. Furcsa, de figyelmeztető véletlene a jelenkori törté­nelemnek, hogy az igazság­­tétel egyúttal üzenet is a mai nemzetközi élet drámai eseményekben mélyen bű­nös szereplőinek: a végén mindig van igazságtétel! Az igazságszolgáltatás bírósági aktus, amikor egy ország társadalmához hű jo­gászok jelölik meg a felelős­séget, és ítélettel sújtják a bi­zonyítottan bűnösöket. Egy részük nálunk már nincs az élők sorában, s akik még itt élnek közöttünk, ha erkölcsi roncsok is, de aggastyánok. Az értelem jogos szigora mellett a demokratikus em­ber szívének parancsa sze­rint kívánjuk, hogy a jogal­kalmazás köre maximálisan leszűküljön a megtorlások legnagyobb felelőseire és azok felbujtóira. A megszü­lető ítéletek nyomán pedig mindazok, akik csak kény­szerű résztvevői voltak a legrosszabbnak, de többször csak az idegen hódoltság kö­rülményei következtében, „tiszta lappal” élhessenek közöttünk tovább, és gyer­mekeik szégyen nélkül néz­hessenek apáikra. Bízunk bíróságaink ma­gas szintű hozzáértésében, emberi élmény anyagának gazdagságában. Fiatal de­mokráciánk képe a világban azt tanácsolja, hogy ítélkez­zenek keményen, megmu­tatván a világnak a gazságok mélységeit. De az ítéle­tekkel maguk a bírák keres­sék meg azokat a lehetősé­geket, amelyekkel mentesü­lünk attól, hogy - bár bű­nös, de összetört - öregeket zárjunk börtönbe. Valahogy így: szigort az ítéletekben, emberi méltányosságot a végrehajtásban! A bíróság népünk nevében mutassa meg: bűnösök voltatok - de a nép megbocsát. Csak így lehet méltóságteljes az igaz­ságtétel , s utána követ­kezzék a példát adó, erőt adó békesség. Földes Péter Visegrádi vacsorameghívás BUDAPEST. Minden jel szerint díszvacso­ra keretében találkozik majd Clinton elnök januárban a visegrádi négyek álla­m­­os kormányfőivel. Clinton elnök a tervek szerint Brüsszelből érkezik majd feltehetőleg Prágába, hozzá­vetőleg­­ félnapos látogatásra. A prágai találkozón az elképzelések szerint minden államot a köztársasági elnök és a miniszterelnök együtt képviselne. Eszerint Göncz Árpád és Antall József hivatalos vendég lesz a januári amerikai-visegrádi '­csúcsvacsorán". A NYUGDÍJASOK PÁRTJA indul a jövő évi parlamenti vá­lasztásokon. A párt nem kötő­dik egyik izmushoz sem, ám kész a korrekt együttműködés­re minden olyan szerveződés­sel amely a nyugdíjaink érde­­kében hajlandó cselekedni - hangzott el azon a szerdai párt­közi gazdasági szakértői meg­beszélésen, amelyet a Nyugdí­jasok Pártja szervezett. A ta­nácskozásra meghívták a parla­menti pártok, néhány parla­menten kívüli politikai tömörü­­lés több szakminisztérium, az ÁVÜ, az Állami Számvevő­­­Szék­záz Nyugdíj- és az Egészé­ségügyi Önkormányzat képvi­­selőit is. 3. oldal A kormány két tagja, Dr. Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkára és Dr. Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára érkezett néhány napos látogatásra Washingtonba, részben az új amerikai adminisztrációhoz való kapcsolatok kiépítése, részben saját munkaterületükre vonatkozó tapasztalatok szerzése végett. A két magyar politikus az első napok benyomásai alapján rendkívül eredményesnek minősítette az utat és külön hangsúlyozta az amerikai illetékesek részéről megnyilvánuló segítőkészséget. A vendégek a magyar nagykövetségen találkoztak a magyar újságok itteni tudósítóival, akiknek elmondották, hogy mindketten sok hasznosat láttak, amelyekből tervezik a magyar viszonyoknak megfelelő elemek otthoni hasznosítását. Október 19-én a két államtitkár a magyar nagykövetség nagytermében előadást tartott az amerikai főváros magyar közösségének néhány meghívott tagja előtt. Bogár László előadásának címe "Belpolitikai és külgazdasági helyzetkép Magyarországon" volt, míg Medgyasszay László "Sikerek és kudarcok, különös tekintettel az élemiszergazdaságra" címmel adott tájékoztatást a hazai viszonyokról. A meghívott közönség nagy figyelemmel hallgatta az előadásokat, melyeket számos kérdés és a jelenlévőknek az otthoni helyzetről alkotott képét pontosító konstruktív vita követett, melyhez hozzászólt többek közt Tar Pál nagykövet is. ZAS LÓRÁNT: Csak a bátrak (Egy aláírásra) Csak a bátrak testéből nő virág,csak a bátrak vére öntözhet kertet. Ahol hősöket temettek, ma hull a ko ,­miránk. Mert szólhatsz százszor és sirathatsz,kérhetsz kegyel­met : nem döbben a király. Fegyverrel hal, ki hős. Erőszak ellen erőszak az ellen,az erőszak szól szabaddá, hogy emlékművet emelj a kertben, hogy sa­ját házadban élj , egyél és igyál. _______- Szingapúr 1993. Az izraeli-vati­káni vegyes bizottság múlt pén­teki, jeruzsálemi ülése után mindkét fél a viszony teljes nor­malizálását kívánja. Elképzel­hető, hogy a nagykövetcserét október 28-ra időzítik. Mától történelminek minősített láto­gatást tesz a Vatikánban Lau jeruzsálemi főrabbi, akit a ter­vek szerint fogad II. János Pál pápa. Ha az előrejelzések való­ra válnak, a diplomáciai vi­szony létrehozása nyomán a katolikus egyházfő ellátogathat a Szentföldre. II. János Pál mintegy hatvan országban járt már, de Izrael még nem szere­pelt úti programjában. (m. j.)

Next