Magyarság, 1993 (68. évfolyam, 1-19. szám)

1993-10-15 / 16. szám

2. oldal VOLUME LXVIII évf. No. 16. szám 1993. október 15. MAGYARSÁG (USPS 325-760) Biweekly Szebedinszky Jenő Szerkesztő és kiadó­­ (Editor and Publisher) An American newspaper in the Hungarian language with the aims of maintaining a well informed Hungarian culture. - (Es­tablished in 1925. Pittsburgh, Pa. USA.) Szerkesztőség és Kiadóhivatal (Editorial Office) 315 Walsh Street, South Bend, IN. 46617. ______________9 Telefon: (219) 288-0373 P______________ Szebedinszky János Technilai^ericedfl - (Managing Editor) Patricia Walsh Mflvésn-aakcsztfl (Art Director) S.V. Raymond Helyettes-sxerkcsztd (Technical Editor) Aláírt cikkek kizárólag írójuk véleményét fejezik ki s nem­­egyez­nek feltétlenül a szerkesztő és kiadó nézeteivel. Önként beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza Articles appearing in this newspaper with authors by lines do not necessarly reflect the opinions of the editor or publisher. SUBSCRIPTION RATES $ 20.00 per year within the U.S.A. $ 27.00 per year in Canada and Foreign $ 50.00 per year Air Mail Foreign The MAGYARSÁG is published biweekly by Jenó Szebedinszky, 315 Walsh Street, South Bend IN, 466I7. Second Class postage paid at South Bend and additional mailing offices. POSTMASTER: Send address changes to the MAGYARSÁG, 315 Walsh St., South Bend, IN 46617.­ Tollas Tibor költő és a Nem­zetőr szerkesztője idei őszi körútján a budapesti Gulyás testvérek által készített - másfél órás - amerikai VHS videos­zalagon mutatja be a Nemzetőr keletkezését, életét, munka­társait és természetesen Tibor irodalmi munkásságát és már magyarországi szereplését is. A már régen várt kitűnő dokumentáció elkészült és ízléses kivitelben, kemény ka­zettában borítólappal máris kapható 40 dollár adomány ellenében, mely összeget teljes egészében a Nemzetőr javára, fennmaradására utaljuk át. Eb­ben az árban a szállítás is benne van. A videóból egy-két érdekes 20 perces rész igen alkalmas ebédeken, irodalmi délutánokon való bemutatásra, hisz az elmúlt 20 év története elevenedik fel benne­­ még élő szereplőkkel. Tekintettel a kulturális és jótékony célra, kérem jelezni, hogy hány darabra tartotok igényt és rendelésnél a csekket címezzétek: United Hungarian Fund P.O. Box 110025 Cleveland, Ohio 44111 USA Cleveland, 1993 augusztus 30-án. PAPP GÁBOR 216-671-0669 LÉTEZIK-e, hogy a villany­­magától­ KIGYULLAD??? Ilyenkor, ősszel állítólag megélénkül az UFO-járás... Ennek az idén is jelentkeztek jelei, mint pár évvel korábban,­­ amikor Rómában és ezzel egyidőben Pesten is észleltek ,nemhivatalos­ "ŰRUTAS" látogatókat... Az történt ugyanis, hogy "ufó-hajlamú" lények [szabotőrök?] a TV 'Panoráma' adását zvarták. Úgy, ahogy azt a sztálini időkben megszoktuk, [?] amikor a Szabad­ Európát, illetve Amerika Hangját hallgattuk, titokban. Javában peregtek a képsorok az interjú-alanyokkal, mikor a TV-n, a képernyőn hirtelen kép­csíkok jelentek meg s ezzel egyidőben a készülék erősen berregni kezdett. A sötét szobában pedig a villany gyorsan, kis időközönként magától kigyulladt. Pár másodpercig tartott a fény, majd ismét sötét lett.­­ Fordított jelenséggel: mikor a villany, hirtelen kialszik,­­ már több ízben is találkoztam. Ilyesmivel csak most először. Másnp az ismétlő műsort kíváncsiságból ismét megnéztem... Sehol semmi zavarás,­simán ment le az adás. - Érdeklődtem másoktól is: a zavarást többen észlelték... De a vilany­­kapcsolás személyre szabott jelzés-értékű volt,­­ valami­féle figyelmeztetés valakiktől...!?­ (M.E. Bp.) Ifj. HORTHY MIKLÓS ATV-BEN... Pesti jelentés. A nagy temetés előtti napon, pénteken a "Panoráma" adásban [főszerkesztő: Chrudinák Alajos] a riporter ifj.Horthy Istvánt szólaltatta meg, akinek ez volt élete legelső TV interjúja.­­ Elmondta magáról, hogy 52 éves, unokái is vannak és nem ért a politikához. Foglalkozására nézve - gazdasági tanácsadó, mérnök. - Rev.Buly GRAHAM 74 éves és Columbus [OH] városában 44,300 embernek szónokolt. Egyebek közt ezt mondta: "Az AIDS az Isten büntetése? - Nem vagyok benne biztos, csak hogy én azt hiszem..." Grahamot több támadás érte, mire Montrealból telefonon így védekezett: "Nem szívesen teszem, de igen sajnálom, hogy ilyesmit mondtam..." HELYREIGAZÍTÁS.­ Előző számunkban nyomdahiba következtében az első oldalon ott maradt: No. 14. szám| Kérjük szíves kijavítását 75.-re. Ez a mostani a 16. szám. MAGYARSÁG 1993. október 15. ghallgatás A Magyarok Il. világ­kongresszusának tiszteletére 1992 augusztusában adott fogadásán az Országház Ku­polacsarnokában azzal a ké­réssel fordultam Göncz Ár­pádhoz, a Magyar Köztár­saság elnökéhez, hogy tegye lehetővé számomra a szemé­lyes meghallgatást. Válasza­­ Válóczy István szárnyse­géd jelenlétében - az volt, hogy írjak az elnöki hivatal­nak. Ezt azonnal meg is tet­tem szeptember elején, 1992 októberéig nem kaptam vá­laszt Mivel októberben Bu­dapesten tartózkodtam, sze­mélyesen felkerestem Vá­lóczy urat, aki szívélyes volt és személyesen érdeklődött az elnöki hivatalban. Vála­sza a levelemre az volt, hogy 1993 márciusában létrejöhet a találkozás. Még januárban az elnöki hivatalhoz fordul­tam, kértem az ígért márciu­si terminus ismertetését. Saj­nos válasz mind a mai napig nem érkezett. Nem tudom elképzelni, hogy úgy vi­gyáznának a köztársaság el­nökére, hogy senki még csak a közelébe se kerüljön, vagy félnek tőlünk, az 1956-os emigrációtól, mert mi nem vagyunk megalkuvóak! Lenne akinek félnie kellene tőlünk! Még nem volt elszá­molás, nem volt rendszer­­váltás, aminek pedig már ré­gen meg kellett volna történ­nie. Mire várunk? Senki nem fogja azt helyettünk el­végezni! Nem a személyes dolga­imról szerettem volna Göncz Árpáddal beszélni, hanem az emigráció sorsáról. Ne pró­bálja senki se a magyar népet és nemzetet megalázni. Mi büszkén helytálltunk és ál­lunk Európa bástyáin. Bí­zunk egy szebb, szabadabb, függetlenebb, virágzóbb Ma­gyarországban! Ludwig Kellner Wallmerod <Z7FTTFCV JL-jß jl~j vjf" JL jLjJlj JL JLuJlSl SZÁRSZÓHOZ A balatonszárszói augusztus végi tanácskozás mintegy ezer résztvevővel a magyarság helyzetét és jövőjét tárgyalta. Három részes anyagának csupán nemzetpolitikai kérdéseihez szándékozom néhány példával hozzászólni. Amíg 1943-ban a népieskedő irodalmárok rend­szer- és németellenes éllel sátoroztak a Balaton so­­mogyi partján, addig a mostani résztvevők távolról sem nevezhetők politikai töltésű ellenállóknak.­­ A régi szárszói összejövetelt tehát a baloldali ellen­zékieskedés, a mostanit viszont a jelenlegi politikai áramlattal való egyetértés jellemzi. Az 1943-as szárszói találkozó előszele volt az egy év múlva bekövetkezett Horthy-féle kiugrási kísérletnek. Fentiekből következik, hogy amint ötven évvel­­ ezelőtt, úgy most is ki voltak rekesztve a bolsevistael­lenes nemzeti erők, ami végeredményben érthető. De az már más lapra tartozik, hogy a budapesti szégyen­rendszer által agyon­hangoztatott politikai szabad­ság jóval nagyobb csorbát szenved, mint Horthy idejében történt, amikor a parlamentben ott ültek a marxista szocdemek, Szárszón pedig a hasonszőrű balos ellenállók.­­ Ma viszont semmiféle antibolsevis­­ta mozgalom nem rendezhet a szárszóihoz hasonló összejövetelt, ha csak nem akar úgy járni mint a Turul-emlékmű novemberi avatásánál a ’bőrfejű’ nemzeti fiatalok, akik ellen a rendőrök százait ren­delte ki a hatalomátmentő kormány. Mindezek után az sem meglepő, hogy a többség a mentegető és megtévesztő “szocialista” jelzőt használta az ’előző rendszer’ jellemzésére, való­színűleg a kommunista előadók érzékenységére való tekintettel. Egyikük sem merészelte kimondani, hogy rákosiék és Kádárék bolsevisták voltak. A visszaemlékezésekben nemigen éreztették azt az alapvető különbséget, miszerint 1943-ban háború volt,­­ most azonban a magyar állam formálisan senkivel sem áll hadilábon. Ebben a lényeges különbségben rejlő előnyt is ki kellett volna domborítani. Hiszen szomorú valóság, hogy a sors­kérdések java ma is egyezik - sőt fokozott mértékben - a háború alattaikkal, különös tekintettel a állami orgazdaságra, vagyis a kolhászokra. Ötven évvel ezelőtt elmaradt a földosztás, mert háború volt. Most pedig a békés állapot minden előnye ellenére, közel négy év alatt is, csak szégyenletesen kevés földterületet adtak vissza a falu népének. A mostani körülményeket figyelembe véve, a földosztás elma­radása miatt, sokkal nagyobb mulasztás terheli a mai rendszert, mint a háborús évek kormányzatát, amelynek a hadellátás biztosítása érdekében, szük­sége volt a nagybirtok ellensúlyozó termelésére. Kétségtelen, elhangzottak megszívlelendő gon­dolatok, haszos irányelvek és tanácsok, de mit érnek mindezek, ha a kormányzatnál süket fülekre találnak? Az illetékesek, akik politikai hatalmuk birtokában az előadások figyelembe vételével javít­hatnának a magyarság sorsán,­­ egyszerűen tudo­mást sem vesznek mások nemzetmentő szándékáról. Annyira beképzeltek, hogy mindentudó kislexikon­nak tartva magukat,­­amint hazai újságokból­­ értesültünk), el vannak ragadtatva saját telje­sí­tményüktől és csak a saját beszédüket vagy az őket magasztaló cikkeket olvassák. Jó, ha felidézzük a közelmúlt valós példáit. Ismételten utalok a ’nemzethalál’ két legutóbbi ko­porsószögére: a magzatgyilkosság 90 [kilencven!] százalékos megszavazására és a hasonszőrű méretű lemondásra Kárpátaljáról.­­ Ugyan mit várhatunk a szárszói befolyástól, ha az előbbi két csapást,­­ a nem­zeti emigráció több évtizedes kutatása és fel­világosítása ellenére is, kormány­kezdeményezésre, a magyarságra zúdította a parlamenti felelőtlenség, amint azt Flippi István cikkében megállapítja (Va­sárnap, 1993.aug.29.): “Ezért lepleztük le Trianon hazugságait évrő­l-évre, hónapról-hónapra az (Folytatás a 6. oldalon)

Next