Magyartanítás, 2008 (49. évfolyam, 1-5. szám)

2008 / 4 - Széplaki György: Dialógus Petőfi Sándor Szeptember végén c. verséről

Széplaki György Dialógus Petőfi Sándor Szeptember végén c. verséről TANÁR A Kohón született versek legismertebb darabja, szerelmi költészeti antológiák gyöngyszeme a Szeptember végén. DIÁK A költő életrajza alapján is elég sokat tudhatunk a mű születéséről, az ideális környezetben, a Jú­liával töltött boldog napokról, TANÁR Ha megfogadtuk Kosztolányi tanácsát, és többször elolvastuk a költeményt, majd önmagun­kat és a verset egyaránt figyeltük, feleljünk arra, miért szép az, amit olvastunk? DIÁK A költői leírás alapján el tudom képzelni a gyönyörű erdélyi tájat. Úgy jelenik meg előttem, mint egy festmény. TANÁR Miért hatott rád ez a táj? DIÁK Láttam hasonlót: virágos völgyet, távolban havas hegycsúcsokat. Felidézte egy szép emlékemet. TANÁR Mivel mozgatta meg a Petőfi-vers a képzeletedet? DIÁK Először főleg az őszi táj tetszett. De érdekes, ahogy megjelent előttem a boldog szerelmeseknek, a költőnek és hitvesének alakja. Viszont nem egészen értem, miért beszél egy fiatal ember boldogsága napjaiban ősz hajról, öregségről, elmúlásról? TANÁR Lapos bölcsességet is mondhatok: a fiatalság múlandó, nem árt tudni. De művészi alkotásról lévén szó, az ellentétek erősítik a hatást. DIÁK igaz, a tájat is ellentéteiben mutatta meg, sőt a tavasz, nyár, ősz, tél mintha az emberi élet állo­másai lennének. TANÁR Nagyon jól látod. Mely sorokban érzed a párhuzamosság hatását a legerősebbnek? DIÁK Kettőt is mondanék: Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár... A tél dere már megütő fejemet. TANÁR Jó a példád, de miért hagytad ki a két közbülső sort, azok nem mutatnak párhuzamot? DIÁK De mutatnak, sőt a négy sor együtt fejezi ki a legjobban. Csak a nyár és a tél ellentétét láttam a legerősebbnek. TANÁR Igaz lehet-e, hogy Petőfi versének ez a legfőbb mondandója: Múlékony az emberi élet? DIÁK Benne van ez is, de ennél sokkal többet is mond. TANÁR Igaz. Fejtsd ki konkrétabban! DIÁK Voltaképpen alig ír a boldogságáról, csak sejthető, mert erősebb az aggodalom, a jövőtől való félelem. Ami leginkább zavar, mintha nem bízna hitvese hűségében. Olvastam valahol, Petőfi korai ha­lála után Júlia elég hamar „eldobta az özvegyi fátyolt.” TANÁR Ez tény, de nem hiszem, hogy ennek tükrében érdemes vizsgálnunk a költemény szépségeit. Ha megpróbálunk együtt gondolkodni a költővel, biztosat nem tudhatunk, csak érezzük, hogy a jelenből a jövőbe vetített, talán túlzó képek egy mérhetetlenül erős szenvedély kifejezői. DIÁK Megvallom, én a harmadik szakaszt nemcsak túlzónak, hanem borzongatónak, félelmetesnek is érzem. Az Én feljövök érte a síri világból sor, pedig szinte zavar, olyan kísérteties. Nem akarok erősebb kifejezést használni. TANÁR Elfogadom az álláspontodat, de gondold meg, ezt a mérhetetlenül erős szenvedélyt csak meg­hökkentően erős, ma úgy mondanánk, sokkoló hatású képekkel lehet kifejezni. Olyan szépen beszéltél a vers világáról, a tájról, az emberi életről, talán az utolsó sorok lerontották benned ezt a hatást? DIÁK Nem, egyáltalán nem. Az összhatás csodálatos: muzsikál az egész vers, olyan, mint egy kis ze­nei darab három tételben. A végén meg ott van a megnyugvás: ki téged / Még akkor is, ott is, örökre szeret! TANÁR Ez lényeges, jó megfigyelés. Lehetetlen ugyan mindent elmondanunk róla, de éppen ettől re­mekmű. 2

Next