Magyartanítás, 2009 (50. évfolyam, 1-5. szám)
2009 / 1 - Széplaki György: Dialógus Fazekas Mihály Nyári esti dal című verséről
Széplaki György: Dialógus Fazekas Mihály nyári esti dal c. költeményéről TANÁR Fazekas Mihálynak ez a legszebbnek tartott, a legtöbbet idézett verse. Járjunk utána, vajon mi is ilyen magasra értékeljük? DIÁK Igaz lehet, de én nem ismerem a többi költeményét, csak ezt. Szép, andalító, tényleg dal, annyira zenei hatású. TANÁR Örülök, hogy tetszik. Áttekintve a régies szavak sorát, melyik keltette fel a figyelmedet? DIÁK A halkkal ( halkan, csendesen), furuglyám, szellet, prüccsög, palattyol, hangicsál szóalakok furcsák, de magam is rájöttem a jelentésükre, de az esti hajnalom ( hajnal mint kezdet, ami jó eljövetele), a fénnyé súllyán: fénye, melege erejétől, paloli (szórj, hints) formák megfejtése már nem ment volna. Jó, hogy ezeket a szavakat régies helyesírással látom, nehezebb ugyan elolvasni, de így erősebbnek érzem a költemény zeneiségét. TANÁR Nagyon igazad van, meg kell közelítenünk az eredeti hangzást. Mi az, ami még erősíti a zenei hatást? DIÁK Nem számoltam meg, mégis feltűnő a sok hang, r hang. Ettől olyan lágyan szól... TANÁR Ha már belefogtunk a hangelemzésbe, legyen! Mi jellemzi az erőteljesebb hangadásokat? DIÁK Azok inkább pattogóak p, g hanggal: prüccsög, hangicsál, palattyol, hápog. Az egész vers emlékeztet egy saját nyári élményemre. A Tisza-tónál láttam, hallottam hasonlókat tavaly nyáron. Ugye, ez is olyan alföldi tájversféle? TANÁR Nem egészen. A költő nemcsak egyszerűen leírja környezetét, hanem láthatóan igen erős hozzá a személyes kötődése. Igazold ezt saját szavaiddal elmondva! DIÁK A bevezető megszólításban, felkiáltásban és a záró részben is jelen van a költő. Mintha dalára, furuglyája lágy szavára hallgatna természet, attól kezdődne el az est bíborfénnyel, harmattal, állathangokkal. Majd a végén a munkában megfáradt embert is mintha álomba ringatná a szavával. Mégis erősnek, érzékletesnek tartom az alföldi táj bemutatását. Csak szavakban is: sík mező, juhász, mocsári nép, kaszás, szűz, pára, harmat, naplemente, csillagok, virágok fűszere stb. TANÁR Ez az, mégsem leltározza a látottakat. Egy-egy vonással, szóval, tárggyal, hangadással képes az egészet elénk idézni. Olyan jól válogat a sokféle jelenségből, hogy mindjárt kitetszik, a költő által mélyen ismert, átélt valóság sugározza ki magából az érzelmeket. Fazekas Mihályt más költeményeiben is a természet meleg, áhítatos szeretete jellemzi. DIÁK Tényleg, a Ludas Matyi olvasásakor tanultuk, Fazekas foglalkozott botanikával is. Itt a versben néha úgy tetszik, mintha nagyítóval szemlélné a dolgokat, azután távolabbra tekint: a mezőre, fel a csillagos égre, a mennyboltra. TANÁR Jól látod, akár meg is jelölhetjük, mely sorokban, szakaszokban közeli (miniatűr, egy-egy kicsi részlet), vagy éppen nagy, távoli a bemutatott jelenség. Sajátos ritmust ad a versnek ezek váltakozása. Ugyanakkor nagyon jellemzően kötött a versritmus. Olvasd csak hangosan, mit tapasztaltál? DIÁK Egyszer úgy tűnik, magyaros, hangsúlyos a verselése, 4/4 és 4/3 szótagú az osztása, de van egy a szavakon is érvényesülő belső lüktetése. Időmértékes is? TANÁR Mindkettő, már találkoztunk hasonlóval Weöres Sándor verseinél, ez az úgy nevezett szimultán verselés. Talán emlékszel, milyen a trocheus versláb, egy hosszú és egy rövid szótag. Ez lüktet a vers soraiban. Jól összeillik a magyaros verseléssel. Formailag szinte tökéletes. Még nmei is különlegesek. Nézd csak, milyen hosszú, több szótagosak is vannak: tenger élő -felcserélő; fénye súllyán - szűrő ujján; csendes este - vére teste. DIÁK Tényleg nagyon gazdag ez a vers. Pontosan ábrázolja a valóságot, mégis van benne valami kedves mesés, játékosság, aprólékosság. TANÁR Jól érzékeled. Már jellemzően realista a táj bemutatása, de megtaláljuk benne a Csokonainál megismert rokokó stílusjegyeit is. Ezért is remekmű! 2