Mai Nap, 1990. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1990-06-24 / 145. szám
Havi 450 fixszel a diák könnyen viccel? ÖSZTÖNDÍJ AZ NDK MEGSZŰNÉSÉIG Amióta nyilvánvalóvá vált a két német állam egyesülése, keletnémet kapcsolataink válságos helyzetbe kerültek. Ennek elsősorban a július elsejével létrejövő pénzügyi-gazdasági unió az oka, hiszen a jövő hónaptól a keleti országrészben is nyugati márkával kell majd fizetni. Sokmagyar diák tanul az NDK híres egyetemein, s bizony húsbavágó kérdés számukra, hogy ezek után miből élnek meg. Az ösztöndíjasok ügyében péntek késő délután fejezte be tárgyalásait Berlinben a magyar küldöttség. A megbeszéléseken részt vett dr. Szepesi János követségi titkár, ösztöndíjfelelős, aki elmondta: - Nem tudtunk véglegesen megegyezni, de ez nem rajtunk múlott, s még csak nem is a keletnémeteken. Ugyanis az NDK-sok tervezetét Bonnban nem hagyták jóvá. Ennek ellenére derűlátók lehetünk, mert az eddigi szerződés hét pontjából hatot továbbra is teljesítenek; diákjainknak biztosítják az ingyenes orvosi ellátást, tőlünk nem kérnek társadalombiztosítási járulékot, ami havonta 60 nyugatnémet márka lenne. Egyedül az ösztöndíj nagyságában van vita. Eddig mindent mi fizettünk, és ezért a németek tandíjmentességet biztosítottak. Most komoly ígéretünk van arra, hogy a költségeket valamilyen arányban megoszthatjuk. A még NDK-polgárok 280 DM tanulmányi ösztöndíjat kapnak, az összeg a szociális helyzettől függően 450 márkáig nőhet. A keletnémet ösztöndíjjal itt tanuló, fejlődő országbeli diákoknak 450 márkát adnak, s ennyit kapnak előreláthatólag a mieink is, s ebből úgy-ahogy meg lehet élni. A mostani tanév hátralévő két hónapjára a magyar kormányzat előteremtette a pénzt, de szeptembertől - remélhetőleg - nem kell a teljes összeget nekünk állnunk. A végleges arányokban előreláthatólag július 10- ig megállapodunk. Persze ez is csak az átmeneti időszakra, az NDK megszűnéséig lesz érvényes, azután már az egységes Németország kormányával kell egyezkedni. (f. takács) Délvilág-Temesvári Új Szó FORRADALMI LAP BÉKEIDŐBEN Szegeden nyomják, Erdélyben is terjesztik Még a mostanában oly sok mindenre vállalkozó magyar sajtóban is újdonságnak számít a kezdeményezés: a szegedi és a temesvári újságírók közös lapja. A Délvilág (az egykori Csongrád Megyei Hírlap) ezentúl szombatonként fejlécében viseli a Temesvári Új Szó címsorát. - A történelem hozta így - mondja Nikolényi István, a Délvilág felelős szerkesztője. - December 22-én, a román forradalom kitörésekor szerkesztőségünk egyik fele itthon, a képernyőről figyelte az eseményeket, gyűjtötte az alföldi véleményeket. A többiek a helyszínről tudósítottak. Munkájukat végezve találkoztak temesvári kollégáikkal. Az ő gondjaikról értesülve nemcsak az újságcikkek fogalmazódtak meg bennünk. Szeged napilapja, a Délmagyarország a temesváriak román nyelvű szerkesztőségét, mi az Új Szót segítettük írógépekkel, papírral, fotófelszereléssel, élelmiszer-küldeményekkel. Egy nap azt mondták erdélyi barátaink, nem adományra, hanem munkára van szükségük. Ajánlották, hogy minden magazinszámunkba készítenek egy oldalt, így is lett. A közösen előállított, mindkét lapot reprezentáló újság június 16-ától szombatonként jelenik meg. Itthon 5,30 forintért, Romániában 5 lejért kapható. - Hogyan terjesztik külföldön? - Igénybe vesszük az erdélyi újságoknak a postától különvált új terjesztési hálózatát. Péntekenként éjszaka személygépkocsival kétezer példányt visznek el a szegedi nyomdából. A Délvilág-Temesvári Új Szó elméletileg Erdély valamennyi nagyvárosában kapható, de gyakorlatilag az első szám sok helyre nem jutott, nem juthatott el. Információim szerint a kétezer darab nagy részét már Arad környékén szétkapkodták. Ezért a jövő héttől számonként 10 ezer példányt szeretnénk eljuttatni Erdélybe. - Ki állja a nyomdaköltségeket? -A Délvilág, tisztában lévén a partner helyzetével, magára vállalta a kiadás terheit. A szombati szám így sem ráfizetéses, sőt az erdélyi kapcsolatokat kereső hirdetőkelőbbutóbb nyereségessé tehetik. Horváth Kálmán 1990. június 24., vasárnap Milliókba kerül a Millennium emlékműve SZÁRNYASZEGETT BRONZ TURUL Még nem tudja a művész, ki fizet a munkájáért műhelyétől. Az udvaron hatalmas kompozíció fő darabjai. Óriás szárnyak, keselyűre emlékeztető, félelmetes madártorok. A híres Turul részei. A Millennium évében, 1896-ban állították fel a Gerecse-hegység Tatabánya fölötti egyik csúcsán, valamivel több mint 100 méter magasban. A magyar mondavilág stilizált madara szárnyaszegetten hever a művész udvarán. - Szeretném mielőbb és eredeti szépségében helyreállítani a történelmi emlékművet - mondja Knausch Géza. - Nem kis feladat, ha csupán a méreteit tekintjük is: a szárnyak fesztávolsága például 17 méter. Az összsúly meghaladja a 150 mázsát. Vaslemezek, vörösréz, különleges festékek kellenek hozzá. - Művész úr, nem látszik különösen optimistának! - Nem is vagyok az. A restaurálási megbízást a Tatabányai Városi Tanácstól kaptam. Legalább négyéves munkáról van szó. A fizetség mikéntjét egyelőre még nem sikerült tisztáznunk. - Nagy lesz a számla ? - Tekintettel a robogó inflációra, lehet, hogy tízmillió forint sem lesz elég rá. Az ezeresztendős Magyarországot jelképező monumentális emlékművet a majd’ száz év alatt sok károsodás érte. Barbár kezek nemegyszer durván megrongálták. A tatabányai ötvösművész eltökélt szándéka, hogy a Turul emlékművet az eredeti állapotába állítsa helyre. Cseresznyék István Forró nyári dél. A hegyoldal szinte karnyújtásnyira van Knausch Géza - Tatabányán élő ötvösművész 7 Az ALUKER felvesz gyakorlott devizapénzügyi előadót, angol német nyelvtudás előny, továbbá külföldi utaztatások elszámolására gyakorlott munkatársat. Rugalmas munkaidős Jelentkezés a Devizapénzügyi Osztályon. Telefon: 149-5743 ae I Allfessf Hunfalu Trading Co.