Mai Nap, 1992. március (4. évfolyam, 54-84. szám)
1992-03-15 / 68. szám
Magániskola Galántán a szeretet erejével NAPI KÉT SÖR ÁRA A TANDÍJ Nemcsak idehaza, hanem odaát, Szlovákiában is heves viták kísérik az oktatásügy reformját. A galántai Tóth Lajos nem várta meg a viták végkifejletét, maga próbált egyfajta megoldást találni: magániskolát alapított, amelynek ő a tulajdonosa s egyúttal igazgatója is. A tanár úr harminc éve tanít, érthető, hogy ismerik a környéken. Vállalkozásához hamar híveket szerzett a szülők körében. Huszonhat gyermekkel tervezte a magánoktatást, végül is harmincöttel indult. A diákok többsége kitűnő tanuló volt korábbi iskolájában is, hittek Tóth úr elképzeléseiben, újításaiban. A magyar gyakorlat: a nyolc általánost négyéves gimnáziumi képzés követi. A galántai magániskola viszont nyolcéves gimnáziumként működik. Jelenlegi elsősei egy idősek a hagyományos iskolák hatodikosaival, s ugyanazt a tananyagot oktatják nekik is. Legalábbis, ami az alapokat illeti. A galántai magángimnázium diákjainak azonban némi többletet is vállalniuk kell. A magyar és a szlovák mellett kötelező az angol vagy, a német nyelv tanulása is. Ám az átlagot meghaladó szorgalomra nem szigorral próbálják a gyerekeket rávenni. - A szeretet erejével akarunk hatni a gyerekekre - mondja az igazgató. - Nem lehajolni akarunk hozzájuk, hanem felemelni őket. Nálunk a gyerekek is részt vehetnek a szülői értekezleteken, s a közösségi stílus jellemzi az óráinkat is. Ez utóbbiról magam is meggyőződhettem. A történelemórán a gyerekek kérdések és feleletek formájában ismerkedtek a gótika korával. A hangnem inkább beszélgetésre, semmint oktatásra emlékeztetett. S a gyerekeket szemlátomást nem feszélyezte az újságíró jelenléte sem. Sőt a vendéget is bevonták az eszmecserébe, amely észrevétlenül kanyarodott a múltból a jelenbe. - Szerepel-e a kötelező tárgyak között a hittan? - kérdeztem a tanár urat. - Nem. Bár két lelkész kollégám is van. Nem tudom, mert nem is akarom tudni, hogy kik járnak hittanórára. A gyerekek viszont nem titkolják, hogy többségük vallásos, mégpedig katolikus. De megesik, mesélik, hogy a katolikusok is beülnek az evangélikus lelkész hittanórájára - és fordítva. - Nem jelent nagy terhet a szüléiteknek, hogy itt tanulhattok? - Ötszáz korona a tandíj - válaszolták, s az egyik kislány rögvest kapaszkodót is kínál az összeg értelmezéséhez. - Ez az összeg egy közepes dohányos havi cigarettaköltségének felel meg. Anyukám azt mondta, inkább leszokik a dohányzásról, csak itt tanulhassak. A tanár úr pedig tovább folytatja a hasonlatot: napi két üveg olcsóbb sör árának felel meg a tandíj. Nem kell tehát gazdag családi háttér a magániskolához. A tandíj azonban nem fedezné a kiadásokat. Csupán az iskola bérletéért négyzetméterenként havi 190 koronát kell fizetni. S bár mindössze tizenkettedmagával tanít, támogatások nélkül nem lenne életképes az iskola. A kormánytól Tóth Lajos is megkapja minden diákja után azt a havi 80 koronát, ami az állami iskolákat illeti. S égető szüksége van a különböző adományokra is, amelyek külföldről, mindenekelőtt Magyarországról érkeznek. A támogatók közül például az Illyés Alapítvány, a Rákóczi Szövetség, Fót község (és a gyermekváros), valamint a budapesti Surányi István neve jutott hirtelenében az iskolatulajdonos eszébe. Pethő Lajos Tóth Lehel felvétele Tóth Lajos: nem kell ide gazdag családi háttér Mert felértékelődött a forint LEÉRTÉKELIK A Magyar Nemzeti Bank március 16-i hatállyal, vagyis hétfőtől csökkenti egyes jegybanki hitelek kamatait, és saját hatáskörben 1,9 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. A kamatcsökkentés nem érinti a jegybanki alapkamatot, amely továbbra is 22 százalék, viszont kiterjed a devizabetét ellenében nyújtott forinthitelek kamatára. Ebben a konstrukcióban az eddigi 32,2 százalékos kamat 28 százalékra csökken. Ugyancsak kedvezően változik az egy évnél rövidebb lejáratú refinanszírozási hitelek kamatlába. A jelenlegi évi 29 százalékos kamat 28 százalékra mérséklődik. Ehhez igazodik a váltó viszontleszámítolási kamata is. A jegybanknál a legalább egy hónapra elhelyezett betétek kamatlába egységesen évi 22 százalékra csökken. . A bank elnöke, Bod Péter Ákos úgy nyilatkozott, hogy mindkét intézkedés illeszkedik a jegybank ez évi monetáris politikájába. Az MNB ugyanis olyan feltételeket kíván teremteni, hogy a kereskedelmi bankok is csökkenthessék hitel- és betéti kamataikat. A kamatcsökkentés most már a pénzintézetek számára is egyre fontosabb, mivel mind nehezebben helyezik ki forrásaikat. A forintleértékelést az MNB saját hatáskörben hajtotta végre, ám jóval kisebb mértékben, mint amire általában a külső szakértők számítottak. Tavaly januárban még a Magyar Nemzeti Bank 15 százalékos devalvációra kényszerült, s novemberben is 5,8 százalékkal csökkentették a forint árfolyamát a konvertibilis valutákhoz viszonyítva. A mostani leértékelést monetáris politikai szempontok egyáltalán nem indokolták, mivel a külföldi tőke gyorsan áramlik az országba, a folyó fizetési mérleg pedig tartósan pozitív. Az MNB azért döntött mégis az árfolyam-korrekció mellett, mert a magyar valuta az elmúlt időszakban jelentősen felértékelődött. Ez pedig azzal jár, hogy az import a kereskedelem számára egyre inkább olcsóbbá válik, s a külföldi termékek mind nagyobb mértékben kiszoríthatják az itthon előállított cikkeket. Az elmúlt időszakban az MNB enyhén felértékelő árfolyampolitikát folytatott. Számolgatott, számolgatott a bankelnök Csuklás dollárért Csuklanak az irániak, mert sokat emlegetik a dupla csuklós Ikarus autóbuszt. A magyar szabvány szerint készített, zárt pályán közlekedő járművet két hete használják Teheránban, olykor naponta négyezren is. E típust korábban a Szovjetunió rendelte meg, ám fizetség hiányában a célállomás megváltozott. Mindenesetre a gyártó vállalat jól járt a módosítással: a csuklás nemcsak emlegetést, hanem több százezer dolláros újabb megrendelést is jelenthet. , 1992. március 15., vasárnap ■ A márciusi szám már kapható az újságárusoknál!