Mai Nap, 1992. augusztus (4. évfolyam, 205-233. szám)
1992-08-06 / 210. szám
GYOMAENDRŐDRE NEM SZÁLL VÖRÖS KÖD Az MSZMP körül ismét felforrósodott a levegő. A Munkáspárt a Békés megyei Gyomaendrődön szerette volna megrendezni Szent Istvánnapi, Thürmer Gyula szónoklatával egybekötött „központi” ünnepségét. Mivel azonban a helyi önkormányzat elhatárolta magát az eseménytől, helyesebbnek látták, ha más helyszínt keresnek. Tóth Miklós, a párt sajtószóvivője főként azt nehezményezte, hogy az endrődi polgármester szélsőbaloldalinak nevezte a szervezetet. A szóvivő szerint az önkormányzatok funkciózavarral küszködnek. A lakosság érdekeinek védelme és az ügyek intézése a feladatuk, a pártok tevékenységét viszont nem az önkormányzati testület, hanem a tagság, valamint az alkotmány határozza meg. Az ünnepséget természetesen az önkormányzat engedélye nélkül is megtarthatták volna, de el akarták kerülni, hogy olyan atrocitások történjenek velük, mint például Salgótarjánban, ahol több ezer tüntető tiltakozott a munkáspárti kongresszus miatt. Gyomaendrőd párton kívüli polgármestere, Frankó Károly magyarázatként elmondta, hogy véleménye szerint augusztus 20. legkevésbé a kommunisták, a régi rend urainak az ünnepe, s nem lenne szerencsés, ha a település egy efféle rendezvény kapcsán tenne szert országos hírre. A testület többsége is így gondolta... A polgármester hozzátette, hogy a maga részéről érzelmi töltése is van az ügynek. Lassan huszonöt éve meglehetősen jól ismeri azokat az MSZMP-seket, akik beleegyezését kérve felkeresték. Mitagadás, elborította az agyát a vörös köd, mikor éppen ezek az emberek kezdtek a demokráciára hivatkozni, de azt már nem szeretné, ha a Vörös Köd a városkát is elborítaná. Mindettől függetlenül, az ünnepséghez a technikai feltételek sem adottak. Húsz busz és mintegy 1500 ember fogadására, illetve rendőri biztosítására csak komoly nehézségek árán tud felkészülni egy ilyen kis város. A rendezvény megtartását ennek ellenére sem tiltották meg, „csupán” elhatárolták magukat tőle. Az eredetileg kiszemelt Gyomaendrőd helyett a Munkáspárt azt a Jászberényt választotta, amely két évvel ezelőtt már otthont adott egy MSZMP-rendezvénynek. Igaz, a tervről a jászberényi önkormányzat csak a sajtóból értesült... (czene) Rubik az ihlető •- Tervek, nevek vannak, pénz lesz? Betűházat költött az Expóra Világkiállítás nem lehet valami egészen furcsa, bravúros építési technikájával, nagyságával vagy egyszerűen csak másságával lenyűgöző építmény nélkül. Sorolhatnánk a példákat az Eiffel-toronytól a sevillai magyar Héttoronyig, de akár -hogy itthon maradjunk - megemlíthetjük a városligeti Vajdahunyadvárat is, amely az 1896-os millenniumi kiállításra készült, elegyítve az addig ismert öszszes építészeti irányzatot. Ahogy az várható volt, az 1996-os budapesti Expóra is szaporodnak az ötletek, tervek, amelyek azonos eséllyel indulnak a polgárpukkasztó vagy a zseniális jelző elnyeréséért. Hogy Kiss Dénes költő találmányára melyiket ragasztják majd, ma még nem is sejthető. Az sem, megvalósul-e, vagy marad, mi most: puszta gondolat és terv. Az „építményköltemény” formáját és szellemiségét alighanem Rubik Ernő munkássága ihlette. Bár Egri János korábbi televíziós játéka is szóba jöhetne a keresztapaságnál. Mert Kiss Dezső épülete is játék a betűkkel, ám ez a játék komoly. A költő szándékai szerint ugyanis nem mást fejez ki, mint a magyar nyelv ama jellegzetességét, hogy néhány betű variálásával egész gondolatsorok szavakba ölthetők. Hogy míg a legtöbb nyelv széttagolással, bővebb kifejtéssel árnyal, addig a magyar tömören, ragokkal, képzőkkel is képes erre. Hogy a szavak úgy bővíthetők, egymásra építhetők, mint házaknál egy pluszszoba vagy egy emelet. Bár a költő elképzelése alapján Kerényi József és tanítványai által megtervezett épületen mindössze két betű, plusz az egyik ékezetes formája hivatott mindezt érzékeltetni, bíznak benne, hogy a jelkép érthető. Ebben valószínűleg az építmény majdani végleges neve is segít majd. Eddig az elnevezésre is több variáció támadt. A legegyszerűbb a Betűház, amely elé esetleg odabiggyesztik a„szóépítő” jelzőt. Nemzetközi hírnévre épít a Szóformáló Rubik-kocka név, míg a leghangzatosabb: A nyelv temploma. Az elképzelések szerint a Dunára építve mutatna a legjobban, ám egyelőre az sem biztos, hogy lesz-e pénz, akarat, hogy felépüljön bárhol. (mk) A Betűház, gyaloghíd közepén állna a Dunán 1992. augusztus 6., csütörtök Nagy Bandó András Szülővárosában, Szegeden nemhogy próféta, de még kispap sem lehetett. Egy humorfesztivál után vált építészből országosan ismert emberré. Pestre 1982. augusztus 19-én költözött. Tíz évvel később ezen a napon mutatja be új, önálló műsorát, a Mi-egy-mást, Lélek-szakadva alcímmel a Budai Parkszínpadon. - Összegzésre készül? - Minden időszaknak megvan a maga feladata. A mának szerintem a folytonos változás, változtatás. Szeretném elhitetni, hogy aki nem kormánypárti, az nem ellenzéki. - Ezek szerint politizálni fog? -A Hócipőben ezt megtehetem. Mostani műsoromban nem aktualizálok. Az emberek lelke érdekel. - Egy időben közvetlenül is vállalt fontos feladatokat. Volt polgármester, támogatta a hajléktalanokat. - Én országpártinak vallom magam. Ha tennem kell, teszek. Orfűn kértek, megbíztak a feladattal, vállaltam, így többet tehettem értük. A hajléktalanok dolga más. Nem foglalkoznak velük, s gondoltam, egy akcióval rájuk irányíthatom a figyelmet. A két-három napból azonban hónapok lettek. A hajléktalanok pártja megindított valamit, még ha sokan erről meg is feledkeznek. Akkor személyes jelenlétem elég volt, hogy az ügyre odafigyeljenek, s hogy megszülethessék első önálló otthonuk Budaörsön. Most halálra kínoztak közülük egyet. Idáig jutottunk. Akkor többet értem el, mint a hivatásos politikusok évek alatt. Mihályffy László végigkísérte kamerájával az eseményeket. A rongyosforradalom azóta is dobozban hever. A tévének nem kell. Hasonló módon jártam a 48-as emlékmű felállításának tervével. A KISZ neve alá vonták, így veszett el. Hantos László leli ÚJSÁG ? 5