Mai Nap, 1993. február (5. évfolyam, 30-57. szám)

1993-02-16 / 45. szám

Miniszterjelöltek mérlegen A miniszterelnök nem hagyta sokáig bizonytalan­ságban az országot: kijelölte új reménybeli minisztereit. Eszerint Schamschula György 45 éves MDF-es par­lamenti képviselő lenne az új közlekedési, hírközlési és ví­zügyi miniszter, aki alapvető feladatnak tartja, hogy műkö­désbe kell hozni az ország infrastrukturális beruházá­sait. Dr. Mádl Ferenc 62 éves, végzettségét tekintve jogász. Szakterülete a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogai és a nemzetközi magánjog. Korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Civiliszti­­kai Tudományok Intézetének igazgatója volt, jelenleg tárca nélküli miniszter. Nem tagja egyetlen pártnak sem, And­rásfalvy Bertalan utódjának tekinthető. Dr. Latorcai János Miklós korábban a Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár Rt. igazga­tóságának elnöke volt. Őt va­lójában Szabó Iván javasolta ipari és kereskedelmi minisz­ternek. Dr. Gyurkó János MDF-es képviselő. A 41 éves építő­mérnök korábban ismert kör­nyezetvédő, gyakran támad­ta elődjét, Keresztes K. Sán­dort erélytelensége miatt. Most - úgy tűnik - rá vár a Bős­ z) vitáktól sem mentes környezetvédelem feladata. Szabó János a harminchat tagú kisgazda frakció vezető­je a földművelésügyi minisz­terjelölt. Azt vallja, jelentős tő­kebefektetéssel fel lehet tá­masztani az összeomlott ma­gyar mezőgazdaságot. Dornbach Alajost, a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének parlamenti képviselő­jét, az Országgyűlés alelnö­­két arról kérdeztük, miként ér­tékeli Antall József személyi döntéseit. - Nem szívesen minősíte­ném előre a miniszterelnök leendő munkatársait. Megle­pő ugyan egyik-másik sze­mély kiválasztása, de valójá­ban az döbbentett meg, hogy a legprofibb minisztert, Kupa Mihályt eltávolította kormá­nyából. Az ő szemszögéből persze ez érthető, hiszen a kormány semmit nem hagyott megvalósulni a Kupa-prog­ramból. Gellért Kiss Gábor, az MSZP ügyvivője így reagált a Mai Nap kérdésére.­­Mádl Ferenc kivételével a jelöltek már korábban is bebi­zonyították alkalmatlanságu­kat. Képtelenségnek tűnik, hogy a miniszterelnök őket jelölje a megüresedett tárcák élére. Gyurkó János Bős ügyében korábban szemel­lenzősnek bizonyult, bár ma reggeli nyilatkozatából az de­rül ki, rugalmas politikus. Tud alkalmazkodni a változó szél­irányhoz. Dr. Latorcai János Miklós személyével kapcso­latban talán az a legbizta­tóbb, hogy Szabó Iván jelölte ipari miniszternek. - A miniszterelnök úr dön­tése nem emlékezteti önt a kádári káderpolitikára? - Nem, mert Kádár leg­alább nagyobb körből válasz­tott, és hozzáértők vélemé­nye alapján döntött. radosza Latorcai János Miklós Mádl Ferenc Schamschula György Gyurkó János Szabó János TÉRKÉPÉN A NYOMOR Az ország első „település­­díjhátralék-térképével” ismer­tette meg ma délelőtt az új­ságírókat György István, Kő­bánya polgármestere. Hogy miért éppen a X. kerületi ön­­kormányzat büszkélkedhet e szomorú címmel? Azért, mert itt található Budapest legtöbb, hátralékkal rendelkező em­bere. A fővárosban a ki nem fizetett számlák értéke 1990 elején még „csak” 129 millió forint volt, ez egy évvel ké­sőbb 336 millió forintra nőtt, tavaly pedig már meghaladta a 2,6 milliárd forintot! Ennek a hatalmas összegnek a hiánya a közüzemi vállalatok műkö­dését veszélyezteti, sok em­bert pedig a víz­ gáz-villany­­szolgáltatás megvonása, il­letve a kilakoltatás fenyeget. A rendszer működőképessé­gét az önkormányzatok kü­lönböző szociális támogatás­sal tartják fenn. Persze örök kérdés, hogy jó helyre adják­­­ a segélyt. Az IKV nyilvántar­tása szerint több mint 15 ezer kőbányai csaknem 15 millió forinttal tartozik... A térkép szerint a legtöbben a kerület északi lakótelepének három körzetében, és a déli magas házak közötti tíz körzetben él­nek. A legnagyobb gondok a lakbérrel vannak, 9,5 millió fo­rint lakbért nem fizettek be. Ezt követi 4 millióval a víz- és csatornadíj-hátralék, s e ket­tőhöz képest elenyésző a lift-, a tévé és a kertgondozási díj­hátralék összege. A szociális segélytérkép nagyjából igazolja a díjhátra­lék-térkép adatait. Ugyanis a lakbér-hozzájárulásért folya­modók főleg az említett észa­ki és déli lakótelepi részeken laknak. (f. takács) ' Legfrissebb­­ ITTHONRÓL \_______________________________________________/ A NÖVÉNYOLAJ ÁRA A mezőgazdaság privatizációjának néhány fonáksá­gáról és azok következményeiről kezdődött lapzártánk­kal egy időben sajtótájékoztató a Kereszténydemokrata Néppárt székházában. Mint ismeretes, a parlament ille­tékes bizottsága február elején megállapította, hogy a magyar növényolajipar privatizálása kifogásolható volt. Az olajmagtermelők ajánlata minden szempontból a leg­jobb volt, mégsem ezt fogadták el. A KDNP felkarolta az olajmagtermelők ügyét. Állás­pontjuk szerint nem szabad belenyugodni a hibás dönté­sek következményeibe, hiszen azok árát évtizedekig fizetni kell. -if- 1993. február 16., kedd LIBERÁLIS CIVODÁLOK A két parlamenti liberális párt, a Fidesz és az SZDSZ rendre megsértődik egymás­ra. Legutóbb Orbán Viktor, a fiatal demokraták első embe­re azzal „vádolta” Pető Ivánt és pártját, hogy az MSZP-vel baloldali blokkot készülnek létrehozni.­­ Kuncze Gábor, az SZDSZ újdonsült frakcióve­zetője mennyire tartja fontos­nak a „Pető-Orbán” vitát? - Orbán Viktor saját magá­val vitatkozott. Megfogalma­zott egy állítást, és utána azt keményen megbírálta. - Az állítás az SZDSZ­­MSZP közeledésre vonatko­zott... - így van, ezt ő Pető Iván nyilatkozatából vélte kiolvas­ni, ami pedig semmi erre való utalást nem tartalmazott. Nem következik az SZDSZ magatartásából ilyesmi, Or­bán Viktor olyan dolog körül csinált tüzet, ami a valóság­ban nem létezik. Nem gondo­lom, hogy ez nekünk fontos kérdés lenne.­­ Pető Iván mégiscsak vá­laszolt egy közleményben Or­bán kijelentésére, bizonyos fokig tehát fontos az ügy.­­Valamilyen formában ter­mészetesen reagálni kell rá, nem maradhat úgy a dolog, hogy Orbán Viktor a tévedé­seit világgá kürtöli, s azt elen­gedi az ember a füle mellett. De hát nem olyan kérdés ez, ami minket megzavarna. Hozzáteszem, hogy a Fidesz és az SZDSZ közötti kapcso­latot sem fogja megzavarni. Úgy ítéljük meg, hogy Orbán Viktor tévedett, ebből csak azt a tanulságot lehet levonni, hogy ez vele is előfordulhat. - Mit lehet tudni a rövide­sen sorra kerülő SZDSZ-Fi­­desz tárgyalásokról? - Erről már korábban meg­állapodott a két párt, minden valószínűség szerint a jövő héten ülünk tárgyalóasztal­hoz. Vagyis az apropót nem az Orbán-nyilatkozat adja, ál­talában a két párt együttmű­ködéséről lesz szó. - Milyen együttműködés­ről? Egy esetleges választási koalícióról? - A megbeszélés éppen azt célozza, hogy felderítsük az együttműködés terepeit, előzetesen ezért nem tudok részleteket mondani. - Más párttal is megbeszél­tek már hasonló találkozót? - Nem. - Egyetért azzal az állítás­sal, hogy az SZDSZ a Fidesz rovására erősödhet meg, és fordítva, hisz a két párt ha­sonló szavazótáborra épít? - Elképzelhető, hogy elhó­dítunk egymástól szava­zatokat, viszont mindkét párt a liberális centrumot erősíti. (czg) _3___

Next