Mai Nap, 1993. április (5. évfolyam, 88-116. szám)

1993-04-27 / 113. szám

!Mi újság? Dr. Deák András Mától megváltozott a Népszava impresszuma. Kiadó: Fenyő János elnök-vezérigazgató. Ezzel végérvényesen lezárul az ország második leg­nagyobb példányszámú napilapjának privatizációja. A Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) soros elnöke jegyezte ellen a szerződést. - A Vico Rt. csaknem hatvanszázalékos részesedést szerzett a lapot kiadó Trade Union Kft.-ben - mondja dr. Deák András, a Népszava főszerkesztője. - Változik a lap vezetése? - Nem. Fenyő Jánoséknak az a véleménye, hogy a jelenlegi gárdának kell megadni a lehetőséget. - A Népszava eddig érdekvédelmi lap volt. - Most korszerű néplappá válunk. Ez nem azt jelenti, hogy bulvárlap leszünk, de több sztorit, olvasmányos anyagot szeretnénk hozni. Bővül a rovatok és az olda­lak száma. - Ettől drágul is az újság? - Nem. Sőt jelképes áron minden héten huszonnégy oldalas műsormellékletet adunk mellé. - Az újságíróknak mi haszna volt a privatizáció­ból? - Először is ötmillió forint értékű dolgozói rész­vényhez jutottak. Fenyő János ezenkívül jelentős jöve­delememelést ígér. - A Népszava évtizedek óta a Rákóczi úton székel. Most állítólag költözik.­­ Várhatóan egy hónapon belül. A Rózsadombon -reményeink szerint - már egy komputerizált szerkesz­tőség vár bennünket. V. Zs. Orbán Viktor esete a szabad médiával Lapunk szombati számá­ban interjút közöltünk Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, aki kitért az április 19-ei Nap­zárta körüli bonyodalomra, amikor is nem jelent meg a stúdióban, hogy Fodor Gá­borral együtt összegezze a párt előző nap befejezett kongresszusának tapasz­talatait. Orbán Viktor ebben az interjúban annak a véle­ményének adott hangot, hogy őt a műsor készítői megzsarolták. Radics Péter, az adás szerkesztő-műsor­vezetője egészen másként látta a történteket. „Orbán Viktor ahogyan ta­valy, úgy az idén is, a Fidesz­­kongresszusról szóló lap­zárta alkalmával egymaga kívánta meghatározni, bár­mifajta egyeztetés nélkül, kik legyenek az adás vendégei. Tavaly ez száz százalékig si­került neki, idén csak félig. Gondolom, ezek után már a műsorvezetőt is Orbán Viktor szeretné majd kiválasztani. Magam úgy vélem, hogy bár általában véve a cikkírók és műsorkészítők kizáróla­gos joga és felelőssége, kitől mit kérdeznek egy pártkong­resszus után, a közszolgálati televízióban sugárzott műsor esetében mégis egyeztetni illik az érintett párttal. Ezért a Fidesz sajtófőnökével, Bayer Zsolttal mintegy négy héttel korábban megbeszél­tem, kik legyenek a műsor vendégei. Arról, hogy a Fo­­dor-Orbán felállással baj van, az adás napján délután ötig nem kaptam értesítést. Feltételezésem szerint a cél az volt: lehetőleg a stúdió aj­tajában tudjam meg, hogy nem azok jöttek, akiket hív­tam, hanem akiket a pártel­nök kijelölt. Fodor Gábornak hetekig nem adták a meghívást, az adás reggelén pedig azt mondták neki: a műsor elma­rad! Délután Kövér László kérdésemre, kijelentette: ne aggódjak, lesz műsor, a ven­dég pedig ő lesz és Áder Já­nos. Ennyit az Orbán által nekem felrótt zsarolásról. Többek között e manipulá­ciók miatt döntöttem úgy: sok múlik azon, vendége lesz-e a műsornak Fodor Gábor. Kö­zöltem Orbánékkal: éssze­rűnek azt tartom, ha Fodor mellé a másik szereplőt ők választják ki. Ez ugyebár kompromisszum. Orbánnak ez sem tetszhetett, mert ek­kor mondták azt: ő jön, de egyedül. Indoklás nem volt. Szerencsére viszont addigra már mind Fodor, mind Áder igent mondott, maradt tehát ez a felállás, amit a nézők is láthattak, a műsorkészítővel kötött »alku«, amibe Orbán a jelek szerint még mindig nem nyugodott bele. A történet persze ezúttal sem arról szól, ki hány óra­kor, kivel mit beszélt meg. Megítélésem szerint egyet­len politikai erő és közsze­replő nem használhatja ki - ráadásul félrevezetés által és százszázalékosan - a sajtót a saját céljaira. A Fi­desz elnöke - aki programja szerint a média függetlensé­géért száll síkra, és egy mér­sékelt szabadelvű középpárt vezetője akar lenni - belát­hatja: ő sem lehet kivétel. Radics Péter szerkesztő-műsorvezető” 1993. április 27., kedd Illegális osztrák biztosító magyar kézben Biztos,hogy nem csalás? Az Állami Biztosítás­felügyelet régóta hadakozik az illegális osztrák biztosítók ellen. Eleddig sikertelenül. Ma viszont arról számolha­tunk be, hogy a Grazer Wechselseitige (Grawe) biztosítóval végre szerző­dést kanyarinthatnak alá. Ennek értelmében a Grawe állományát egy mindmáig meg nem nevezett hazai biz­tosító veszi át. A magyar ál­lampolgárok ezentúl forintban fizethetik a biztosítási díjat, s a költségvetés sem jár rosszul, mert nálunk dolgozik a tőke. Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy ennek a megoldásnak is van szép­séghibája. Nevezetesen az, hogy egy illegális tevékeny­séget utólag legalizálnak. A két másik illegális oszt­rák biztosító - a Merkur és a Wiener Städtische - mosta­náig nem adta be a derekát. Értesüléseink szerint tár­­gyalgatnak ugyan, de köny­­nyen előfordulhat, hogy ez csak olcsó időhúzás a ré­szükről. Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet vezetője érdeklődésünkre elmondta, szigorú határidőt szabtak számukra. A pénzügyminiszter vala­mikor május elején tesz je­lentést a tárgyalások állásá­ról. Ha ezek nem vezetnek eredményre, a pénzügyi ve­zetés a maga részéről lezár­ja az ügyet, s átadja a rend­őrségnek. (varga) Iskolakerülgető Szervezkednek a Deák té­ri szülők: Háromszázharminckilenc diák papája-mamája írta alá a felhívást, melyben kifeje­zik, hogy ragaszkodnak az iskola fennmaradásához. Az erre vonatkozó parlamenti döntés után ugyanis az evangélikus egyház elsők között igényelte vissza a pa­tinás, egykori evangélikus is­kolát. Az épület átadásának ha­tárideje közeleg, a beiskolá­zás pedig már itt is van, de a helyzet reménytelennek lát­szik. A VIIl. kerületi önkor­mányzat felajánlott ugyan egy megfelelő épületet, de ennek birtokbavétele is ké­sik. A szülők most tiltakoznak az ellen, hogy áthidaló meg­oldásként esetleg szétszór­ják a tanulókat. (!) 5

Next