Makói Népujság, 1945. február (1. évfolyam, 9-30. szám)

1945-02-17 / 22. szám

I. ÉVFOLYAM. 22. SZÁM. ÁRA 30 FILLÉR 1945 FEBRUÁR 17. SZOMBAT. ^ ^ ^MIKKÓI ^ DEMOKRATIKUS POLITIKAI NAPILAP Német-Sziléziábe­n 140 kilométeres fre ©ide9© ©2 orosz ©ffenziva _____ „Birds?pssf@e csak remeik i^al­masát vették birtokuké «** oroszok"... London. A keleti front: Az oroszok Német-Sziléziában áttör­ték a védelmi vonalat és 140 ki­lométer hosszú, csaknem telje­sen összefüggő vonalat­ tartanak az Oderától nyugatra. Északnyu­gatra az első hadsereg elfoglalta Schneidemühl városát és 31 ki­lométerre van az első fehér­orosz hadsereggel való csatlako­zástól. Az ellenség itt 12 ezer halottat és foglyot vesztett. Budapesten az orosz hadsereg 12.700 német katonát és tisztet ejtett foglyul, így Budapest védelme az ellenségnek 171 ezer fogolyba és halottba került. A foglyoknak legnagyobb része se­besült. A budapesti harcokban két vezető német vezérőrnagy esett el, akiknek holttestét meg­találták. Az egyik német folyóirat a ma­gyarországi harcokról a követ­kezőket itta: A német haderő magyarországi harcainak első és legfontosabb célja nyilvánvalóan az, hogy megvédje a had­sereg délkeleti szárnyát s Ke­­let-Németországot. A né­met rá­dió azzal dicsekedett, hogy ami­kor az oroszok elfoglalták Bu­dapestet, csak romok halmazát vették birtokukba. Éjféli hivata­­los jelentés szerint a budapesti német helyőrség egy kisebb cso­portjának sikerült a budai he­gyekben elbújni. A német cso­portot az oroszok körülvették és megsemmisítésük folyamatban van. A P .'­td-vonal f© pontjait támadják a szövetségesek Newyork. A Rajna-vidékén a kanadai első hadsereg csapatai olyan terepen harcolnak, hogy a vízi és szárazföldi hadművele­teket tett szükségessé. Szövetsé­ges csapatok Klevetől északra és Emerichtől nyugatra harcolnak, ahol a Rajna-folyó erős áradása tapasztalható. Elsodort falvak és szigetek emelkednek ki a széles és mély vízből, Goch városa — a Siegfried-vonal fő pontja — felé nyomulnak. A szövetségesek leküzdötték a németek ellenál­lását és kiterjesztették két híd-­­ főállásukat Nielsnél. A harmadik amerikai hadsereg­­ csapatai szintén kiterjesztették a hídfőállásukat és Luxemburgtól keletre, Bitburg városa felé kö­zelednek. A szövetséges főhadiszállásról jelentik: Február 10—12-e kö­zött 5087 foglyot ejtettek. A Col­mar körül ejtett foglyok száma elérte a 20 ezret. Folytatódik a német városok légitámadása A légi háború hevei. Az éjjel­nappal szakadatlanul folyó légi­támadás folytatódott Németország ellen. Angliai támaszpontokról felszálló bombavetők 48 óra alatt négyszer bombázták Drezda célpontjait és egy olajművet Magdeburg mellett. A ma haj­nalban végződött 36 órás idő­szak folyamán 9000 amerikai és angol bombavető repülőgép harc­téri célpontokat és ipartelepeket támadott az arcvonal mögött. Az éjszaka 1300 bombavető Chem­­nitz, Berlin és Lipcse műolaj­­gyár telepei ellen hajtott végre támadást. Drezdát háromszor érte ezen a napon légitámadás. Ame­rikai nehéz bombavetők Bécs környékén műolajgyárakat bom­báztak. Távol kelet. A Csendes-óceá­non amerikai bombázók ipari célpontokat bombáztak. Luson­­szigetén elfoglalták Abukai vá­rosát. Roosevelt látogatása Máltán. Reuter Iroda jelentése Mál­táról: Roosevelt elnököt nagy ovációban részesítette a Föld­közi-tengeri sziget lakossága, amikor útban a krimi-konferencia felé kiszállt Máltán. Churcill mi­niszterelnök ugyanis egy angol hadihajón állította föl hadiszál­­lását és innen szállt partra , hogy máltai közös tartózkodásuk alatt tanácskozásokat folytasson Roose­­velttel. „Japán még nincs legyőzve." Az amerikai rádió kommentá­tora a krimi-konferenciát mél­tatva a következőket mondotta: ez a konferencia a nyugati civi­lizáció egyik legnagyobb, a bé­kére vonatkozó erőfeszítése. Ter­mészetesen sem a háború, sem pedig a béke kérdése nem nyert végleges elintézést Jaltán. Japán még nincs legyőzve. Az egyesült nemzetek állandó tervezete csak ezután alakul meg San­ Francis­­kóban. Az egyesült nemzetek Jaltában kitartottak azon szán­dék mellett, hogy az európai há­ború megnyerése után gondos­kodnak arról, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse a békét. — jalmezb­é!. A Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetség e hó 18-án, vasárnap este 6 órától reggel 4 ig tartó jelmezbálat ren­dez a Gazdasági Egyesület nagy­termében. Szűcs Márton zene­kara muzsikál. Tombola. Belépő­­díj 4 pengő. „Derék jobboldali magyarok*4 Hányszor hallhattuk a polgári | jólétet tolvajlóktól: „Igen, az egy | derék jobboldali magyar". S ilyen­­új­kor megjelent képzeletünkben ő : s jól kimosdott gondtalan arca bár- I gyúan vigyorodott a világba, mo­­n­dóván csak nyakkendője tett túl, s mely mindig magán viselte a pol­gári disztingvált ízlést; piros szín még véletlen sem volt benne. Az ő karaktere csak abban az egy negatívumban csúcsosodott, hogy nem volt baloldali, de ezen kívül minden ... Keresztény és magyar volt a csontja velejéig, mindem igazolt is azzal, hogy templomba járt és hungarista volt. Ismerte jól a po­litikát, hiszen Gömbös Gyula volt tanítómestere és ez elég garancia arra, hogy jó úton haladt. Hirdette a harcot a bolseviz­­mus ellen, a háborút is meg akarta nyerni, illetőleg nyeretni mind­azokkal, akiknek nem volt elég pártösszeköttetésük ahhoz, hogy katonai szolgálat alól felmentsék. Hirdetett harcot a belső front ellenségeivel szemben is; gyűlölt a dzsentritől a zsidóig mindent, de remegett a gyönyörűségtől, ha alispán urával valahol orvul kezet foghatott és bizony titokban betársult volna zsidó üzletekbe is. Tehetsége azonban nem volt elég arra, hogy egy liberális versenyt kiáll­jon. Ehhez kellett a nagyszájú pártja, mely hatalmi súlyával le­hetővé tette boldogulását. Sokat hallatott nacionalizmusuk nem jött zavarba, mert gyorsan eladva Magyarországot, hamar új hazát találtak Németországban, ahon­nan már bátrabban üzenték a ki­tartást. „Nem alkuszunk, kitar­tunk" ... gajdolták az agyongyö­tört pesti áldozatok fülébe rádió­jukon keresztül és tizenkétéves suhancok áldozatává tették Pestet és sokat véreink közül. Akik itt maradtak, most kikiált­ják magukat a propaganda áldo­zatainak és sértődött mártírarc­­cal gondolkozás nélkül elfogad­nak mindent, amit az általuk ül­dözött és gyűlölt rendszer nekik jóhiszeműen nyújt. Természetes­nek tartják, hogy új életet kezd­hetnek abban a Magyarországban, amelyet egy pár nappal előbb a velük egy pártban lév­ők kirabol­tak. Nyilvánosság előtt nem győz­nek eleget hivatkozni baloldali barátaikra, akiknek köszönését még akkor is elfogadták, ha pol­gármester uruk látta. A zsidót sem bántották, csak annyira, ameny­­nyire azt akkor az úri mentalitás követelte. Ezt gajdolják most és a kommunizmusra hivatkozva ki­csikarják a kegyelmet, sőt ezt ter­mészetesnek is tartják, de primi.

Next