Makói Népujság, 1945. december (1. évfolyam, 252-274. szám)

1945-12-01 / 252. szám

I. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM. ára MOO panga 1945 DECEMBER^szoa^AT. aSfflBohm dmmSKktr -1 , w9tk A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A román Demokrata Front tüntetést rendez Erdély elcsatolásának évfordulóján Mantu és Bratianu Erdély feloszlását propagálják Bukarest. (MTI) A román rádió jelentése szerint a Román Nem­zeti Demokrata Front központi bizottsága felhívást adott ki, amely szerint a gyulafehérvári határozat évfordulóján hatalmas ünnepséget, illetve tüntetést ren­deznek. A Demokrata Front fel­szólít minden demokratikus ér­zelmű polgárt, hogy szombaton jelenjék meg a bukaresti királyi palota előtt rendezendő hatalmas tüntetésen. Bukarest. (MTI) A román rádió tegnap este ismertette a román Kommunista Párt nyilatkozatát, amely foglalkozik az erdélyi kér­déssel. December 1-én ünnepük Erdély Romániával való csatolá­sának évfordulóját. A Kommu­nista Párt nyilatkozatában rámu­tat azokra a bel- és külpolitikai okokra, amelyek következtében létrejött mind a román, mind a magyar népre nézve oly káros bécsi döntés. A román reakció az erdélyi magyar reakcióval, valamint a magyarországi reakciós elemek­kel együttműködve Erdélyt a végletekig kihasználta és saját érdekei elérésére használta fel, ugyanakkor Erdély népeit a leg­teljesebb mértékben elnyomta. A régi rendszer vezetői soviniszta és reakciós politikát folytattak s ezzel Erdélyt Hitler karmaiba juttatták. A háború mind a ro­mán, mind a magyar néptől óri­ási áldozatokat követelt. A továbbiakban a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a román Kommunista Párt is a legtelje­sebb mértékben elítéli Maniu és Bratianu államellenes működését, akik jelenleg is együttműködnek az erdélyi magyar, valamint a magyarországi reakciós elemek­kel. Ugyanakkor bizonyos kül­földi államok reakcióellenes ele­meinek támogatását élvezik. Ezek a reakciós elemek ellenzik Er­dély beillesztését a román állam keretébe. Különböző híresztelések az ál­lamrendet kívánják megbontani. A magyar földbirtokosok ügynö­kei, valamint Maniu és Bratianu reakciós elemei azt állítják, hogy az Egyesült Államok és Nagy­­britannia kormánya ellenzik Er­dély visszacsatolását Romániá­hoz. Maniu és Bratianu elemei Bi­harban és Szatmárnémeti kör­nyékén arra uszítják a román parasztságot, hogy ne művelje meg földjét, mert ezeket a terü­leteket visszaadják a magyarok­nak. A párt Erdély területén a leg­teljesebb egyenlőséget kívánja megvalósítani s ezen túlmenően jogokat kíván biztosítani Erdély népeinek nemzetiségre való te­kintet nélkül. Ugyanakkor elítéli Maniu és Bratianu államellenes politikáját, amely Erdély felosz­tására törekszik. A román Kommunista Párt üd­vözli az Erdélyi Magyar Népi Szövetség vezetőségét, amely több ízben nyíltan kijelentette, hogy a legteljesebb mértékben hajlandó együttműködni a demo­kratikus román kormánnyal és hajlandó beleilleszkedni a demo­kratikus román állam keretébe. A román Kommunista Párt ál­lásfoglalása szerint a Magyar­­ország és Románia között lévő visszásságokat nem lehet határ­kérdéssel elintézni, hanem csak az erdélyi magyar nép politikai, gazdasági és kulturális jogainak biztosításával, illetve az erdélyi magyar nép összes szabadságjo­gainak tiszteletben tartásával. A jugoszláv nemzetgyűlés a köztársaság mellett döntött A Karagyorgyevk­i-dinasztiát megfosztották minden előjogaitól London. (MTI.) A belgrádi rá­dió jelentése szerint a jugoszláv alkotmányozó nemzetgyűlés csü­törtökön elhatározta, hogy ki­kiáltja a köztársaságot. Az alkot­­mányozó nemzetgyűlés azt is el­határozta, hogy a Karagyorgye­­vics királyi házat örök időkre megfossza előjogaitól. London. (MTI) A jugoszláv al­kotmányozó nemzetgyűlés hatá­rozata így szól: Jugoszlávia valamennyi népé­nek szabadon kifejezett egyet­értő akarata szerint a szerb kép­viselőház és a nemzetgyűlés együttes üléséből alakult alkot­mányozó nemzetgyűlés a nép nevében és a két ház törvényes elhatározása alapján úgy dön­tött, hogy: 1. Jugoszlávia szövet­séges népköztársaság. 2. Ezzel a döntéssel a monarchiát Jugoszlá­via népeinek nevében véglege­sen eltörölték és másodszor Ka­­ragyorgyevics Pétert, az egész Karagyorgyevics házzal együtt megfosszák minden előjogától. U­dd összeült a demokratikus nemzetgyűlés Hagy Ferencet választották mag a namzatgyűlés elnökévé, Konna latvént és Kéthly Annát alalnökké a Vénéry Istvánt háznaggyá Budapest. (MTI.) Csütörtökön dél­ben rendkívül nagy érdeklődés mel­lett ült össze a világ legdemokrati­kusabb választójoga alapján megvá­lasztott magyar parlament. A meg­nyitó ülésen megjelentek a szövetsé­ges ellenőrző bizottság tagjai, élükön Vorosilov marsallal. Malasits Géza háznagy és korelnök háromnegyed 11 órakor vezette be az új magyar kormányt az ülésterembe. A kormányt a képviselők tapssal és felállással üdvözölték. A Himnusz eléneklése után a korelnök szólt megnyitó beszéd keretében a nemzet­­gyűléshez. Üdvözölte a nemzetgyűlés képvise­lőit abból az alkalomból, hogy évszá­zadok óta először ülnek össze a ma­gyar nép általános egyenlő és titkos választójog alapján szabadon megvá­lasztott képviselői a nemzetgyűlésen. Ennek a nemzetgyűlésnek legfonto­sabb feladata, hogy felszámolja a múltat és lerakja az új, demokratikus Magyarország alapjait. — Az első világháború után bol­dogok voltunk, hogy megszabadul­tunk a Habsburg-uralomtól, sajnos, a reakciós erők, a feudálisok ültek rá az ország nyakára és gazdaságilag és politikailag jogtalanságban tartották a magyar népet. Ez az uralkodó osz­tály 30 év alatt másodszor vitte há­borúba­ az országot, a világ leghatal­masabb nemzetei ellen. A korelnök így fejezte be beszédét: — Legyünk tudatában történelmi felelősségünknek és annak, hogy mi­vel tartozunk a magyar népnek. Ez vezesse majden intézkedésünket, hogy egy új, boldogabb ezredév következ­zék erre a népre. A korelnök ezután az igazoltatási eljárás céljából az ülést felfüggesz­tette, majd 11 óra 40 perckor újból megnyitotta. Az igazolóbizottság je­lentése alapján a felsorolt képviselő­ A Magyar Kommunista Párt jh»£iCBWÜlést tart szombaton délután 3 órakor a Hagymahéjban ® «3P a# g *1 " m u Meg­elmném kötelemé Tagkönyvút mindenki komán magéVal ket igazoltnak jelentette ki, ezután bejelentette, hogy a nemzetgyűlés választásáról szóló törvény szerint a Ház további 10 képviselőt választ az ország szellemi és közéleti vezetői kö­zül, ennek alapján javaslat érkezett hozzá, hogy ne 10, hanem 12 szel­lemi és közéleti vezetőt hívjanak be. Indítványozta, hogy ebben a tárgy­ban törvényjavaslatot terjesszenek elő. Bejelentette továbbá, hogy párt­közi megállapodás alapján az ország szellemi és közéleti vezetői közül a következőket hívják be: Bölönyi Györgyöt, Dalnoki Miklós Bélát, Ju­hász Nagy Sándort, Károlyi Mihályt, Kodály Zoltánt, Pátzai Pált, Szőnyi Istvánt, Szent-Györgyi Albertet, Moór Gyulát, Tamási Áront, Vámbéry Rusztemet és Zsedényi Bélát. A Ház lelkes tapsa közepette vo­nultak be a terembe a képviselők, akiket az elnök személyese­n üdvözölt. Ezután közfelkiáltással és egyhan­gúlag Nagy Ferenc volt újjáépítési minisztert választották meg a nem­zetgyűlés elnökévé. Úgyszintén köz­­felkiáltással, egyhangúlag választot­ták meg alelnökökké: Kossa Istvánt és Kéthly Annát, háznaggyá: Vásáry Istvánt, jegyzőkké: Futó Józsefet, Gyurkovics Károlyt, Hegyessy Já­nost, Kiss Károlyt, Malasits Gézát, Rattki Almát, Szántó Vezekényi Ist­vánt és Vörös Vincét. A Ház tisztikarának megválasztása után a különböző bizottságok megvá­lasztására került sor. Közfelkiáltással megválasztották: az állandó igazoló­bizottság, mentelmi bizottság, gazda­sági bizottság, politikai bizottság, a közjogi bizottság és az alkotmányjogi bizottság tagjait. A korelnök ezután bejelentette, hogy a korelnök és a körjegyzők mű­ködése végetért. Mielőtt a megválasztott tisztikar a helyét elfoglalta volna, az ülést 5 percre felfüggesztették. Szünet után Nagy Ferenc elnök el­foglalta helyét és megköszönte a nemzetgyűlés bizalmát.­Ezután a ma­gyar nemzet háláját tolmácsolta azok felé, akik az ország példás politikai emelkedéséhez hozzájárultak. A ma­gyar nép érettségének, a demokra­tikus életformára való rátermettségé­nek olyan fényes bizonyítékát szol­gáltatta ezzel a választással, hogy megérdemli a nemzetgyűlés hálájának kinyilvánítását. Köszönetet mondott a Szovjetunió­nak, az Egyesült Államoknak és N­agybrit­anniának. Az elnök felhatalmazást kért, hogy táviratilag üdvözölhesse Sztálin ge­­neralisszimuszt, Truman elnököt, Key tábornokot. Élőszóval köszöntötte Vo­­rosilovot, Puskint és Gascoignet, az egyesült királyság magyarországi kö­vetét. Ezenkívül üdvözölte a Ház elnöke VI. György angol királyt, az angol alsóház elnökét és Escompt táborno­kot.Az elnök ezután hangoztatta, hogy egész életében a nemzeti és emberi szabadság híve volt, így természete­sen a szólásszabadságnak is. Az új nemzetgyűlés csak akkor tudja majd a súlyos felelősséget viselni és a vá­rakozásoknak megfelelni, ha együtt halad a néppel. Isten áldását kérte a nemzetgyűlés munkájára. Ezután az elnök az ideiglenes nem­zetgyűlés munkáját befejezettnek je­lentette ki, javasolta, hogy az ideig­lenes nemzetgyűlésnek fejezzék ki el­ismerésüket. _A Ház az indítványt egyhangúlag elfogadta.

Next