Makói Népujság, 1946. január (2. évfolyam, 2-25. szám)
1946-01-20 / 17. szám
II. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ara 1000 pangó 1946 JANUÁR 20. VASÁRNAP '■■Mm Szeged- pp BtB Munui JSKSBUISálU A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A magyar nemzetgyűlés január végén kikiáltja a köztársaságot A köztársasági törvény deklarálja a nemzeti szabadságjogokat. Megindultak a tárgyalások a köztársasági elnök személyére vonatkozóan. Tildy miniszterelnök nyilatkozata Budapest. (MTI) Tildy Zoltán miniszterelnök Magyarország államformája kérdéséről a következőkben nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: " A magyar nemzetgyűlés előreláthatólag még január végén letárgyalja az államforma kérdését és kikiáltja a köztársaságot. Az a szándékunk, hogy a köztársaságról szóló törvény deklarálja azokat a nemzeti szabadságjogokat, amelyeknek biztosítása nélkül egy nép demokratikus fejlődése elképzelhetetlen Minthogy a koalícióban helyet foglaló pártok, a nemzetgyűlés kilencvennyolc százaléka már állást foglaltak a köztársasági megoldás mellett, így a döntés nem kétséges. A parasztság, munkásság és a dolgozó értelmiség pártjainak többsége, amelyek megszüntették a magyar életre nehezedő nagybirtokrendszert, a legsúlyosabb kérdések eredményes intézésével igazolta létjogosultságát és elszánt akaratát, hogy lerombolja a magyar életnek a múltból ittmaradt hátrányos csökevényeit. — Az államforma és az alkotmányreform dolgában egyeztetni tudja a különféle érdekeket és meggyőződésük szerint mindenki számára megnyugtató megoldást talál. — Könnyebbíti helyzetünket, hogy az alapkérdésben nem volt vita közöttünk. Magyarország a királyságnak majdnem ezeresztendős intézményét cseréli fel most köztársasági államformával. A királyság intézménye mélyen beleágyazódott a magyar nép gondolatvilágába és politikai eszmekörébe, azonban 1526 óta, amikor a nemzeti királyság korszaka végleg lezárult és a Habsburg-dinasztia Magyarország sorsát összekötötte Ausztria ügyeivel, önálló ügyeink megszűntek, belpolitikánk pedig elkezdődött dinasztikussá lenni. Nyilatkozata további során Tildy miniszterelnök vázolja a múlt század politikai törekvéseit, majd pedig rámutat arra, hogy a Habsburg királyság 400 esztendeje egyet jelentett a szegény parasztság és munkásság gazdasági, kulturális és politikai elnyomatásával. — A magyar köztársaság fogja meghozni a széles néptömegek teljes politikai, társadalmi és gazdasági felszabadulását. — Az államformáról nem népszavazás, hanem a nemzetgyűlés dönt. Ez megfelel a magyar történelem hagyományainak. 1222 óta, amikor a magyar történelem első híres alkotmánylevele megszületett, a nemzet minden ügyéről az országgyűlés döntött. — A köztársasági elnök személyére vonatkozólag megindultak a megbeszélések, döntésről azonban még korai volna beszélni. A törekvések ebben a kérdésben is arra irányulnak, hogy minimálisra csökkentsük a surlódási felületet a pártok között, — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök. Bobi államminiszter a köztársaságról Budapest. (MTI) Dobi István államminiszter csütörtökön este rádióelőadást tartott, amelyben foglalkozott a köztársasági államforma kérdésével. Beszédében hangsúlyozta, hogy királysági, illetve királytalan királysági államforma juttatta az országot oda, ahol ma vagyunk. A királysági államforma gazdasági politikája következtében az egyik oldalon bőség, a másik oldalon anyagi gond, helyenként feneketlen nyomor volt. Vannak, akik halogatni szeretnék az államforma ügyét, mondván, hogy a választásokon a képviselőjelöltek nem is érinthették ezt a kérdést, ne felejtsék el ezek a gáncsvetők, hogy Magyarországon az elmúlt választások a legdemokratikusabb szellemben folytak le, akik a nemzetgyűlésbe bekerültek, a nép akaratából kerültek be és azok teles joggal képviselik a nép aldatai. A magyarság azt akarja, hogy a romokból újjáépülő ország a magyarok országa legyen s ezért mi a legrövidebb időn belül köztársaságot akarunk — fejezte be rádióbeszédét Dobi István államminiszter. A kormány újból rendezte a nyugdíjasok Ügyét Budapest. (MTI) A nyugdíjas magánalkalmazottak közismerten súlyos helyzetét enyhíti a kormány legújabb rendelkezése. A rendelet szerint a nyugdíj megállapításának alapja a nyugdíjassal hasonló állást betöltő ténylegesen alkalmazott fizetésének 70 százaléka. Ez az összeg tehát a nyugdíj alapja, amelynél a szolgálati időt is tekintetbe veszik. Húsz százalékkal magasabb nyugdíj illeti meg azokat, akik 60. életévüket betöltötték és akiket munkaképtelenség címén nyugdíjaztak. A nyugdíjat mindennemű adó és illeték levonása nélkül kell fizetni. A rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon belül minden egyes igényjogosult számára egyszerű beszerzési segélyként ki kell fizetni annak az összegnek a kétszeresét, amelyet 1945 december havában kapott. Sót és gyufát kapnak azok, akik budapesti lakosokat látnak vendégül A főváros súlyos élelmezési helyzete, mely előre láthatólag a tél megszűntével sem fog csökkenni, kényszerítésig teszi szükségessé, hogy minél nagyobb számban hagyják el a fővárost azok, akik munkájuknál fogva nem kénytelenek feltétlenül a fővárosban maradni. Fontos, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek vidéki családok, akik a főváros éhezőit elsősorban gyermekeket befogadják. Azok a vidéki családok, akik fővárosiakat hajlandók vendégül látni, jelentkezzenek közvetlenül a közellátási felügyelőségeken, vagy községi elöljáróságoknál (polgármesternél), ki a jelentkezéseket a közellátási felügyelőséghez továbbítja. A kitelepülőket befogadó csa ládok egy egy személy után 5 kg. sót és 10 doboz gyufát kapnak önköltségi áron a közellátásügyi minisztertől, továbbá az ilyen tehéntartó gazdák mentesülnek a tejbeszolgáltatási kötelezettség alól is. Kívánatos, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek önként, mert nem elegendő önkéntes jelentkező esetén, hogy a főváros súlyos élelmezési helyzetén enyhítsenek, a kormány kénytelen lenne kényszer eszközhöz folyamodni. Halálra ítélték a Volksbund vezetőjét Budapest. (MTI) A Népbíróság 3 napos tárgyalás után, pénteken hirdetett ítéletet dr. Baseli Ferenc ismeretes bűnügyében. A Néptörvényszék bűnösnek mondotta ki háborús és népellenes bűntettekben és ezért halálra ítélte. A vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, az ügyész megnyugodott az ítéletben. Az iratokat a NOT-hoz teszik át. .................................... ■ igpi w"'"m Rádiótulajdonosok váltsanak engedélyokiratot Rádióellenőrző bizottságok kutatják fel az orvhallgatókat A postafőnökség ezúton figyelmezteti a rádiótulajdonosokat, akik még eddig nem váltották ki engedélyokiratukat, sürgősen váltsák ki a postán. Engedély nélkül rádiókészüléket használni, vagy használaton kívüli készüléket tartani nem szabad. Azokat, akiket orvhallgatáson érnek, szigorúan megbüntetik és rendőri eljárást is indítanak ellenük. Makón a háború előtt 3600 rádióelőfizető volt, ma ez a szám 350 re csökkent, de ellene mond ennek a számnak az a tény, hogy a rendőrség 1600 rádiót adott vissza. Miután az állami jövedelmek szempontjából jelentős kiesést jelent az előfizetések csökkenése, most erélyes eszközökkel teremtenek rendet ezen a téren. Makón is megalakult már a rádióellenőrző bizottság, amely technikai felszerelések birtokában rövidesen megkezdi az orvhallgatók felkutatását. Mielőtt ez a munka megindulna a postafőnökség ezúton, még egy utolsó figyelmeztetést intéz a rádiótulajdonosokhoz, hogy rendezzék a törvényekben előírt formák között, az engedély ügyüket. NYOMDÁSZ-BÁL: 1946 február 2., Gazd. Egyesület