Makói Népujság, 1946. február (2. évfolyam, 28-48. szám)

1946-02-06 / 29. szám

1946 február 6. IHÉREIC — A Népbíróság február 7-én, csütörtökön Sóki László volt nyi­laskeresztes párt­szervező bűn­ügyét tárgyalja. — Meghalt Törzs Jenő, Budapest. (MTI) A Nemzeti Színház jelenti, hogy legkiválóbb művészeinek egyike, a magyar színművészet büszkesége, Törzs Jenő hosszas szenvedés után elhunyt. — Előléptetések a járásbíróságon. Az igazságügyminiszter Bódi La­jos I. oszt. irodatisztet 1946 ja­nuár 1-i hatállyal I. oszt. iroda­­főtisztté, Katona Antal II. oszt. irodatisztet I. oszt. irodatisztté és Szilágyi József I. oszt. altisztet a XII. fizetési oszt. 1. csoportjába léptette elő. — Február 10 én nagy politikai esemény lesz Makón. A Magyar Kommunista Párt csanádmegyei összes szervezetei értekezletet tartanak. 26 év óta először nyí­­lik alkalom a Magyar Kommu­nista Pártnak, hogy nyílt kon­gresszust hívjon össze. A 26 éves földalatti munkában megacéloso­­dott párt végre nyíltan harcol­hat a magyar dolgozók érdekei­ért. Az üldöztetés, a börtön, a bitó és a puskagolyó nem tudta elhallgattani­ a magyar kommu­nistákat és akkor, amikor végre ütött a felszabadulás órája, a kommunisták a felszínre kerül­tek és megkezdték nemzetmentő munkájukat. Fáradságot nem is­merve harcoltak és harcolnak a magyar népi demokratikus köz­társaságért. A magyar népért vívott harc sikere érdekében hívja össze február 10-én a Csanád­megyei Bizottság a megye kül­dötteit. — Meg­hivó. A Makó Bogárzói Gazdakör környéki vadásztársa­ság folyó hó 10 én a Bogárzói Gazdakörben reggelig tartó bálát rendez, melyre ezúton mindenkit hív és vár a Rendezőség. — Gimnazisták farsangi estje. A gimnazisták farsangi táncestélyén, mely február 8 án lesz a Katoli­kus Körben, a jó hangulatról ki­váló műkedvelő gárda és Kiss Tóni zenekara gondoskodik. — Lehotay Árpád makói vendég­játéka. Kimagasló színházi él­ményben lesz része Makó kö­zönségének. A Nemzeti Segély­nek sikerült a szegedi Nemzeti Színház legjobbjait egy estére megnyerni. A tizenkéttagú együt­tes Lehotay Árpádnak, a buda­pesti Nemzeti Színház örökös tag­jának, a szegedi állami Nemzeti Színház igazgatójának vezetésé­vel jön Makóra vendégszerepelni. A nagyszabású Művészest feb­ruár 13-án délután 6 órai kez­dettel lesz a Hagymaház előadó­termében. Számozott jegyek elő­vételben a Nemzeti Segély iro­dájában (Vármegyeház, szárny­­épület földszint 9.) csütörtöktől kaphatók. — Meghívó. A Független Kis­gazda Párt Ifjúsága e hó 9-én este 7 órától reggel 5 óráig a Gaz­dasági Egyesület összes helyisé­gében kabaréval egybekötött tánc­­mulatságot rendez, melyre a tánckedvelő ifjúságot ezúton is szeretettel hívja meg és várja a Rendezőség. — Értesítés. Értesítem az ipari­­árarafogyasztókat, hogy villany­szolgáltatás ügyben v án, délután 5 órakor az Ipartestületnél ok­vetlen jelenjenek meg. Elnökség. MAKÓI NÉPÚJSÁG Új gazdasági bázis a Szovjetunió északi részén írta: J. Antonov, a technikai tudományok jelöltje. A második világháború alatt, mely óriási gazdasági erőfeszítésébe került a Szovjetúniónak, egész sor új ipari kerület létesült. Ezeknek ipari forrá­sait eddig még nem aknázták ki. A szó szoros értelmében szemünk előtt keletkeztek új városok. Körü­löttük ipari és községi üzemek nőt­tek. Nemrégiben még a Komi Auto­nóm Szovjet Köztársaság, melynek jelentékeny része a sarkövön túl van, egyike volt az északi területek leg­elmaradottabb vidékeinek. Területe 375.000 km 2, másfélszer annyi, mint Nagybritannia és Észak-Franciaor­­szág területe. Viszont a háborúig csak­ 320.000 lakosa volt. Ez az ország azonban ásványok­ban gazdag vidék, szenet, nyersolajat, vas- és fémérceket, rádióaktív ás­ványvízforrásokat tartalmaz. Azon­kívül fában, vasban, halban bővel­kedik. E vidék fejlődésének legnagyobb akadálya az volt, hogy nem volt vasútvonala. Úgyszólván az egyedüli közlekedési lehetőség a Barenci-ten­­gerbe torkolló Pecsora folyó volt. 1939—1940-ben itt építették fel a Kotlasz—Kozsva—Voktuta vasút fő­vonalát, melynek hossza 1160 km. Ezt a vasútvonalat teljesen lakatlan vidéken, a legvadabb tajgákban ve­zették. Még a vasútvonal befejezése előtt megkezdődött a szénbányászat. A Pecsora-medence széntartalmáról már a XIV. század közepén tudtak, azonban az 1917. októberi forrada­lomig senki sem tulajdonított annak gyakorlati jelentőséget, mert a vasútvonal hiányát és a zord éghaj­latot áthághatatlan akadálynak te­kintették. Csak 1921-ben kezdték meg a pe­­csorai Ural nyugati nyúlványának rendszeres kutatását és igen nagy terjedelmű szénterületet fedtek fel. A Peesora medencéjében olyan óriási kőszénmennyiség jelenlétét állapítot­ták meg, mely felülmúl minden euró­pai kőszénmedencét. A háború alatt megszűnt a szén­­szállítás Angliából és a doneci öböl­ből és ez adott okot arra, hogy ki­fejlesszék a Peesora-medence szénbá­nyászatát. Ezt megkönnyítette a köz­ben elkészült vasútvonal. 1944-ben a Pecsora-medence átlagos szénbá­nyászata kétszer annyi volt, mint 1941-ben és 1945-ben már két és fél­szer annyit bányásztak, mint az előző évben. A Pecsora-szén a leg­jobb szénfajtákhoz tartozik, kokszá­­cióra alkalmas. A leningrádi terüle­ten négy metallurgiai kombinátust fognak felépíteni a helyi vasércek fel­dolgozására. Ezekhez a kombinátu­­sokhoz kokszokémiai gyárakat csa­tolnak, melyeknek nyersanyagbázisa a pecsorai szén lesz. Még a háború előtt kezdték meg egy metallurgiai gyár átépítését, 18 km-re Leningrádtól. Az eredeti terv szerint ennek a gyárnak kellett volna az acélt gyártania, délről odaszállí­tott nyersvasból és abból a fémtör­melékből, mely a leningrádi gépgyá­rak hulladékaiból származik. Most a pecsorai szén kifejtésével kapcsolat­ban itt egy teljes metallurgiai kom­binátust fognak felépíteni, melyben kokszokémiai gyár és kohóműhely is lesz. Ilyenformán a leningrádi ma­gasfejlettségű iparnak, hajó-, gép-, tank-, munkapad-, szerszám-, kazán­­turbina-gyáraknak meglesz a maguk metallurgiai bázisa. Most fejezik be még három metallurgiai kombinátus terveit: a podoszgori, a cserepovecki és a medvezsgorszki kombinátusokét. Néhány évvel ezelőtt kezdték meg a Pecsora-medence nyersolajtermelé­sét Uhhtinszkban. Már két nyersolaj­finomítógyárat építettek, melyet egy 12 kw kapacitású villanytelep fog ki­szolgálni. Uszt-Cilma városban a régi szarvas­bőrgyár helyett új nagy szarvasbőr­gyárat építettek. Usza-tisza városban üzembehelyeztek egy hal- és húskon­zervgyárat. Megkezdődött a köszörű­­kőbányászat és működik a gyár, mely a köszörűkőből különböző szer­számokat készít. A szarvastenyésztés fejlesztése cél­jából megalakult a pecsorai vegeteri­­nariai állomás, mely az északi rén­szarvasok betegsége ellen folytat hadjáratot. A vadász- és halászipar is erősen fejlődött ezen a vidéken. Az északi területeknek egyik leg­fontosabb iparága a fa- és fafeldol­gozóipar. A köztársaság területének 70%-a erdő. Itt vannak a favegyé­­szeti ipar óriási nyersanyagtartalé­kai. A vidék földrajzi helyzete és a víziutak, melyek az északi-tengeri ki­kötőkbe vezetnek, adják meg ennek az iparnak kiviteli jellegét. Az erdő­irtást mechanizálták.­ Traktorok, szűkvágányú vasutak, három fűrész­gyár és egy villanytelep létesült. Most fejeződik be egy cellulózó kom­binátus, furnírgyár és gyantafeldol­gozógyár építése. Ennek a vidéknek lakossága a há­ború alatt m­egkétszerződött, az ipari központokban pedig megnégyszerező­dött. Az ipari fejlődéssel párhuzamo­san fejlődik a mezőgazdaság is. 1913- ban az északi vidéken 29 hektár föl­det vezettek be, 1944-ben már 120.000 hektárnyi területet. Az utóbbi tíz esztendőben több mint 300 új iskola, 14 technikum, két főiskola, két színház, múzeum, három tudományos kutatóintézet nyílt meg. A félig nomád lakosságot közelebb hozták a kultúrához. 1913-ban itt a lakosságnak csak 3%-a volt írástudó és 1940-ben az analfabétizmust már úgyszólván megszüntették. (98% az írástudó.) A háború alatt az Észak lakói hő­sies munkájukkal jelentős segítsé­gére voltak a Vörös Hadseregnek. A pecsorai szél és az uchtini nyersolaj fűti a vasúti mozdonyok és hajók kazánjait, a gorkiji és leningrádi te­rületek ipari és községi üzemeit. A háború életre keltette ennek a vidéknek óriási, eddig még ki nem használt kincseit. Ez még csak a kezdet. Az első, legnehezebb lépések megtörténtek ahhoz, hogy ez a hal­latlanul gazdag vidék kifejlődjék és intenzív kiaknázása meginduljon. — Eltő Makói Gazdasági Olvasókör Sarkadi József és Molnár Mihály elhalálozása alkalmával 500.000 pengőt adományozott a Szegény­­gondozó javára. — A Himzei Parasztért e heti népszművelési előadásai. A Nemzeti Parasztpárt ezen a héten is foly­tatja népszerű előadásait. Feb­ruár hó - án, szerdán dr. Erdei Ferencné: Európa, a haladás bölcsője és Nagy Gy. József: A szövetkezetek. Február hó 8-án, pénteken a városi tiszti orvosi hivatal kiküldött orvosa a fer­tőző betegségekről és Jánossy Er­­■■Sbü­zsébet: A parasztság története Dózsától a 48-as forradalomig és február hó 10 én, vasárnap Dr. Bakó István: A közrendészetről, Varjú Sándor pedig: Forradal­mak és felfedezések címen tar­tanak előadást. Az előadások fél 6 órakor kezdődnek, azokon min­denkit szívesen látnak. - Figyelem. Mindenféle háztar­tásokban felgyülemlő, valamint szabó- és varrodai rongyhulladé­­kot magas árban vásárolok. Ugyan­ott nyersbőrt és vadbőrt is ve­szek át. Guttmann Benő, Eötvös­­utca 24. mi tesz szombaton este fog mnm­ggi vnsstaStr a Gazdasági Egyesületben? tPSwifilil . Eláruljuk! A „Független Ifjúság•• kabaréval egybekötött táncmulatsága este 7-től reggel 5-ig. Kiss Tóni muzsikál. 792 3 ? Mozik műsora a Park Mozi. Kedden, szerdán és csütörtökön fél 11 és fél 8 órakor bemu­tatjuk a legizgalmasabb tengeri Hímün­ket : Kalózts­ceretem. Főszereplők: Fosco Giachelli, Doris Durant, Camillo Pilotto. Kitűnő kiegészítő. Pénztárnyitás 4 órakor. Telefon : 275. I Korzó Ufó*#. Február 5—7-ig kedd­től csütörtökig bezárólag bemutatjuk a Kisártotok háza c. nagysikerű iz­galmas filmet. Bevezetésül: Magyar híradó. Előadásaink kezdete fél 6 és fél 8 órakor, kedden áramszolgáltatás miatt egy előadást tartunk, 8 órai kez­dettel. Telefon: 281. — Anyakönyvi hírek. Házassá­got kötöttek: B. Szűcs Sán­dor Sztranyánszky Izabellával, Varga Kálmán Olajos Kiss Juli­annával, Langó János Páncél Ju­liannával, Tóth Sándor Székely Eszterrel.­­ Születtek: Juhász István és B. Szűcs Erzsébetnek: Sándor, Radó Károly és Cs. Kiss Juliannának, Julianna, Nacsa Jó­zsef és Gera Etelnek, Etelka nevű gyermekük. Elhaltak: özv. Dávid Jánosné Medve Viktória (Kisfa­ludy­ utca 2­0.) 74 éves, Szemes János (Rákóczi­ utca 12.) 69 éves, M. Szűcs Ferenc (Arany János­­utca 51) 75 éves, özvegy Takács Ferencné Pallagi Julianna (Baj­­za­ utca 41) 74 éves, özvegy Schneider Györgyné Jánossy Ka­talin (Deák Ferenc u. 57) 53 éves, Molnár Mihály (Tanya 429) 59 éves, Börcsök Mihály (br. Erdélyi­utca 10.) 60 éves, Zsigmond Jó­zsefené Rácz Mária (Bécsi­ u. 59.) 45 éves, Joó Jánosné Garay Lí­dia (tanya 415) 61 éves, Börcsök István (Hosszú u. 69.) 75 éves, ozv. Nacsa Jánosné Oláh Rozá­lia (Kossuth­ utca 10.) 80 éves, ozv. Bagaméri Im­réné Rácz Klára (Szegedi­ utca 56.) 73 éves, Sar­kadi József (Tanya 378) 59 éves korában. Gyászjelentés is Fájdalomtól megtört szívvel, de a­­ végtelen irgalmasságú isten bölcs aka­­­­ratában megnyugodva tudatjuk, hogy­­ a szerető jó férj, drága jó édesapa,­­ nagyapa, testvér és rokon Bíró István­­életének 64. ik. házasságának 40. évé­­­­ben rövid, de súlyos szenvedés után­­ folyó hó 4-én visszaadta lelkét Terem­­­­tőjének. Drága halottunk hűlt tetemét ! folyó hó 6-án, délután 2 órakor he­­­­lyezzük örök nyugalomra az újvárosi­­ református temető ravatalozójából. Makó, 1916. február 5 én.­­ Drága emléke örökké él szivünkben. Et gyászoló oszlód­­ Lakás: Vörösmarty­ u. 4a. köszönetnyilvánítás. | Mindazon rokonok, jóbarátok és is­­|­merősök, kik a szeretett jó férj, édes­­| apa, nagyapa és rokon III. Szőcs Fere­nc | temetésén megjelentek és ezáltal is | nagy fájdalmunkon enyhíteni lgyekez­­■ tek, fogadják hálás köszönetünket. Kö­­­­szönjük továbbá Szirbik Sándor lelkész­­ úr szívrellató beszédét és Czirják Zol­­­­tán kántor úr szép énekét, | Makó, 1946 február 5. A gyászoló család. A Magyar Álamrendőrség makói kapitány­­s­ságának politikai rendészeti osztálya. | 1400/885/1946. sz. Tárgy: Debreczeni Sándor poli­tikai vagy népellenes magatartásá­nak kivizsgálása. Felhívás: Felhívom Makó város közönségét, ha­­ valaki Debreczeni Sándor politikai vagy népellenes cselekedeteiről tud, az je­lentse a városi kapitányság II. emelet 39-es számú helyeségében. Makó, 1945 február 5-én. Szőcs Imre rendőrőrnagy, pol. oszt. vezető. Modern gyapjúkötést válla­­­­lunk. Liget­ utca 59. szám.

Next