Makói Népujság, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)
1946-05-01 / 95. szám
ns vfolxax... • A munka és béke ünnepe Erőben az esztendőben másodszor ünnepeljük felszabadultan május elsejét. A tavalyi első szabad május elsején az ünneplést leginkább az öröm jellemezte, hiszen alig néhány hónappal felszabadulásunk után szakadt ránk a szabad május elseje. Emberileg érthető, hogy ezen az ünnepen — az elsőn — kábultak voltunk az örömtől és a felszabadultság érzésétől. Érthető az is, hogy az ünnep jelentőségében talán leginkább azt láttuk meg, hogy a marosparti bokrok mögött nem borzolja már a leselkedő csendőr kakastollát a szél, a töltésen nem cirkál a gyanakvó rendőrjárőr és hogy a május elsejei ünneplések után nem várja rendőrségi cella és kihallgatás az ünneplőket. Az idén már mélyebb értelemmel ünnepelünk. Az ünnep lelkét keressük. Az elmúlt évben a magyar dolgozók, akikre évtizedeken keresztül minden rosszat rákentek és akiknek május elsejei kivonulását előszeretettel a pusztító viharhoz hasonlították, megmutatták, hogy kivonulásuk nem pusztít, hanem épít. Most már többet akarunk. Ünneppé avattuk ezt a napot. A munka és béke ünnepévé, mint eljövendő életünk célkitűzését és kívánságát. Ezen az ünnepnapon, a dolgozók ünnepnapján emléket ülünk elsősorban. A régi május elsejék névtelen hőseinek emlékét, akik az elmúlt évtizedek elkeseredett politikai harcaiban és embertelen elnyomásában hősi erőfeszítéssel tartottak ki meggyőződésük mellett s sokszor az életüket áldozták ezért a hitért. Munkájukkal és küzdelmeikkel szoros összefüggésben van május elseje, mert amikor elnémították őket s elvették minden lehetőségét annak, hogy szavukat hallassák, ezeken a májusi összejöveteleken mondották el azt, amit máshol elmondaniuk nem volt szabad. Hitetöntöttek ilyenkor a csüggedőkbe, újraélesztették a reménység lappangó parazsát és biztatták az eljövendő szabadság igazságával azokat, akiknek vágyakozás égette a lelkét. Minden május elsejei megmozdulásunk emlékezéssel kezdődjék. Gondoljunk azokra, akik egyvilágnézet szolgálatában, áldozatos lélekkel tudtak küzdeni a dolgozók szebb jövendőjéért. Az emlékezésen túl azonban amunkát is ünnepeljük ezen a napon. Csodálatosan szép és mély gondolata ez május elsejének. A munka országát akarjuk megteremteni önmagunk körül és önmagunkban. Valljuk azt, hogy legnemesebb értékünk a munkánk értéke, valljuk azt, hogy küzdelmünk célja munkánk megbecsültetése, valljuk azt, hogy jövendő életünkben és a nemzeti közösség életében az egyedüli értékmérője az embernek csak az általa végzett munka lehet. Tudjuk, hogy ma különösen fontos ezt kihangsúlyoznunk. Háború utáni zavarosban halászó, sokrétű társadalmunk nem akarja ezt az elvet maradéktalanul magáévá tenni és szívesebben tesz hitet a munka nélkül is megszerezhető könnyű pénz mellett. Ez a tény a munka becsületének gondolatát veti fel és a munka- Ar* &OQJWG jvamat_________________________ 1946 május, szerda. A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA __ ____________________________________ A Pravck érdekes cikket kezdi a nemzetközi helyzetről A nemzetközi ellentét megenyhült . A balkáni népek egészen új baráti alapokon igyekeznek megteremteni a szilárd béke előfeltételeit Moszkva. A Pravda nemzetközi szemleírója a május elsejei nagy ünnep alkalmából párhuzamot von az egy év előtti és a mostani nemzetközi helyzet között. Véleménye szerint az eltelt egy esztendő alatt a külpolitikai helyzet Európa keleti felében lényegesn átalakult. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg— írja —, hogy ami nem is olyan régen fantasztikus elképzelés lett volna, Kelet- és Délkelet-Európában demokratikus népkormányok működnek, a nemzetközi élet teljesen új keretei között. Egyesek keleturópai vasfüggönyről terjesztenek homályos rémmeséket s ezeknek a rémmeséknek a célja a való helyzet eltorzítása. A nemzetközi ellentét eltűnt, vagy legalábbis megenyhült. A balkáni népek egészen új baráti alapokon igyekeznek megteremteni a szilárd béke előfeltételeit, a jószomszédok közötti megértést. A szemleíró "a továbbiakban megállapítja, hogy ezek a teljesítmények a dolgozók összefogásának és a demokrácia jegyében történt. Végül ismertette a Szovjetunió szerepét a demokrácia és a béke megszilárdításának folyamatában és hangsúlyozta a szovjet kormány szilárd elhatározását, hogy beváltja a kisnemzetek reményét és továbbra is a kisnemzetek biztonságának őrzője lesz a világnak ebben a felében. .... I O—M—mi1 MM !■■■ ■ — Öt óra hosszat tanácskoztak a külügyminiszterek A meto be szólónak főtárgya az olasz gyarmatok jövője volt Döntést nem hoztak . Foglalkoztak az osztrák és német kérdéssel is, valamint a görög szigetvilág problémájával Párizs. A négy külügyminiszter hétfőn 5 óra hosszat tanácskozott. Hivatalos közleményt nem adtak ki, úgy tudják, hogy a megbeszélések főtárgya az olasz gyarmatok jövője volt. Döntést nem hoztak. Az értekezleten foglalkoztak a görög szigetvilág, Németország és Ausztria kérdésével is. Párizs, Washingtonból származó értesülések szerint az amerikai hírszolgálat közli a Newyork Times cikkét, amely külpolitikai szemléjében bizakodó hangon ír a külügyminiszterek párizsi értekezletének eredményéről. A lap szerint az amerikai közvéleményre kedvező hatást tett az első tárgyalási napok kölcsönös engedékenységéről tanúskodó légkör. Az Egyesült Államokban belátható időn belül teljes megegyezést várnak. Az olasz, magyar, bolgár, román és finn békeszerződések ügyében tárgyaló feleknek még újabb erős engedményeket kell tenniök fegyelem szükségességének megcátolhatatlan elvét. Újjáépülő ország, szabadságát alkotó nép csak a munka becsületének és a munkafegyelem szilárdságának alapjaival teremtheti meg a reá váró feladatokat. Május elsején, amikor a munkát ünnepeljük, meg kell mondanunk: itt ma égetően nagy szükség van arra, hogy helyreállítsuk a munka tekintélyét, az iránta érzett tiszteletet és megbecsülést. Helyre kell állítanunk azonban a dolgozókban is a hitet a munkában, mert amit ma látnak, a könnyű kereset többet is ekkor a nyugati hatalmak kétségtelenül figyelembe veszik majd a Szovjetunió különös érdekeit Kelet- és Délkele-Európában — írja a lap. Ausztria és Németország ügyében valószínűleg csak elvi megegyezés jön létre, a részletkérdések eldöntését későbbi értekezletre bízzák. Hatalmas lépést jelent a nemzetközi együttműködés megvalósítása felé az osztrák és német kérdés elvi tisztázása is, mert a párizsi értekezlet összehívása előtt nemzetközi diplomáciai körökben nem is számoltak azzal, hogy ez a kérdés Párizsban már szóbakérül., Albánia is részt akar venni az olasz békeszerződés megbeszélésén yelmével Albánia kiérdemelte a jogot, hogy előterjeszthesse követeléseit Olaszországgal és Németországgal szemben —– fűzi kéréséhez az albán miniszterelnök levelében. A domíniumok állásfoglalása az olasz gyarmatok ügyében London. A Reuter Iroda jelenti, hogy Mac tábornok a brit domíniumok miniszterelnökeinek vasárnapi értekezletén Délafrika nevében, azt az álláspontot foglalta el, hogy semilyen változtatást sem szabad végrehajtani az afrikai olasz gyarmatok mostani igazgatásában. Három különbizottság tárgyal Páriában az értekezlet munkájának megkönnyítésére Moszkva. A Tass Iroda jelentése szerint az albán miniszterelnök levelet intézett a külügyminiszteri értekezlethez és ebben kéri, hívják meg Albániát, hogy az olasz békeszerződések megvitatásában résztvehessen. A háború alatti áldozataival és küz-és jobbat nyújtó bőségét, megrendítette bennük a hitet munkájukban. Mi hisszük a munka egyedüli és kizárólagos tisztességét. Hisszük mint életcélt és nemzetalkotó gerincet, ezért követeljük megbecsülését és az őt megillető tisztességbe való helyezését. Mi Május elseje a békének is ünnepe. A munka és béke összetartoznak, mert béke nélkül nincs meg a légköre a zavartalan munkának. Csak a béke adhat módot az alkotásra, mert a háború csak pusztít és rombol. Romba döntött ország dolgozói ünnepelnek Párizs. A külügyminiszterek tanácskozásaival párhuzamosan, az értekezlet munkájának megkönnyítésére, három különbizottság tárgyal jelenleg Párizsban. Az első az olasz jóvátételt megüló munka ünnepén és békét követelnek, mert dolgozni akarnak. Elég volt a pusztulásból és pusztításból. Emberi életet akarunk, borzalmak, fájdalmak és irtózat nélkül. Békességet akarunk, hogy dolgozhassunk nyugalmas új életünk megteremtésén. Május elsejének öröme fut végig ma a városon. Megmozdul a város, kicsi és nagy, fiatal és öreg kivonul. Benépesedik a Báló-liget és az öröm reményt keltő derűje egybekovácsolja a dolgozók szivárványszínű nagy társadalmát. Éljen május elseje, a dólglék harci egységének ünnepe! !