Makói Népujság, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)

1946-05-01 / 95. szám

n­s vfolxax... • A munka és béke ünnepe Erőben az esztendőben másodszor ünnepeljük felszabadultan május el­sejét. A tavalyi első szabad május elsején az ünneplést leginkább az öröm jellemezte, hiszen alig néhány hónappal felszabadulásunk után sza­kadt ránk a szabad május elseje. Em­­­berileg érthető, hogy ezen az ünne­pen — az elsőn — kábultak voltunk az örömtől és a felszabadultság érzé­sétől. Érthető az is, hogy az ünnep jelentőségében talán leginkább azt láttuk meg, hogy a marosparti bok­rok mögött nem borzolja már a le­selkedő csendőr kakastollát a szél, a töltésen nem cirkál a gyanakvó rendőrjárőr és hogy a május elsejei ünneplések után nem várja rendőr­ségi cella és kihallgatás az ünneplő­ket. Az idén már mélyebb értelemmel ünnepelünk. Az ünnep lelkét keres­sük. Az elmúlt évben a magyar dol­gozók, akikre évtizedeken keresztül minden rosszat rákentek és akiknek május elsejei kivonulását előszeretet­tel a pusztító viharhoz hasonlították, megmutatták, hogy kivonulásuk nem pusztít, hanem épít. Most már többet akarunk. Ünneppé avattuk ezt a napot. A munka és béke ünnepévé, mint eljövendő életünk cél­kitűzését és kívánságát. Ezen az ün­nepnapon, a dolgozók ünnepnapján emléket ülünk elsősorban. A régi má­jus elsejék névtelen hőseinek emlé­két, akik az elmúlt évtizedek elkese­redett politikai harcaiban és emberte­len elnyomásában hősi erőfeszítéssel tartottak ki meggyőződésük mellett s sokszor az életüket áldozták ezért a hitért. Munkájukkal és küzdelmeik­kel szoros összefüggésben van május elseje, mert amikor elnémították őket s elvették minden lehetőségét annak, hogy szavukat hallassák, ezeken a májusi összejöveteleken mondották el azt, amit máshol elmondaniuk nem volt szabad. Hitet­­öntöttek ilyenkor a csüggedőkbe, újraélesztették a re­ménység lappangó parazsát és biztat­ták az eljövendő szabadság igazsá­gával azokat, akiknek vágyakozás égette a lelkét. Minden május elsejei megmozdulásunk emlékezéssel kez­dődjék. Gondoljunk azokra, akik egy­­világnézet szolgálatában, áldozatos lélekkel tudtak küzdeni a dolgozók szebb jövendőjéért. Az emlékezésen túl azonban a­­munkát is ünnepeljük ezen a napon. Csodálatosan szép és mély gondolata ez május elsejének. A munka orszá­gát akarjuk megteremteni önmagunk körül és önmagunkban. Valljuk azt, hogy legnemesebb értékünk a mun­kánk értéke, valljuk azt, hogy küz­delmünk célja munkánk megbecsülte­­tése, valljuk azt, hogy jövendő éle­tünkben és a nemzeti közösség éle­tében az egyedüli értékmérője az em­bernek csak az általa végzett munka lehet. Tudjuk, hogy ma különösen fontos ezt kihangsúlyoznunk. Háború utáni zavarosban halászó, sokrétű társadalmunk nem akarja ezt az elvet maradéktalanul magáévá tenni és szí­vesebben tesz hitet a munka nélkül is megszerezhető könnyű pénz mel­lett. Ez a tény a munka becsületé­nek gondolatát veti fel és a mu­nka- Ar* &OQJWG jvamat_________________________ 1946 május­­, szerda. A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA __ ____________________________________ A Pravck érdekes cikket kezdi a nemzetközi helyzetről A nemzetközi ellentét megenyhült . A balkáni népek egészen új baráti alapokon igyekeznek megteremteni a szilárd béke előfeltételeit Moszkva. A Pravda nemzetközi szemleírója a május elsejei nagy ün­nep alkalmából párhuzamot von az egy év előtti és a mostani nemzetközi helyzet között. Véleménye szerint az eltelt egy esz­tendő alatt a külpolitikai helyzet Európa keleti felében lényegesn át­alakult. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg­­— írja —, hogy ami nem is olyan régen fantasztikus elképzelés lett volna, Kelet- és Délkelet-Európá­ban demokratikus népkormányok mű­ködnek, a nemzetközi élet teljesen új keretei között. Egyesek keleturópai vasfüggönyről terjesztenek homályos rémmeséket s ezeknek a rémmesék­nek a célja a való helyzet eltorzítása. A nemzetközi ellentét eltűnt, vagy legalábbis megenyhült. A balkáni népek egészen új baráti alapokon igyekeznek megterem­teni a szilárd béke előfeltételeit, a jószomszédok közötti megér­tést. A szemleíró "a továbbiakban meg­­állapítja, hogy ezek a teljesítmények a dolgozók összefogásának és a demokrácia jegyében történt. Végül ismertette a Szovjetunió sze­repét a demokrácia és a béke meg­szilárdításának folyamatában és hangsúlyozta a szovjet kormány szi­lárd elhatározását, hogy beváltja a kisnemzetek reményét és továbbra is a kisnemzetek bizton­ságának őrzője lesz a világnak ebben a felében. .... I O—M—mi1 MM !■■■ ■ — Öt óra hosszat tanácskoztak a külügyminiszterek A meto be szó­lónak főtárgya az olasz gyarmatok jö­vője volt Döntést nem hoztak . Foglalkoztak az osztrák és német kérdéssel is, valamint a görög szigetvilág problémájával Párizs. A négy külügyminiszter hétfőn 5 óra hosszat tanácskozott. Hivatalos közleményt nem adtak ki, úgy tudják, hogy a megbeszélések fő­tárgya az olasz gyarmatok jövője volt. Döntést nem hoztak. Az értekezleten foglalkoztak a gö­rög szigetvilág, Németország és Ausztria kérdésével is. Párizs, Washingtonból származó ér­tesülések szerint az amerikai hírszol­gálat közli a Newyork Times cikkét, amely külpolitikai szemléjében bizakodó hangon ír a külügymi­niszterek párizsi értekezletének eredményéről. A lap szerint az amerikai közvéle­ményre kedvező hatást tett az első tárgyalási napok kölcsönös engedékenységéről ta­núskodó légkör. Az Egyesült Államokban belátható időn belül teljes megegyezést várnak. Az olasz, magyar, bolgár, román és finn békeszerződések ügyében tár­gyaló feleknek m­ég újabb erős engedményeket kell tenniök fegyelem szükségességének megcá­­­tolhatatlan elvét. Újjáépülő ország, szabadságát al­kotó nép csak a munka becsületének és a munkafegyelem szilárdságának alapjaival teremtheti meg a reá váró feladatokat. Május elsején, amikor a munkát ünnepeljük, meg kell monda­nunk: itt ma égetően nagy szükség van arra, hogy helyreállítsuk a munka tekintélyét, az iránta érzett tiszteletet és megbecsülést. Helyre kell állítanunk azonban a dolgozók­ban is a hitet a munkában, mert amit ma látnak, a könnyű kereset többet is ekkor a nyugati hatalmak kétsé­g­­­­telen­ül figyelembe veszik majd a Szovjetunió különös érdekeit Kelet- és Délkele-Európában — írja­ a lap. Ausztria és Németország ügyében valószínűleg csak elvi megegyezés jön létre, a részletkérdések eldöntését későbbi értekezletre bízzák. Hatalmas lépést jelent a nemzetközi együttmű­ködés megvalósítása felé az osztrák és német kérdés elvi tisztázása is, mert a párizsi értekezlet összehívása előtt nemzetközi diplomáciai körök­ben nem is számoltak azzal, hogy ez a­ kérdés Párizsban már szóbakérül., Albánia is részt akar venni a­z olasz béke­szerződés megbeszé­lésén­ yelmével Albánia kiérdemelte a jo­got, hogy előterjeszthesse követelé­seit Olaszországgal és Németország­gal szemben —– fűzi kéréséhez az al­bán miniszterelnök levelében. A domíniumok állá­sfog­­­lalása az olasz gyar­matok ügyében London. A Reuter Iroda jelenti, hogy Mac tábornok a brit domíniu­mok miniszterelnökeinek vasárnapi értekezletén Délafrika nevében, azt az álláspontot foglalta el, hogy semilyen változtatást sem szabad végrehajtani az afrikai olasz gyarmatok mostani igazgatásában. Három különbizottság tárgyal Páriában az ér­tekezlet munkájának megkönnyítésére Moszkva. A Tass Iroda jelentése szerint az albán miniszterelnök le­velet intézett a külügyminiszteri ér­tekezlethez és ebben kéri, hívják meg Albániát, hogy az olasz békeszerződések megvita­tásában résztvehessen. A háború alatti áldozataival és küz-és jobbat nyújtó bőségét, megrendí­tette bennük a hitet munkájukban. Mi hisszük a munka egyedüli és ki­zárólagos tisztességét. Hisszük mint életcélt és nemzetalkotó gerincet, ezért követeljük megbecsülését és az őt megillető tisztességbe való helye­zését. Mi Május elseje a békének is ünnepe. A munka és béke összetartoznak, mert béke nélkül nincs meg a lég­köre a zavartalan munkának. Csak a béke adhat módot az alkotásra, mert a háború csak pusztít és rombol. Rom­ba döntött ország dolgozói ünnepelnek Párizs. A külügyminiszterek ta­nácskozásaival párhuzamosan, az ér­tekezlet munkájának megkönnyítésé­re, három különbizottság tárgyal je­lenleg Párizsban. Az első az olasz jóvátételt megül­ó munka ünnepén és békét követel­nek, mert dolgozni akarnak. Elég volt a pusztulásból és pusztításból. Emberi életet akarunk, borzalmak, fájdalmak és irtózat nélkül. Békességet aka­runk, hogy dolgozhassunk nyugalmas új életünk megteremtésén. Május elsejének öröme fut végig ma a városon. Megmozdul a város, kicsi és nagy, fiatal és öreg kivonul. Benépesedik a Báló-liget és az öröm reményt keltő derűje egybekovácsolja a dolgozók szivárványszínű nagy tár­sadalmát. Éljen május elseje, a dólg­lék harci egységének ünnepe! !

Next