Makói Népujság, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 169. szám

H. ÉVFI­T - _M. .169. szám ’ t. ira 40 fííjfér 1946 augusztus­i, csütörtök ÉLT 18 HÓNAPOT... Pontosan ennyit élt az Infláció! S ma, temetjük. Eltemetjük minden ke­serű emlékét, a számok tobzódó or­giáját, a billiókat és trilliókat, a ma örökös bizonytalanságát, a nincset és mindazt a keserűséget, amellyel a dolgozó ember életét tengette, ezalatt a 18 hónap alatt. Temetünk: derű­sen'­ és boldogan. Színes plakátok borították el a makói utcákat. Itt a forint. — Vége a csereüzletnek! — hirdetik öröm­mel. Az üzletek kirakatai újból áru­kat kínálgatnak és a kereskedők táb­lái új színt jelentenek, amikor hir­detik: elsejétől minden áru forintért kapható. Ezek a jelenségek indítják útnak —­ biztatóan — optimizmusunk for­rását a — forintot. Ma, augusztus 1-én indul el útjára, hogy megváltsa válságba jutott életünket. A „pre­mier" napján örömmel köszönti min­den becsületesen, érző ember, mert várta, vágyakozva és reménykedve s érzi meggyőződéssel, hogy ez az egyetlen útja, megoldása életünknek. De ahhoz, hgy a forint valóban megváltása legyen életünknek, nem elég az elindítása, hanem az egész nemzet következetes és meg nem al­kuvó összefogása kell, hogy megsze­rezze a forint tekintélyét és meg­teremtse értékállóságát. Röviden: gondoskodni kell arról, hogy az elkövetkező időkben a sta­bilizáció tartós és állandó jellegű lé­nyen. Ez függ elsősorban a közellá­tás komoly, megfelelő és mindenek­kel ezt igazságos megszervezésétől. Ennek alapja a beszolgáltatás lelki­­ismeretes teljesítése, mert ez a be­szolgáltatott mennyiség adja meg a forint igazi fedezetét, az ország ellá­tását. A beszolgáltatás sikere bizto­sítja az elosztást, hogy mindenki­hez, maximális áron, a jegyrendszer alapján eljusson az az élelmiszer, amelyre szüksége van s amit eddig béréből megvenni nem tudott. Szoro­san kapcsolódik ehhez az anyaggaz­dálkodás megszervezése. Ugyanolyan­­komolysággal és igazságossággal kell megteremteni ebben is az ipar­cikkek elosztását, hogy a gazdához és minden emberhez eljusson a gyá­rak termelvénye, a textil, bőr, vas s minden, amire a mindennapi életben szükség van. Az árak és bérek kérdése ugyan­csak lényeges alapja a stabilizáció­nak. Minden attól függ, hogy a kettő közötti arányt úgy teremtsék meg, hogy az életet biztosítsa és kizárja a lehetőségét is annak, hogy megza­varja a forint iránti bizalmat. Reménykedéssel várta minden em­ber a forintot, ma, amikor itt van, megingathatatlan bizalommal és ösz­­szefogással kell útját egyengetni és semmiféle politikai, vagy egyéb szem­pontnak nem szabad megzavarni fej­lődését. A koalíció összhangja, együttműködése és munkája itt mu­tathatja meg az ország érdekében végzett önzetlen munka legnagyobb eredményét. Az összefogásnak azonban a poli­tikai síkról át kell a társadalmi sík­ra is tolódni, mert a forint védelmé­ben minden tisztességesen gondol­kozó embernek össze kell fogni, hogy azoknak a konjunktúralovagoknak az aknamunkáját megakadályozza, akik ettől a stabilizációtól féltik eddigi zsíros koncaikat, a kereseti lehetősé­gek túlméretezett arányait, a köny­­­nyű pénz és gyors gazdagodás lehe­tőségeit s ezért mindent megtesznek. D­EMOKRA­TKVÍI NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A magyar békeszerződés szövege Nyolc rész, 37 cikkely, 6 melléklet — Határkérdés, hadifogoly­­probléma, megszállás és jóvátételi kérdések a szerződésben Párizs. (MTI) A külügyminiszte­rek tanácsa által elfogadott és július 18-ról keltezett magyar békeszerző­­déstervezet nyolc részből és 37 cik­kelyből áll, a­ mellékletek száma 6. A békeszerűzödészer­vezet vezetője leszögezi, hogy Magyarország szö­vetkezett a­ hitleri Németországgal és r­észt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más Egyesült Nemzetek elleni hábo­rúban. Ez árt a háborúért a felelősség­­ reá eső részt­t, viseli. Az első rész Magyar­ország h­atárai­ra vonatkozik. Megállapítja, hogy Mag­yarorszátg határa Ausztria és Jugoszlávia határán, ugyanaz marad, ami, 1938 január 1-én vali. Az 1910 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezé­sei semmisnél,­ nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938 január 1-i­ állapotának megfelelően visszaállíttatik. .is 1939 november 2-án hozott bécsi. A döntés rendelke­zései semm­isnek­ és meg nem­ történtnek­­ eleinte n­­á­dók. A második rész politikai záradé­kot tartalmaz. Rendelkezik az alap­vető emberi szabadságjogokról, ame­lyeket Magyarországnak a közigaz­gatása alatt élő személyek számára i­s biztosítania kell. A harmadik rész katonai záradé­kot tartalmaz. A már eddig ismert és hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó sze­mélyek semmiféle katonai kiképzés­ben nem részesülhetnek. A magyar hadifoglyokat a lehe­tő leghamarabb hazaszállítják­­ Magyarországra. A negyedik rész a szövetséges haderők kivonásáról intézkedik. E szerint a jelen szerződés élet­belépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt, kivonják Magyarország­ról, de a Szovjetuniónak jogá­ban áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az ausztriai, szovjet megszállá­si övezettel a közlekedési átho- S falakat fenntartsa. Az ötödik rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intéz­kedik. Az Egyesült Államok delegá­ciójának tagjai fenntartják ma­guknak azt a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián, fel­vethessék. A hatodik rész a gazdasági leté­telekkel foglalkozik. A hetedik rész a Duna problémá­jával foglalkozik. A nyolcadik rész a befejező zára­dék, amely megállapítja, hogy a szerződés hivatalos szövege az orosz és angol. A­­szerződés a szövetséges hatal­mak és Magyarország által történt ratifikálás után lép htályba. Párizs (MTI) Lapjelentés szerint a békeértekezletre kiküldött jugo­szláv delegáció 160, a csehszlovák 35, a finn 15, a román 404, az olasz 30 és a bolgár delegáció 60 tagból áll.s hogy oda juttassák a forintot, ahol most a pengő végezte. Nem engedhetjük, hogy ide jus­son a forint, mert életünk megrontá­sát, az ország pusztulását jelentené. Újabb lehetőség már nem igen akad­na és még egy megr­ázkódtatást nem viselhetne el az ország. Ezért alakul­nak az ország minden városában — Makón is — forintvédő bizottságok.­­ Ellenőrzik a forint útját , és védik­­ minden erejükkel, körömszakadtáig értékét. Hiszen a­ maguk életét védik a társadalmi összefogás erejével. Temetünk. Temetjük a múlt min­den gyászos és fájdalmas emlékét­, a­­ megpróbáltatásokat és szenvedéseket. Temetjük, mert hittünk és hiszünk a feltámadásban. Ezért tűrtünk és ezért viseltük el az­ terheket. Ma, ami­kor útnak indul a forint, milliós dol­gozó emberek öröme fogadja és ugyanannak a milliós tömegnek el­szánt akarata is, hogy megvédi. . . Tíz kategóriába osztották a magánalkalmazottakat Megállapították a nortás­ra sorténformált árakat­ ­ Budapest. (MTI.) A Magánalkai­­ll­mazottak Szabad Szakszervezete 10­0 kategóriába osztotta a munkavállaló­kat. I. 560-700, II. 510—620, III. 430 5­50, IV. 350- 510, V. 260 -4­35, VI. 200—310, VII. 175—260, VIII. 165—215, IX. 115­-165 és X. 100— 145 forint.­­ B­udapest. (MTI.) A Szabadság ír­­j­­a: A Magyar Kereskedelmi A­lkal­­l­mazottak Szabad Szakszervezete és a­­ KOKSz megkötötték az új kollektív j. szerződéseket. Eszerint az üzletveze­tő, nagyvállalat fontos osztályának vezetője, önálló bevásárlója 560—700, felelős fiókvezetők, osztályvezetők, ha legalább 5 alkalmazottat irányíta­nak, főpénztárnos­ok, főraktárnokok és hasonló állásúak 510—620, 5 al­­kalmazttnál kevesebbet irányító osz­tályvezető és pénztáros 430—550, el­sőrendű képzettségű kereskedősegéd, önálló raktárnok 350—510, kereske­dősegéd 6 éven felüli­ gyakorlattal, pénztárkezelő, raktárnok 260—435, 1..-6 éves gyakorlattal­­bíró segéd, raktári beosztott, pénzbeszedő, 18 éven felüli árukihordó 200—310, portás, éjjeliőr, kereskedősegéd egy­éves gyakorlatig, üzleti segédmunkás­ 175—265 forint. A tanoncok fizetése első évben 60, a második évben 105, a harmadikban 145 forint. ZSÍR, SZALONNA, SERTÉSHÚS ÁRA Budapest. (MTI.) A közellátásügyi miniszter most megjelent rendeleté­vel szabályozta az élősertések árát. Hizlalás (továbbtartás) céljaira el­adott élősertések ára a következő: 85 kg-nál súlyosabb élősertés kilo­grammonként 3.20 forint, a könnyebb sertések ára fokozatosan emelkedik. 60—65 kg súlyú sertés 3.50, 20—25 kg 5.30, a 20 kg-nál könnyebb silány malacok árát az eladó és a vevő ál­lapíthatja meg szabad megegyezés­sel, ez az ár azonban összesen 106 forintnál több nem lehet. A sertéstermékek legmagasabb nagybani árai: Elsőrendű fiatal an­gol tőkesertésből kitermelt fej­lábas tőkehús 7.50, sertészsír az ország egész területén 7.60, lefejtett bőrű zsírszalonna 6.60, háj 7.20, tepertő 7.60, sertés belső szervek 3.50 forint. Fogyasztói árak az ország egész területén: zsír és tepertő 9.20, zsír­szalonna 7.70, bőrnélküli zsírszalon­na 8.0­0,háj 8.70, sertéshús csonttal (Budapesten) 10.00, csont nélkül 13.00, máj és nyelv (Budapesten) 6.00 forint. RENDKÍVÜLI, STABILIZÁCIÓS MINISZTERTANÁCS Budapest. (MTI.) A kormány tag­jai kedden délután Nagy Ferenc mi­niszterelnök vezetésével rendkívüli minisztertanácsot tartottak, amelyen a pénzügyminiszter a forint bevezetésével k kapcsola-t­­os különböző adózási, jövedéki és más pénzügyi kérdéseket sza­bályozó javaslatokat terjesztett elő. A minisztertanács ezeket elfogadta, majd letárgyalta a létszámcsökkentés revíziójával összefüggő javaslatokat és különböző előterjesztéseket, ame­lyek szintén az értékváltoztatással vannak összefüggésben. A miniszter­­tanács hozzájárult ahhoz, hogy a mi­niszterelnök Róth Pál nemzetgyűlési képviselőnek a pénzügyminisztérium­ban politikai államtitkárrá történő kinevezését javasolja a köztársasági elnöknek. SZIVAR, CIGARETTA, DOHÁNY­ÁRAK Budapest. (MTI.) A pénzügymi­niszter augusztus 1-től a dohányára­kat forintértékben állapította meg. Szivarok: Árpád 60, Kedves 50, Debrecen 40, Faintos 20, Nikotex Faintos 25, Csikós 10 fillér. Szivarkák: Luxus 40, Béke és Vir­ginia 24, Nikotex Réka 28, Magyar,

Next