Makói Népujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-217. szám)

1946-09-01 / 194. szám

- II.. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM. Ára fillér 1946 SZEPTEMBER 3. VASÁRNAP. A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA * Figyetem ! Figyelem ! Kedden: Kiss János, Csanád megye főispánja fontos, közérdekű cikkét közli a Makói Népújság Szatmárnémetit, Nagyváradot, Nagykárolyt és Átadói­­­t ■ • _ _ i i Elhangzott a felszólalás Erdély kérdésében — Auer Pá! Kati Cl marilfir KflN­SCN­Qf párizsi magyar követ ismertette a magyar álláspontot — Fiúi t (I ItlUUf Oi [IIICtCHul „A régi Erdély elválasztott, az új Erdély összeköt ben­­*** 9 wanket“ — Molotov tegnap váratlanul elutazott Párizsból Párizs. (MTI.) A Magyar Távirati Iroda diplomáciai külön tudósító­ja je­lenti: A magyar és román területi és po­litikai bizottság együttes ülésén, szombaton meghallgatták Magyar­­ország álláspontját Erdély ügyében. A bizottság együttes ülését a ro­mán bizottság elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót a magyar területi és politikai bizottság elnökének, aki kérte, hogy a két bizottság együttes ülést tartson. Sztamkovics jugoszláv kiküldött, a magyar bizottság elnöke ekkor bejelentette, hogy a román küldöttség kérte, hogy a román elő­terjesztést csak a hétfői ülésen hall­gassák meg. Ezután elhatározták­, hogy szom­baton a magyar, hétfőn a román küldöttséget hallgatják meg. Az elnök ezután felkérte a béke­értekezlet titkárságának egyik tiszt­viselőjét, hogy vezesse be a magyar és román küldöttséget. Először a ma­gyar küldöttség, Auer Pál magyar követ vezetésével, majd a román kül­döttség Tatarescu külügyminiszter vezetésével vonult be. Az elnök felkérte a magyar kül­döttség vezetőjét, ismertesse állás­pontját az erdélyi kérdéssel kapcso­latban. Ezután Auer Pál emelkedett szólásra: — Az a két delegáció — mondotta —, amely ma megjelent a bizottság előtt, nem ellenségként áll szemben egymással. Ezek a delegációk két olyan országot képviselnek, amelyek súlyos történelmi megrázkódtatáson estek át és a gyökeres átalakulás út­ján vannak. Magyarországon a de­mokratikus pártok vették kezükbe a hatalmat, amelyek a jobb és baráti együttműködés jegyében nem szük­­tek meg sürgetni a szomszéd népek­kel való megegyezést. Románia élén hasonló demokratikus államférfiak állanak. Azért jöttünk önök elé, hogy a kérdésnek rendezésére, amelyet az előbbi rendszerek képtelenek voltak megoldani, most előterjesztést te­gyünk. A továbbiakban ismertette Erdély földrajzi és­ etnikai adatait Auer Pál követ és vázolta a múltban játszott történelmi szerepét és jelenlegi hely­zetét. — Az első világháborút befejező trianoni békében — mondotta ezután Auer Pál — Erdélyt Romániához csa­tolták. Ez a döntés az érdekelt nép­tömbök meghallgatása nélkül történt meg. Ezt a békeszerződést a Szovjet­unió sohasem írta alá és ratifi­kálását az Egyesült Államok megtagadja. A határok nem es­nek össze a néprajzi határokkal,­­amit az­ is bizonyít, hogy mind­egyik szomszéd engedélyt kér arra, hogy legalább a magyar lakosság egy részét áttelepít­hesse a mi területünkre. Ez bizo­nyítja, hogy tévedés történt. A romániai magyarság sorsa iránt sem maradhatunk közönyösek. Ezt a területet a múltban a nagyhatalmak csak azzal a feltétellel juttatták Ro­mániának, hogy az ottani kisebbsé­gek nemzetközileg ellenőrzött véde­lemben részesülnek. Az előző román kormányok ennek a rendelkezésnek nem tettek eleget. Ezért kell Erdély kérdésével fog­lalkozni, mert ezzel, a tarlós bé­ka ügyét akarjuk szolgálni. Jól tudjuk, hogy a határoknak többé nem volna szabad szerepet játszani. Sajnálatos, az utóbbi 25 év és a je­len tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Duna völgyében a kisebbségi sors nem irigylésre méltó. — Felvetvén az erdélyi magyar­ság problémáját — folytatta beszé­dét — kénytelenek vagyunk két fon­tos tényt szem előtt tartani. — Az első az, hogy a négy kül­ügyminiszter értelmében Erdély, vagy annak nagyobb része Romá­niát illeti meg. A másik az a hatá­rozat, amely semmisnek mondja ki a bécsi döntést. A magyar kormány a külügyminiszterek tanácsához in­tézett emlékiratával és a magyar bé­­kedelegáció vezetője a plenáris ü­lé­sen azt kérte, hogy­ Erdélyből mint­egy 22 ezer négyzetkilométer terület csatol­tassék vissza Ma­gya­rorszá­g­­hoz.­­ Sajnálattal kellett megállapí­tani, hogy ezt a javaslatot a kül­­ügyminiszterek tanácsa elutasí­totta és azt az önök bizottsága, sem fogadta kedvezően. Ilyen körülmények között, az etnikai viszonyoknak megfelelő határmódo­sításra terjesztünk elő kérelmet. Négyezer négyzetkilométer terü­letről van csupán szó. E terület­­500 ezer léleknyi lakosságának 12 százaléka magyar. Kérel­münk Szatmárnémeti, Nagyká­roly, Nagyvárad és Arad váro­sokat foglalná magában. Ez a megoldás olyan területeket csatol vissza Magyarországhoz, amelyben a magyarok jelentékeny többségben vannak. E javaslat nem tartalmaz újat, mert teljesen benne volt a már előterjesztett kérésünk­ben. Azonban hangsúlyosan kell, ja­vaslatunk csak akkor jelent megoldást, ha szervesen össze­kapcsolódik a román állam kere­tei ij itt maradó magyar kisebb­ség jogaira vonatkozó kisebbsé­gi szabályzattal. Ennek a sza­bályzatnak a biztosítása az Egyesült Nemzetek szervezetére hárulna. "Kívánatos, hogy a magyar és ro­mán küldöttség közvetlen tárgyalásokat kezdjen, egymással, hogy a­ tárgyalások eredményeképen ezután közös ja­­va­slatot terjesszen a biz­ottság elé. Ehhez az eljáráshoz azért kell fo­lyamodni, mert az erdélyi magyar­ság, bár elméletben kisebbségi jogo­kat élvez, a gyakorlatban sok meg­hurcoltatásnak van kitéve és élet­­nem mentes a félelemtől. Ezután Auer Pál részletesen meg-­al­kotta előmenesztését és a ma­gyar kérelmet, röviden összefoglalta. — Kérjük, hogy a bizottság fo­gadja el a magyar-román határ megállapítására, vonatkozó javasla­tot és szólítsa fel a két küldöttséget, kezdjenek közös tárgyalásokat az erdélyi magyar kisebbség jogainak biztosítására. Meg vagyunk győződve arról, — mondotta —, hogy ez az út vezet­het­ a két ország végleges kiengesz­­telődéséhez. A tegnapi, Erdély elválasztott bennünket, de a holnapi, amely­ben minden népnek szabadnak kell lennie, egyesít majd benn­ün­ket. A két bizottság delegátusai nagy figyelemmel hallgatták végig Auer Pál expozéját­ ,a beszéd után a titkárság nyom­­ban szétosztotta az erdélyi kér­­désre vonatkozó térképet és váz­latokat. A magyar kiküldött beszédének an­gol és orosz nyelvre való azonnali lefordítása után az elnök az ülést be­rekesztette. . A román-magyar együttes bizott­ság ülését hétfőn délután négy óra­kor folytatják. Napirendjén elsőnek a román delegáció expozéjával, Molotov váratlan elutazása Budapest.. (MTI.) Molotov szovjet külügyminiszter Párizsból repülőgé­pen váratlanul Moszkvába utazott. Utazásával kapcsolatban eddig sem­miféle nyilatkozat nem hangzott el. Három magyar levél a területi bizottság előtt Párizs. (MTI.) A magyar békeszer­­ződéstervezettel foglalkozó területi bizottság péntek délutáni ülésén az elnök bejelentette, hogy a magyar bi­zottságtól három levél érkezett. Az első levél kiemeli, hogy a ma­gyar küldöttség természetszerűen sohasem mond le arról a jogáról, hogy szóbelileg kifejtse állás­­pontját az első cikkellyel kapcso­latban, amely­ a magyar-román határra vonatkozik. Kéri a ma­­­gyar küldöttség, hogy hívják meg ebből a célból. A második levél azt kéri, hogy Magyar­­ország megbízottját hallgassák meg az első cikkely negyedik szakaszával kapcsolatban annak a csehszlovák pót­indítványnak a tárgyában, amely 200 ezer szlo­vákiai magyar kitelepítésére vo­natkozik. A harmadik levélben a magyar kül­döttség azt kéri, hogy a magyar meg­bízottat hallgassák meg minden olyan politikai és területi kérdés tár­gyalása alkalmával, amellyel kapcso­latban a magyar küldöttségnek észre­vételei vannak. LEGÚJABB Budapest. (MTI.) A hivatalos lap szombati száma közli az iparügyi mi­niszter rendeletét a tűzifa legmaga­sabb árának megállapításáról. A ren­delet értelmében a telepes kereskedők eladásánál az aprítatlan tűzifa leg­magasabb ára városokban 18, közsé­gekben 17,20 forint. A fűrészelt tűzi­fa 19.50, illetve 18.70 forint. Aprított tűzifa egy mázsánál nagyobb meny­­nyiségben 19.90, illetve 19.20 forint. Egy mázsánál kisebb mennyiségben 20.40, illetve 19.80 forint. Párizs. (MTI.) A Reuter Iroda­ pá­rizsi tudósítója szerint a szovjet és brit küldöttség vezetői rokonszenvvel fogadták az európai zsidóság védel­mére vonatkozó javaslatokat és rajta lesznek, hogy azokat beiktassák a békeszerződésekbe. Az amerikai kül­döttség álláspontja ebben a kérdés­ben mindezideig nem ismeretes. Párizs. (MTI.) A francia szocia­lista párt lapja, a Populaire hangoz­tatja, hogy korai volt azok öröme, akik pártszakadásról beszéltek. A párt kongresszusának második napja megmutatta, hogy a francia szocia­lista egység nem szenvedett és szen­ved csorbát. Washington. (MTI.) Az Egye­sült Államok külügyminisztériumá­nak egyik szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya jegy­zéket intézett Lengyelországhoz, til­takozva 50.000, amerikai állampolgár­nak, Lengyelországban történt állító­lagos letartóztatása ellen. Párizs. (MTI.) Nagybritannia és az Egyesült Államok bukaresti poli­tikai képviselője Párizsba érkezett, Washington. (MTI.) Edison ame­rikai külügyminiszterhelyettes sajtó­­értekezleten bejelentette, hogy az Egyesült Államok kártérítési igény­nyel lép fel Jugoszláviával szemben a két amerikai repülőgép Jugoszlávia felett történt lelövése miatt. Vetőmagtisztítást vállalunk. Tóth-majom.

Next