Makói Népujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-217. szám)
1946-09-17 / 207. szám
II. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM. Ára 40 filár 1946 SZEPTEMBER 17. KEDD. JVHÍ JKP a demokratikus nemzeti bizottság lapja Szerdán mondja el a magyar küldöttség beszédét a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének vitájában Hétfőn délután kezdődött meg a vita — Clementis már felszólalt — Csehszlovák indítvány a magyar haderő létszámának leszállítására Kardelj, a Jugoszláv delegáció vezetője ebédot adott a magyar delegáció tiszteletére Párizsban Budapest. (MTI.) A párizsi rádió hétfő esti magyar adásában ismertette a magyar területi és politikai bizottság hétfő délutáni ülését. A jelentés szerint az ülés nagy részét a béketervezetnek a fasiszta szervezetek feloszlatásáról intézkedő negyedik cikkelyhez benyújtott csehszlovák módosító indítvány feletti vita töltötte ki. A vita végén a bizottság enyhített formában elfogadta a csehszlovák pótindítványt a revizionista egyesületek feloszlatásáról. A bizottság ezután rátért a szlovákiai magyarság kitelepítésére vonatkozó csehszlovák pótindítvány tárgyalására. Az amerikai delegátus azt javasolta, hogy a bizottság nyomban a csehszlovák álláspont elhangzása után hallgassa meg Magyarország képviselőinek fejtegetését. Ezt követően Clementis csehszlovák külügyminiszter az ismert érvekkel bizonygatta a magyarok kitelepítésének szükségességét ésjogosságát. A bizottság az ülés végén elha-tározta, hogy legközelebbi ülésén, szerdán délután meghallgatja a magyar kiküldöttet. A magyar álláspontot Szegedi-Maszák Aladár washingtoni magyar követ ismerteti. Csehszlovákia pótindítványt nyújtott be a magyar békeszerződés 10-ik cikkelyéhez, amelyben azt kéri, hogy a magyar haderő létszámát 65 ezerről 10 ezerre csökkentsék. A csehszlovák pótindítvány a magyar repülőgépek számát a tervezet 90 helyett 70-ben kéri megállapítani és azt javasolja, hgy ezekből 35 lehessen Harcigép.A légierő létszámát pedig 5000 helyett 3500 főben kéri megállapítani. Kardelj ebédet adott a magyar vetegátló tiszteletére hétfőn délben Párizsban. Az ebéden jugoszláv részről megjelent Sztankovics egyetemi tanár, a magyar területi és politikai bizottság elnöke, továbbá a jugoszláv delegáció tagjai, magyar részről pedig Károlyi Mihály, Gyöngyösi János külügyminiszter, I Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Iauer Pál, Kertész István, Sebestyén Pál és Szegfű Gyula rendkívüli követek, valamint a magyar küldöttség több képviselője. Jugoszláv részről Kardelj mondott pohárköszöntőt, amelyben hangoztatta, hogy a mostani találkozások a két nemzet közötti barátságot elmélyítik és okozzák. Magyar részről Gyöngyösi külügyminiszter hangoztatta, hogy ez a meleg rokonszenv a két nép barátságának új korszakát jelenti. A magyar nép és kormánya melegen köszönti azt a baráti kezet, amelyet feléje nyújtottak és azt most nagy örömmel és hálával szorítja meg. A két nép barátságára ürítette poharát. ____ ÉPÜL A SZEGED HÓDMEZŐVÁSÁR•HELYI TISZA-HID tióipiezővásárhely. Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasúti s közforgalmi Tisza-híd helyreállítási munkálatai serényen folynak. Minden remény megvan arra, hogy a hidat azősz folyamán átadhatják a forgalomnak. __. ■— A makói dolgozók legfontosabb problémái kerültek napirendre vasárnap a Népparlament gyűlésén A hagymakérdés, házhelykiosztás, lakásínség, munkanélküliség, hadisegély, közmunkák, beszolgáltatás problémáinak megoldásáról nyilatkoztak az illetékes vezetők Rendszereseik a Hógyarlamentet Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta nagygyűlését a makói Népparlament. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők: parasztok, munkások, értelmiségi dolgozók, kiskereskedők, iparosok és feszült érdeklődéssel hallgatták végig a közel 3 órás gyűlés pontjait. Közérdekű problémák szerepeltek a Népparlament napirendjén, melyekre a vármegye részéről Kiss János főispán, a város részéről Kiss Imre polgármester , Farkas Imre nemzetgyűlési képviselő, Szabó Jánosné, Szabó József, Winkelhoffer Emil és Szűcs Imre adtak válaszokat. A problémák közül elsőnek a hagymakérdés került megtárgyalásra. Makón és környékén mintegy 5000 dolgozót érint ez a probléma. A hagymakérdésről és a Hagymaszövetkezetről Szabó Jánosné beszélt. A hagymakérdés — A szövetkezeti mozgalomnál — mondotta — egészségesebbet el sem lehet képzelni. A szövetkezeti mozgalmat nekünk dolgozóknak támogatatsuik kell. Bedobták a köztudatba, hogy ha szövetkezetet csinálunk, ezzel kolhozt akarunk. A szövetkezet nem kolhoz, csupán a termelők érdekeit védő termelő és értékesítő szövetkezet. A következő kérdésre: Miért kérnek magas szántásdíjat", ugyancsak Szabó Jánosné válaszolt: " A szántatok panaszkodnak a magas szántásdíj, a traktortulajdonosok pedig az igen magas üzemanyagár és a traktorok javításához szükséges anyagok és munkadíjak igen magas ára miatt. Lejebb kell hozni az ipari termények árát a mezőgazdasági termények áraihoz. Az agrárolló nagyon nyitva van. Követeljük, hogy a gyárosok és kereskedők dobják piacra áruikat, az árdrágítók ellen szervezetten fellépünk, kérjük, hogy ejtsék lejebb az üzemanyag és traktoranyagok árát. Miért késik a házhelykiosztás ? Erre a kérdésre Kiss Imre polgármester adta meg a választ: Makón igen nagy a lakásínség, de az 1500 házhelyigénylő kielégítése után mindjárt megszűnnének azok a bajok, amelyek állandóan napirenden vannak. A házhelykiosztásra alkalmas bánomi, soványi szőlőföldek és a gerízdesi földek azonban mind olyan kisemberek kezében vannak, akik nem akarnak lemondani földjükről. Ha egyénileg vizsgáljuk a helyzetet, igazat kell adni nekik, de egy ilyen fontos kérdésnél nem lehet néhány embernek az érdekeit szem előtt tartani. Nem lehet azt sem megcsinálni, amit a régi rendszerben, hogy kikerestek a város végén egy olyan területet, mint a Vertántelep, Bonczostelep, Leventetelep. Felépítették messze a város központjától és nem törődtek azzal, mennyi nehézséget okoz az odatelepített kisembereknek. Ezt most nem szabad és nem lehet megcsinálni. Nem lehet azért sem, mert új utakról, közművekről, villanyvilágításról, csatornákról, kutakról stb. kellene akkor gondoskodni. Itt, a város belterületén minden közmű készen áll. Vannak a város belterületén olyan házhelyek, amelyek 8—10 lánc kerttel is rendelkeznek, sőt vannak másfél holdas házhelyek is. Ha ezeket igazságosan elosztanánk, 4—5 embernek, illetve családnak tudnánk házhelyet juttatni. A mérnöki hivatal már megvizsgálta a dolgokat és megállapította, hogy új utcák kinyitásával nagyon sok házhelyet tudnánk juttatni pl. az Apaffy- és Rákosi Jenő-utcarésznél, a Kossuth-utcánál és még sok-sok más városrészben. Sajnos, akiknek egyholdas kertjük van, a legélesebben tiltakoznak az ellen, hogy azokat házhelyek céljaira szétdaraboljuk. Nekünk pedig emberi kötelességünk, törvényes keretek között biztosítani, hogy a házhelyigénylők a központban részesüljenek juttatásban. A Földigénylő Bizottság már kidolgozta a terveket, csak jogi kérdések miatt halasztották el az ügyet. Egykét héten belül azonban meg kell kezdeni a kiosztást. Arra a kérdésre: Miért nem lehet igénybe venni a felesleges lakásokat ? ugyancsak Kiss Imre polgármester adja meg a választ. — Ez ismét több ezer embert érint !- mondotta. — Minden erőnk. .. megfeszítve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk. A legjobb megoldás az lenne, ha azokat a nagy lakásokat igénybe lehetne venni, amelyekben egy-két személy lakik és amelyek százával vannak itt Makón. Eddig is megpróbáltuk igénybe venni ezeket a lakásokat. Ki is utaltuk, de soha nem lehetett elfoglalni, mert minden esetben megfellebbeztek. Másodfokon felkerült, az alispán úrhoz, majd harmadfokon a népjóléti minisztériumba, ahol úgy látszik, olyan főtisztviselők vannak, akik minden, esetben feloldják az első- és másodfokon hozott határozatokat azon a címen, hogy a „magántulajdon szentsége“ nem engedi meg az igénybevételt. " Szomorú állapotok vannak itt Makón , gyermekes családok laknak olyan helyeken, amelyek lakás céljaiig egyáltalán nem alkalmasak. De a háztulajdonosok ezzel nem törődnek, sem érdekli őket, milyen lesz az új nemzedék, egészesgesek lesznek-e a gyermekek nekik csak az fontos, ne verje fel lakásukat a gyereklárma. Még sohasem fordult elő, hogy valaki őt kiutalásra odaadta volna i1 lakást. Mindig erőszakkal kellett elvenni. Az ilyen helyeken azután a gyermekek nem állhatnak meg az udvaron. Vannak olyan házak, ahol a gyermekek egész nap be vannak zárva a szobába, mert a háztulajdonos nem engedi, hogy kijöjjenek az udvarra. Addig ezen változtatni nem tudunk , amíg az elsőokú határozatokat a népjóléti minisztérium feloldja. Miért nem kap minden hadigondozott segélyt és aki kap, miért csak olyan keveset kap? — erre a kérdésre Kiss János főispán adta meg a választ: — A múlt politikai rendszer kormányzati rendszerével szemben a mai kormányzati rendszer az összes állami bevételek egynegyed részét hadigondozottak segélyezésére fordítja. Ez olyan ! !