Makói Népujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-217. szám)

1946-09-17 / 207. szám

II. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM. Ára 40 filár 1946 SZEPTEMBER 17. KEDD. JVHÍ JKP a demokratikus nemzeti bizottság lapja Szerdán mondja el a magyar küldöttség beszédét a csehszlovákiai magyarok kitelepí­tésének vitájában Hétfőn délután kezdődött meg a vita — Clementis már felszólalt — Csehszlovák indítvány a magyar haderő létszámának leszállítására Kar­delj, a Jugoszláv delegáció vezetője ebédot adott a magyar delegáció tiszteletére Párizsban Budapest. (MTI.) A párizsi rádió hétfő esti magyar adásában ismer­tette a magyar területi és politikai bizottság hétfő délutáni ülését. A jelentés szerint az ülés nagy részét a béketervezetnek a fasiszta szerve­zetek feloszlatásáról intézkedő ne­gyedik cikkelyhez benyújtott cseh­szlovák módosító indítvány feletti vita töltötte ki. A vita végén a bi­zottság enyhített formában elfogadta a csehszlovák pótindítványt a revi­zionista egyesületek feloszlatásáról. A bizottság ezután rátért a szlová­kiai magyarság kitelepítésére vonat­kozó csehszlovák pótindítvány tár­gyalására. Az amerikai delegátus azt java­solta, hogy a bizottság nyomban a csehszlo­vák álláspont elhangzása után hallgassa meg Magyarország kép­viselőinek fejtegetését. Ezt követően Clementis csehszlo­vák külügyminiszter az ismert érvek­kel bizonygatta a magyarok kitelepí­tésének szükségességét és­­jogossá­gát. A bizottság az ülés végén elha-­­­tározta, hogy legközelebbi ülésén, szerdán dél­után meghallgatja a magyar ki­­­­küldöttet. A magyar álláspontot Szegedi-Ma­szák Aladár washingtoni magyar kö­vet ismerteti. Csehszlovákia pótindítványt nyújtott be a magyar békeszerződés 10-ik cikkelyéhez, amelyben azt kéri, hogy a magyar haderő létszámát 65 ezerről 10 ezerre csökkentsék. A csehszlovák pótindítvány a magyar repülőgépek számát a tervezet 90 he­lyett 70-ben kéri megállapítani és azt javasolja, hgy ezekből 35 lehessen Harcigép.­­A légierő létszámát pedig 5000 helyett 3500 főben kéri meg­állapítani. Kardelj ebédet adott a magyar vetegátló tiszteletére hétfőn délben Párizsban. Az ebéden jugoszláv részről megjelent Sztanko­­vics egyetemi tanár, a magyar terü­leti és politikai bizottság elnöke, to­vábbá a jugoszláv delegáció tagjai, magyar részről pedig Károlyi Mihály, Gyöngyösi János külügyminiszter, I Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, I­auer Pál, Kertész István, Sebestyén Pál és Szegfű Gyula rendkívüli köve­tek, valamint a magyar küldöttség több képviselője. Jugoszláv részről Kardelj mondott pohárköszöntőt, amelyben hangoz­tatta, hogy a mostani találkozások a két nemzet közötti barátságot elmé­lyítik és okozzák. Magyar részről Gyöngyösi külügyminiszter hangoz­tatta, hogy ez a meleg rokonszenv a két­ nép barátságának új korszakát jelenti. A magyar nép és kormánya melegen köszönti azt a baráti kezet, amelyet feléje nyújtottak és azt most nagy örömmel és hálával szorítja meg. A két nép barátságára ürítette poharát. ____ ÉPÜL A SZEGED HÓD­MEZŐVÁSÁ­R­­•HELYI TISZA-HID tióipiezővásárhely. Szegedet Hód­mezővásárhellyel összekötő vasúti s közforgalmi Ti­sza-híd helyreállítási munkálatai serényen folynak. Min­den remény megvan arra, hogy a hi­dat az­­ősz folyamán átadhatják a forga­lomnak. __. ■— A makói dolgozók legfontosabb problémái kerültek napirendre vasárnap­­ a Népparlament gyűlésén A hagymakérdés, házhelykiosztás, lakásínség, munkanélküliség, hadisegély, köz­munkák, beszolgáltatás problémáinak­­ megoldásáról nyilatkoztak az illetékes vezetők Rendszereseik a Hógyarlamentet Vasárnap délelőtt 10 órakor tar­totta nagygyűlését a makói Néppar­lament. A városháza nagytermét zsú­folásig megtöltötték az érdeklődők: parasztok, munkások, értelmiségi dolgozók, kiskereskedők, iparosok és feszült érdeklődéssel hallgatták vé­gig a közel 3 órás gyűlés pontjait. Közérdekű problémák szerepeltek a Népparlament napirendjén, melyekre a vármegye részéről Kiss János fő­ispán, a város részéről Kiss Imre pol­gármester , Farkas Imre nemzetgyű­lési képviselő, Szabó Jánosné, Szabó József, Winkelhoffer Emil és Szűcs Imre adtak válaszokat. A problémák közül elsőnek a hagy­makérdés került megtárgyalásra. Ma­kón és környékén mintegy 5000 dol­gozót érint ez a probléma. A hagy­makérdésről és a Hagymaszövetke­­zetről Szabó János­né beszélt. A hagymakérdés — A szövetkezeti mozgalomnál — mondotta — egészségesebbet el sem lehet képzelni. A szövetkezeti moz­galmat nekünk dolgozóknak támogat­­atsuik kell. Bedobták a köztudatba, hogy ha szövetkezetet csinálunk, ez­zel kolhozt akarunk. A szövetkezet nem kolhoz, csupán a termelők érde­keit védő termelő és értékesítő szö­vetkezet. A következő kérdésre: Miért kér­nek magas szántásdíjat", ugyancsak Szabó Jánosné válaszolt: " A szántatok panaszkodnak a magas szántásdíj, a traktortulajdono­sok pedig az igen magas üzemanyag­ár és a traktorok javításához szük­séges anyagok és munkadíjak igen magas ára miatt. Lejebb kell hozni az ipari termé­nyek árát a mezőgazdasági ter­mények áraihoz. Az agrárolló nagyon nyitva van. Kö­veteljük, hogy a gyárosok és keres­kedők dobják piacra áruikat, az ár­drágítók ellen szervezetten fellépünk, kérjük, hogy ejtsék lejebb az üzem­anyag és tra­ktoranyagok árát. Miért késik a házhelykiosztás ? Erre a kérdésre Kiss Imre polgár­­mester adta meg a választ: Makón igen nagy a lakásínség, de az 1500 házhelyigénylő kielégítése után mindjárt megszűnnének azok a bajok, amelyek állandóan napirenden vannak. A házhelykiosztásra alkal­mas bánomi, soványi szőlőföldek és a gerízdesi földek azonban mind olyan kisemberek kezében vannak, akik nem akarnak lemondani földjükről. Ha egyénileg vizsgáljuk a hely­zetet, igazat kell adni nekik, de egy­ ilyen fontos kérdésnél nem lehet néhány embernek az érde­keit szem előtt tartani. Nem le­het azt sem megcsinálni, amit a régi rendszerben, hogy kikeres­tek a város végén egy olyan te­rületet, mint a Vertántelep, Bon­­czostelep, Leventetelep. Felépí­tették messze a város központ­jától és nem törődtek azzal, mennyi nehézséget okoz az oda­telepített kisembereknek. Ezt most nem szabad és nem lehet megcsinálni. Nem lehet azért sem, mert új utak­ról, közművekről, villanyvilágításról, csatornákról, kutakról stb. kellene akkor gondoskodni. Itt, a város bel­területén minden közmű készen áll. Vannak a­­ város belterületén olyan házhelyek, amelyek 8—10 lánc kerttel is rendelkeznek, sőt vannak másfél holdas házhelyek is. Ha ezeket igazságosan elosztanánk, 4—5 embernek, illetve családnak tud­nánk házhelyet juttatni. A mérnöki hivatal már megvizsgálta a dolgokat és megállapította, hogy új utcák ki­nyitásával nagyon sok házhelyet tud­nánk juttatni pl. az Apaffy- és Rákosi Jenő-utcarésznél, a Kossuth-utcánál és még sok-sok más városrészben. Sajnos, akiknek egyholdas kertjük van, a legélesebben tiltakoznak az el­len, hogy azokat házhelyek céljaira szétdaraboljuk. Nekünk pedig emberi kötelességünk, törvényes keretek között biztosítani, hogy a házhelyigénylők a központban részesüljenek juttatásban. A Földigénylő Bizottság már kidol­gozta a terveket, csak jogi kérdések miatt­ halasztották el az ügyet. Egy­két héten belül azonban meg kell kez­deni a­ kiosztást. Arra a kérdésre: Miért nem lehet igénybe venni a felesleges lakásokat ? ugyancsak Kiss Imre polgármester adja meg a választ. — Ez ismét több ezer embert érint !- mondotta. — Minden erőnk. .. megfeszítve azon dol­gozunk, hogy megoldást találjunk. A legjobb megoldás az lenne, ha azokat a nagy lakásokat igénybe lehetne venni,­­­ amelyekben egy-két személy lakik és amelyek százával vannak itt Makón. Eddig is megpróbáltuk igény­be v­enni ezeket a lakásokat. Ki is utaltuk, de soha nem lehetett elfog­lalni, mert minden esetben megfel­lebbeztek. Másodfokon felkerült, az al­­ispán úrhoz, majd harmadfokon a népjóléti minisztériumba, ahol úgy látszik, olyan főtisztviselők vannak, akik minden, esetben fel­oldják az első- és másodfokon hozott határozatokat azon a cí­men, hogy a „magántulajdon szentsége“ nem engedi meg az igénybevételt. "­­ Szomorú állapotok vannak itt Makón , gyermekes családok laknak olyan helyeken, amelyek lakás céljai­ig egyáltalán nem alkalmasak. De a há­ztulajdonosok ezzel nem törődnek, sem érdekli őket, milyen lesz az új nemzedék, egészesgesek lesznek-e a gyermekek nekik csak az fontos, ne verje fel lakásukat a gyereklárma. Még sohasem fordult elő, hogy valaki őt kiutalásra odaadta volna i1 lakást. Mindig erőszakkal kel­lett elvenni. Az ilyen helyeken azután a gyerme­kek nem állhatnak meg az udvaron. Vannak olyan házak, ahol a gyer­mekek egész nap be vannak zárva a szobába, mert a háztulajdonos nem engedi, hogy kijöjjenek az udvarra. Addig ezen változtatni nem tu­dunk , amíg az elsőokú határoza­tokat a népjóléti minisztérium feloldja.­­ Miért nem kap minden hadigondozott segélyt és aki kap, miért csak olyan keveset kap? — erre a kérdésre Kiss János főispán adta meg a választ: — A múlt politikai rendszer kor­mányzati rendszerével szemben a mai kormányzati rendszer az összes állami bevételek egyne­gyed részét hadigondozottak se­gélyezésére fordítja. Ez olyan ! !

Next