Makói Népujság, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-217. szám)

1946-09-20 / 210. szám

n. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM, 1946 SZEPTEMBER 20. PÉNTEK Ára 40 fillér Kishaszonbérletek írta: Szabó János, a FÉKOSz csanádmegyei titkára. Mindenütt az országban égető és sürgős megoldásra vár a földhaszon­bérletek törvényes rendezése. Az Al­föld e részén, különösen Makón és környékén a legégetőbb e probléma. Több mint másfél hónappal ezelőtt a Földmunkások és Kisbirtokosok Or­szágos Szövetsége, mint a dolgozó kisparasztság gazdasági érdekvédel­mi szervezete egy kidolgozott javas­latot terjesztett be a földművelés­­ügyi kormányzat elé. A benyújtott javaslat alapján megindultak a tár­gyalások a Földmunkások és Kisbir­tokosok Szövetségének képviselői, a Parasztszövetség országos központ­ja, mint a gazdák érdekeltsége, vala­mint a földművelésügyi minisztérium szakközegei között. Mi sem mutatja jobban, mint az eltelt igen hosszú idő, hogy igen vontatottan haladt és halad még a mai napig is a rendelet megjelenése. A legutóbbi tárgyalás is már 16 nappal ezelőtt történt, amelynek tárgyalásánál maga a föld­művelésügyi miniszter is jelen volt. Már azt kell hinni, hogy mivel az akadályok el lettek hárítva és a kü­lönböző nézetek kiküszöböltettek, egy pár nap és ki fog jönni a kishaszon­­bérletekről szóló rendelkezés. Nem ez történt. Mindannak ellenére, hogy a földművelésügyi miniszter a tárgya­lások befejeztével megkövetelte a törvényes rendeletet előkészítő kö­­zjettől, hogy készítsék el a rendelet­­tervezetet, hogy a szeptember 6-i minisztertanácson tárgyalás alá ke­rülhessen, nem került a miniszter­­tanács szeptember 6-i ülése elé. Értesülve a rendelettervezet elma­radásáról, a „Szabad Nép“ a minisz­­ertanácsnak szeptember 6-i ülését tárgyaló hasábjain felvetette a kér­dést „Miért nem került a kishaszon­­bérleti törvény a minisztertanács elé ?“ címmel. Erre a közleményre fel­figyelt a szegény bérlő parasztság és igen ideges hangulat lett úrrá szerte az országban, itt nálunk Makón is. Kifejezésre jutott ez az idegesség és elkeseredettség a földbérlők között a szeptember 8-án megtartott taggyű­lésen is, amelynek határozataként táviratban követelte a földművelés­­ügyi kormányzattól a rendelet azon­nali kibocsátását. Ugyanekkor a Földmunkások és Kisbirtokosok Or­szágos Szövetsége központi titkár­sága sürgette a rendelet megjelené­sét, így jutottunk el kemény küzde­lem árán o­dáig, hogy szeptember 17 -én a rendkívüli minisztertanács elé került a rendelettervezet. A mi­nisztertanács kedden, illetve 17-én sem döntött véglegesen és ma fog a minisztertanács elé kerülni az igen hosszú idő óta vajúdó földhaszonbér­leti kérdés ügye. A kiszivárgott hí­rek szerint az igazságügyi kormány­zat még bizonyos változtatásokat kí­ván eszközölni. Nem vágunk elébe a dolgoknak, hogy milyen változtatást, kíván az igazságügyi kormányzat, de megje­gyezzük, hogy tudnia kell minden fe­lelős tényezőnek, hogy október 1. a gazdasági év kezdete és az ügy más­félhónapos lassúsága eddig is jelen- A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA ^K^joaauMuiMWMi'Mi r i ■vgaiqwiggeprra3^.gjMM-mu*qnjja«ege««ft»»3gga^ >«>a.-y ***»*■"■ siywfcmae^^ yp.'?a^sgsqa^^Ricaiag^^ nu^ .—i!i iái11 w.ií -mulli•»Fí'ií-" A 200 ezer magyar balsorsba döntése nem oldaná meg, csak elmérgesítené a cseh­szlovák-magyar helyzetet Párizs.­ (MTI.) A Magyar Távirati Iroda diplomáciai kü­löntudósítója je­lenti: Most, hogy a 200 ezer szlovákiai magyar kiutasítását célzó csehszlo­vák pótindítványnyal kapcsolatban mind a csehszlovák, mind pedig a magyar álláspont ismeretessé vált, mód­ nyílik a csehszlovák és a ma­gyar delegátus beszédeinek összeha­sonlítására és diplomáciai kiértéke­lésére. Mindenekelőtt meg kell állapí­tani, hogy a magyar szószóló nem alkalmazta a csehszlovák delegátus agitáló előadásmódját és nem hasz­nálta azt a gyűlölködő hangot, amely a csehszlovák delegátus beszédén vé­gigvonult. Az előadásmód és a be­széd dokumentációja egyaránt azt bi­zonyítja, hogy a csehszlovák de­mokráciát a pótindítvány elutasítása egyáltalán nem érintené létalapjai­ban. Szegedi-Maszák Aladár magyar de­legátus beszédét ezzel szemben megcáfolhatatlan dokumentációs felépít­és és annak sikeres bizo­nyítása jellemezte. Clementis államtitkár háromne­gyedórás beszéde keserves és meddő viaskodás volt annak­ bizonyítására, hogy a csehszlovákiai magyarság kiutasítása összeegyeztethető a hu­manitás elvével. A csehszlovák dele­gátus fontos érvként említette a többek között, hogy a magyarországi szlovákoknak egyetlen egy iskolájuk sincs. Ebben a kérdésben bizonyára egészen másként nyilatkozott volna, ha megkérdezi a csehszlovák köztár­saság volt budapesti képviselőjét. Nem kimondottan jóindulatú felüle­tesség jellemezte a csehszlovák szó­vivő beszédének azt a részét is, amelyben azt állította, hogy Magyar­­országon félmillió zsidót gyilkol­tak le. Clementis államtitkár azonban el­felejtette, hogy a szlovák fasiszták a szlovákiai zsidók 90 százalékát teljesen önállóan, tehát német kény­szer nélkül végezték ki, vagy depor­tálták. A csehszlovák delegátus több ízben utalt arra az igazságta­lanságra, amely Csehszlovákiát Münchenben érte és olyan politikai konstellációt követelt a nyugati ha­talmaktól, hogy München mégegy­­szer ne ismétlődhessék m­eg. A mai­­gyar szószóló ez ellen az Állami Charta jogainak­­­ érvénybentartását és alkalmazását kérte. .1 200 ezer szlovákiai magyar­­ h­alsors b­ad­öntése az évtizedes csehszlovák-magyar vitát nem oldaná meg, csak­­elmérgesítené és elhiáth­a­tásait' időre' lehetetlenné tenné a jóviszony kialakulását a két dunamenti ország között. Ezek a szempontok jellemzik a csehszlovák békedelegáció könnyed és fortélyos diplomáciai manőverét és a magyar , békeszerződéseknek az igazság­­ ér­­­­vényesüléséért folytatott nehéz hará­r­cát. Az újgazdák követelése Budapest. A most lezajlott buda­pesti UFOSz - kongresszus népes nagygyűlésén határozati javaslatot terjesztettek az újgazdák követelé­seivel a nagygyűlés elé, amelyet az egyhangúlag elfogadott. A határozati javaslat követeli, hogy az UFOSz képviseltesse magát mindenütt, ahol az újbirtokosokat érintő rendelkezések történnek, majd leszögezi az újbirtokos parasztság legfontosabb követeléseit. Követelik a földreform azonnali be­fejezését, a földhözjuttatottak idei őszi gazdasági munkájának biztosí­tását, az indokolatlanul magas ipari árak leszállítását. A földhözjuttatottak gazdasági el­­esettségét, tekintetbe vevő közellátási politikát. A mezőgazdasági termelés korszerű átalakítását, a parasztság szövetkezeteinek nagyarányú kifej­lesztését és demokratikus mezőgazda­­sági érdekképviseleti rendszer beve­zetését. A földreform befejezése érdekében követelik az újbirtokosok a telek­­könyvezés meggyorsítását,­­ a ház­helykiosztás folyamatának és az ol­­cás- kislakásépítő-akciónak megindí­tását, a svábok kitelepítésének újra való megkezdését és nincstelen ma­gyar földművesek telepítését a svá­bok ingatlanaira. A földhözjuttatottak idei őszi gaz­dasági munkájának biztosítása vé­gett követelik, hogy a tavalyi vető­mag árát készpénzben fizethessék vissza, újra szabályozzák a traktorok és igák szántási díját, lássák el tős kárt okozott a bérlőknek és ezen keresztül a nemzetnek. Ma, amikor a lehetetlenséggel, küzd a szegény bérlő kisparasztság, nem tudta elvégezni a talajelőkészítő munkálatokat éppen­ azért, mert bizonytalanságban van a bérletét illetően. Legtöbb helyen a rossz termés ellenére emelni szándé­koznak a haszonbéreken a földkiadó gazdák. Egymás után mondják fel bérleteiig a gazdák, sőt a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem tudó bérlőket sorozatosan adják ügy­védkézbe a régi törvények alapján.­­ Reméljük, pár nap és a régi törvé­nyeket fel fogja váltani egy a mai viszonyoknak megfelelő törvényes rendelkezés, mely védelmet nyújt a kiuzsorázás ellen egy becsületes, dol­gos kisparaszti rétegnek, a földbérlő társadalmi rétegnek. üzemanyaggal a földműves szö­vetkezetek traktorait, szállítsák le a magas üzemanyagdíja­kat, csökkentsék felére az őrlési dí­jat, kívánják a malmok községesíté­­sét, a kisebb malmokat helyezzék községi ellenőrzés alá, a nagyobbakat adják községi tulajdonba, a nagy malmokat pedig állami tulajdonba. Wallace kitart politikája mellett Washington. (MTI) Az AFP washingtoni levelezője írja: Noha szerda délután megoldódott az ame­rikai, belső válság, melyet Wallace legutóbbi nyilatkozata keltett, poli­tikai körök véleménye szerint még nem egységes azoknak az elhatáro­zásoknak a magyarázata, amelyek Truman és Wallace szerdai megbe­szélése alkalmával születtek meg. Truman környezetében a megbeszé­lések eredményét az elnök győzel­meként könyvelik el. Ugyanakkor Wallace környezetében utalnak ar­ra, hogy ha a kereskedelemügyi mi­niszter engedett is az elnök felkéré­sének, ez azért történt, mert Tru­man nagy ígéreteket tett Wallace­­nek több kívánsága teljesítésére, ne­vezetesen arra, hogy Amerika a­­jö­vőben engedékenyebb politikát kö­vet a szovjet irányában. Wallace a Fehér házból távozván igen határo­zott választ adott az AFP tudósító­jának. Az újságíró feltette a kér­dést: Fenntartja-e a Miniszter Ú Úr álláspontját a szovjet irányában? Feltétlenül — hangzott a­ válasz. A helyzetben tehát belső ellentmondás mutatkozik, mert Truman kormá­nyában Wallace -Továbbra is mi­niszter marad, pedig ellenzi a kor­mány által követett­ politikát. Vég­eredményben megállapítható, hogy a Wallace ügy még nem zárult­ le. Hány ember tűnt el Európában? Brüsszel. (MTI) Az Eltűnteket Kutató Nemzetközi Hivatal értekez­lete csütörtökön befejezte munkáit. A belga hazahozatali hivatal veze­tője az értekezleten statisztikai adatokat­­-­ismertetett, amelyek képet adnak arról, mennyi az eltűnt embe­rek száma Európában és az egyes államok hazahozatali hivatalainak milyen hatalmas munkával kell megbirkózniuk. Belgium 40 ezer el­tüntető tart számon. Ezek közül­ 25 ezer zsidó, Hollandiából­ 150 ezer, Franciaországból 330 ezer, Jugo­szláviából 1 millió 100 ezer, Görög­országból 190 ezer, Lengyelország­ból több mint kétmillió, Olaszor­szágból 230 ezer ember hiányzik. E hó 21-én, szombaton este 8 órái kezdettel pártnapot tart a Magyar Kommunista Párt valamennyi kerületi szervezetben, melyre mindenkit szeretettel hív a Vezetőség. Előmdók: Tulipán­ utcai óvoda: Szabó Jánosné. Justh Gyula utca 17. Központ : Pintnikl Tibor. Pártnapunkon véres politikai kérdém­ek rám: Sulyok Jómmint párttitkár. Vertántelep: Rományi Mihály né. w Wf . és a Magyar Kommunista Párt parasztprogrammjáról lesz szó.

Next