Makói Népujság, 1946. október (2. évfolyam, 218-244. szám)

1946-10-01 / 218. szám

II. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Arm 40 fin­er 1946 OKTÓBER 1, KEDD I■ W—BPiUBliiW**,,,y·~ ^fflti'* V. i n dfc ~r I M niMf WH MIJ W*WMl­*MWMWWWjyMIBBIiJ·KB.ItJIBiWWMaMB‡J|i*|i,IM·WliLi!Wllt|!J'-1 dBJJMWWMJJHllal 01l!i¥ll?llMWHft|MiIiW»ill ^ ­ Népújság A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A magyar demokrácia válaszút eláll ásl A MKP a nemzeti demokráciáért száll síkra, helyteleníti az erőszakos kitelepítést, a rosszul fizetett alkalmazottak fizetésének emelését kö­veteli . Az új választójogi törvény ki kell hogy zárja a reakciót, fasisztákat és hozzátartozóikat . Rákosi Mátyás háromórás beszámolója a MKP III. kongresszusán Budapest. (MTI.) A Magyar Kommu­nista Párt III. kongresszusa első érdem­leges ülését vasárnap tartotta a nemzet­gyűlés üléstermében. A közönség nagy tapssal fogadta Szakasits Árpád, Rónai Sándor és R­­­e­s István minisz­terek vezetésével megjelent szociál­­demokratapárti küldöttséget, majd R­á­­k­o­s­i Mátyás miniszterelnökhelyettes kö­zel háromórás beszámolót tartott az or­szág bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt feladatairól. Rákosi Mátyás beszámolója — A Magyar Kommunista Párt nélkül — kezdte beszédét a miniszterelnökhe­­lyettes — a felszabadulás után Magyar­­ország Németország sorsára jutott volna. A kommunisták harcainak köszönhető, hogy hazánk gyors ütemmel nyeri visz­sza teljes szuverenitását és függetlensé­­­gét. Az ország felszabadulása új, hatal­mas népi erőket is mozgásba hozott. A mun­kásegységgel a város dolgozói min­den erejüket a szakszervezet kiépítésére ás a termelés megindítására fordították. A Kisgazdapártot a felszabadulás ké­születlenül találta, ezért nem tudta csak lassan rendezni sorait és így az államapparátus helyreállításánál meglehetősen lemaradt, ami később sok elégedetlenség oka lett.­­A reakciót erősítette az infláció. A gaz­dasági kulcspozíciók kivétel nélkül Horthy kiszolgálóinak kezében maradtak. A vál­tozatlan helyzet a feudális rendszer fő­­támasza lett. A választásokon a reakció egységesen sorakozott a Független Kis­gazdapárt mögé. A Független Kisgazda­­pártban akadálytalanul terjeszkedett a reakció és gyorsan haladt Nagyatádi Szabó útja felé. A koalícióban lényegé­ben azért folyik a harc, hogy melyik ol­dalra forduljon a Parasztpárt zöme: a munkássághoz-e, amely a demok­ratikus fejlődés útján van, vagy pe­dig a nagytőkéhez és oda, ahová a reakció akarja vinni az országot. A magyar demokrácia válaszút előtt áll. A külpolitikában arról kell dönteni, hogy az idegen imperializmus eszköze le­gyen-e a magyarság, vagy pedig hatá­rozottan és őszintén csatlakozzék a Duna-medence népeinek, elsősorban a Szovjetunió gazdasági és politikai fejlő­déséhez. A békekötéssel kapcsolatban le­­kell szögezni, hogy a magyarok erőszakos kitelepítését Szlovákiából úgy is mint magyar hazafiak, úgy is mint a Kommunista Párt képviselői helytelenítjük és ki­mondjuk, hogy ezzel a Duna-m­eden­­ce népeinek együttműködését veszé­lyeztetik. A Magyar Kommunista Párt a határon kívül maradó magyar nemzetiség érde­keinek védelmére a legnagyobb figyel­met szenteli és felemeli szavát azért, hogy demokratikus jogait meg ne csor­bítsák. Miért küzd a MKP ? A Magyar Kommunista Párt a nem­zeti demokráciáért száll síkra. Küzd az állami, községi termelési formák fejlesz­téséért, a szövetkezetek kiépítéséért, a termelés és hitel állami irányításáért, a­­bankok és a külkereskedelem állami el­lenőrzéséért és a demokratikus pártok államosítási programmjának akadályta­lan végrehajtásáért. Követeli a Kommu­nista Párt, hogy közpotilag helyezkedje­nek szembe a gazdaság nem demokra­tikus érdekeivel, a nagytőkéjével, a ki­­zsákmányolóéval. Követeli a Kommunista Párt a kis­ipar és kiskereskedelem támogatását, az iparcikkek és közszolgáltatási áraknak gyors leszállítását, a mun­kásság legrosszabbul fizetett alkalma­zottainak és az alsó fizetési osztály­ba tartozó köztisztviselők fizetésének emelését, továbbá a termelést feles­legesen drágító gyárigazgatók és más magasfizetés­i tisztviselők fize­tésének csökkentését és létszám apasztását. A munkásság számára újra be kell ve­zetni a családi pótlékot. Állami rendsza­bályokat kell hozni a munkanélküliség leküzdésére. Munkát minden dolgozónak. Követeli a Kommunista Párt a szakszer­vezeti alkotmány törvénybe iktatását és ugyancsak küzd az új gazdák megélheté­séért, az egykozi vállalatok feloszlatásá­ért és a bankuzsora megakadályozásáért. Követeli a telekkönyvezés 1947 június végéig való végrehajtását, a parasztság hitelellátását, a malomuzsora letörését, a nagymalm­ok államosítsák a középmal­mok községesítését, a kismalmok községi ellenőrzését, jómódú, művelt parasztsá­got és virágzó mezőgazdaságot akarunk. Az új választójogi törvény A miniszterelnökhelyettes azután bel­politikai kérdésekkel foglalkozott és eze­ket mondotta: " A munkáspártok elhatározták, hogy az összes demokratikus pártokkal és szervezetekkel együtt közös harcba vi­szik a szervezett munkásságot és­ a dol­gozó parasztok tömegeit a reakciós jobb­oldal törekvéseinek meghiúsítására. Örömmel üdvözöljük a Szociál­demokrata testvérpárt határozott ál­lásfoglalását a reakció elleni küzde­lem mellett és a sz­unkásegység meg­bontására irányuló kísérletek erőtel­jes visszautasítására. Az új választó­jogi törvénynek ki kell zárnia a vá­lasztójogból a reakciót, a fasisztákat és hozzátartozóikat. harcunk nem irányul a Független Kis­gazdapárt demokratikus és paraszti fő­­ellen. Mindent megteszünk, hogy a Kisgazdapárt baloldali része velünk küzd­jön a reakciós jobboldal ellen, szövet­ségre lépjen a baloldali blokkal és így létrejöjjön a magyar demokrácia új, szi­lárd kormányzati alapja. Éppen ezért követeljük: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!** Hassa át pártunk minden tagját ez a meggyőződés: „Jöjjön, ami­nek jönni kell, a jövő a miénk/* Csak a budapesti Nagyvásártelepre adnak ki hagymaszállítási engedélyt A vármegye főispánjától nyert értesülésünk szerint, a köz­­ellátásügyi miniszter rendelkezésére a mai naptól kezdve az ille­tékes hivatalok csak a Budapest-Nagyvásártelepre szállítandó hagymára adnak ki szállítási engedélyt. Legújabb jelentések Párizsból: A pozsonyi hídfőből 3 községet adnak Csehszlovákiának, a kitelepítés kérdé­sében közvetlen megbeszélés döntsön: a magyar hadsereg száma: 65 ezer A hadifoglyok amilyen gyorsan lehet, hazaszállítandók Párizs. “(MTI) A párizsi értekez­let magyar albizottsága szombat dél­után tartott ülésén jóváhagyta Cos­­tello újzélandi előadónak a pozso­nyi hídfő ügyében készített jelenté­sét. A jóváhagyott jelentés szerint Csehszlovákiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar terület északi fe­lét, valamint a Csehszlovákia ál­tal kért­­5 község közül hármat. A magyar területi és poli­tikai bizottság albizottsága szombati ülésén azt ajánlották, hogy­ a 200 ezer szlovákiai magyar kitelepítése ügyében a­ csehszlovák és a magyar delegáció folytasson­­ közvetlen megbeszélést. A csehszlo­­vák és a magyar delegáció a­ ma­­i gyár területi és politikai bizottság­­ meghívásának eleget téve szeptem­­­­ber 29-én tanácskozott a Luxem­­­­bourg palotában. A megbeszélések nem vezettek megoldáshoz. Ezek után az albizottságra vár a döntés feladata, az albizottság elha­tározta, hogy titkos üléseken tár­gyalja, a kérdést. Meghallgatták a Magyar békedelegációt is, amely Gyöngyösi János külügyminiszter vezetése mellett adott választ a kér­désekre, részletekről még nincs je­lentés A katonai bizottság hétfőn délelőtt tartott ülésén elfo­gadta a Magyarországgal kötendő békeszerződés 10. cikkelyét, amely­ kimondja, hogy Magyarország szá­razföldi hadserege, beleértve a fo­lyami hajóhad személyzetét is, ösz­­szegen 65 ezer főnyi lehet, légiereje pedig 90 repülőgépből állhat 5000 főnyi személyzettel. Elfogadták a 11 —18. cikkelyeket, majd a 19. cik­kelyt, amely a magyar hadifoglyok hazaszállítását írja elő. Az utóbbi cikkely értelmében a hadifoglyok amilyen gyor­san csak lehetséges, hazaszállít­­andók oly megállapítás szerint, amelyek­ben erre vonatkozóan az egyes ha­talmak kötnek Magyarországgal. A költségeket a magyar kormány vi­seli. A katonai bizottság a Magyaror­szággal kötendő békeszerződés ka­tonai záradékait vizsgálta. Baranyi Zoltán, a­ magyar kiküldött szóvivő­je elismerte, hogy a szerződés zára­dékai nem megalázóak és nem is szigorúak, mindazonáltal a követke­ző kérelmet terjesztette elő: Jogosítsák fel Magyaror­szágot kisebb harckocsielkélő ívkötelék tartására. A m­agyar hadifoglyok hazaszállításának határidejét hat hétnapban álla­pítsák meg. Tegyék lehetővé, hogy a hadifoglyok hazatérhes­senek szülőföldjükre, mégha olyan területen­ van is, amelyet Magyarország átengedett. A bizottság felvilágosítást kért a magyar küldöttségtől, amelnyi a hadifoglyok száma, és milyen öve­zetben vannak. A magyar kiküldött bejjlentette, hogy a magyar hadifog­lyok száma 300 ezerre tehető és leg­nagyobb részük a Szovje­tuni­óban van. A bizottság ezután a finn béke­­szerződésre tért át. A vármegyében az orvosi B-listát is érinti a felülvizs­gálat Amit ismeretes, a miniszterelnök felülvizsgálja a B-lista rendelet fe­lülvizsgálására módosításul kiadott rendelet alapján. A vármegyei orvosi kar körében is történik a rendelet értelmében változás, amennyiben egy újabb rendelet értelmében azokat az orvo­soka­t,akiket a B-lista rendelet c. pontja alapján bocsájtottak el, illet­ve vontak végelbánás alá, a népjó­léti miniszter helyettesítheti. Ez a rendelet rendkívül szociális értékű, mert alkalmat ad arra, hogy azok­ban a községekben, ahol orvos­­hiánnyal küzdenek, orvost állíthas­sanak munkába. A vármegyében három orvost vontak végelbánás alá, ezeket most­ ismét munkába állítják. LEMONDOTT A GÖRÖG KORMÁNY Athén. (MTI) György görög ki­rály kihallgatáson fogadta a­ mi­niszterelnököt, aki benyújtotta le­mondását. A király Caldarist meg­bízta, hogy alakítsa meg az új kor­*­mányt. .■

Next