Makói Népujság, 1947. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1947-02-01 / 26. szám

4 Battonyai Újság Battonyán megkezdték a földhözjuttatottak birtokainak telekkönyvezését Közel háromezer hold, köztük Makó városé és Szöllősi Jenőé kerül átírásra Kaszaperen A földhözjuttatottak látják •A tüzelővél a telekkönyvi hivatalt Az eddig hideg és kihallt batto­­nyai telekkönyvi hivatalban csütör­töki látogatásunk alkalmával kelle­mesen fűtött terem s lázas munka fogadott. Az egyik szobában szapo­rán suhogott a keresztfűrész, amely egy bontásból kikerült oszlopot ap­rított fel, a hivatali szobálstn pedig muzsikálókig duruzsolt a cserép­­kályhában a tűz s a tisztviselők ví­gan végezték a­ munkát. Érdeklődésünkre, közölték, hogy nagy munkában vannak. Megkezdő­dött a­ földhözjuttatottak birtokai­nak telekkönyvezése, amire az új­­birtokosok már régen vártak. A napokban érkezett meg az Or­szágos Földbirtokrendező Tanácstól, az utasítás a telekkönyvi átírásokra s ennek alapján már hozzá is fog­tak az újbirtokosok­­telekköny­vének elkészítéséhez. A rendelkezés meg­jelent, a hivatal munkakészségében sem volt hiány, de hiányzott a mun­ka elvégzéséhez szükséges tüzelő­anyag. Ugyanis a battonyai járásbí­róság hivatali helyiségeiben eddig a­kai tüzeltek, ami csak a megf­agyás cserépkályhákban régi akines­zmo­c­­ellen volt elegendő. A hivatal tisztviselői, hogy a nagy munkát mielőbb elvégezhessék, azzal a­ kéréssel fordultak a kasza­peri földhözjuttatottakhoz, hogy se­gítsék ki őket tüzelővel, akkor el tudják végezni a munkát. Az újbir­­tokosok nem haboztak, hanem nap­­ról-napra olyan mennyiségű tüzelő­vel látták el a hivatalt, hogy három hétig­, amíg ez a munka tart, nem kell fagyoskod­va körmölniök az íróasztal mellett. Mint mondták, a munka körülbelül három hétig tart, amitkoris 670 új­­birtokost iktatnak, mintegy 3 ezer hold földön­­, 3, 5, 7, 9 holdas par­celláikba. Kaszaperen,. A kiosztott, illetve most telek­­könyvezésre kerülő birtokok között szerepel Makó városának 435 k. holdja, Szöllősi Jenő 95 k. holdja, dr Sípos József 76 holdja, Lukács István 88 holdja, a Montágh-féle bir­tokok, dr Tolódna mezőhegyes f­­ or­­tos 70 holdja, Pipis János, Pipin András, Pipis Sámuel, Pipis Gyula és Ppis Pál tótkomlós­ lakosok 200 —200 holdja, a Hrabovszkiató 335, Tótkomlós község 430 holdja, a Bu­dapesti Református Egyház 133 holdja és még több kisebb-nagyobb birtok. A battonyai határvadászok 9 csempészt fogtak el a múlt héten ■’v,.. k. • A hideg és a nagy hó ellenére is folyik a csempészés a határon Több izben beszámoltunk már arról a mozgalmas csempészéletről, amely a magyar-román határ mentén, Battonya, Kevermes és Dombegyháza körül folyik. Ennek az illegitim áru­- és jószág-csere­­kereskedelemnek a felszámolására a battonyai határvadász század határmenti őrsei vannak hivatva. A nehéz feladat­nak a hadivadászok ébersége és erélye eredményesen is tesz eleget. Már eddig igen nagyszámú csempészt füleltek le orgazdáikkal együtt, akik el­len tiltott határátlépés és jövedelmi ki­hágás címén szigorú eljárás is indult. A csempészek tevékenysége­­ ugyanis, amennyire mezőgazdasági szempontok­ból részben hasznosnak is mondható, de közellátási téren éppen olyan káros­­ is. Ugyanis a határon ügyködő csempész­nek a határon átvezetett lovakért nagy­mennyiségű élelmiszer visznek át, ame­lyet az amúgy is problematikus közellá­tástól vonnak el. Ezenkívül jelentős ösz­­szegű forintot is csempésznek át a hatá­ron s így a jó forint kikerül a gazda­sági élet vérkeringéséből. Az elmúlt héten Dombegyháza körül fogtak el a határvadászok nagyobbszámú csempészt, akik lovakat csempésztek át éjszaka a határon. A nyomozás során 9 csempész és, 3 orgazda került kézre, akik a kihallgatáskor beismerték, hogy 13 lovat hoztak át a határon, valamint 200 kg sót, 1 mázsa búzát és 5 kg élesz­tőt. Viszont kicsempésztek 200 kiló cuk­rot, szerszámot, élelmiszereket és textil­­anyagot­­s A nyomozás során a csempészett lo­vak mind megkerültek orgazdáiknál s azokat átadták a községi elöljáróságnak. A csempészek és orgazdáik ellen vám­jövedéki kihágás és tiltott határátlépés címén az eljárás megindult. — Ipari kihágás. A battonyai iparosok szakszervezete egész sereg munkaadó iparost jelentett fel az iparhatóságnál, olyanokat, akik alkalmazottaikat nem je­lentették be a Munkaügyi Hivatal szak­­szervezetébe. A tömeges kihágási ügyet a rendőri büntetőbíró tárgyalta le és a mulasztó iparosokat — mintegy 30-at — 5—10 forintos pénzbírsággal büntette meg. — Anyakönyvi hírek. Házasságra je­lentkeztek: Kiss Lajos Kovács Veroniká­val, Báli István Telek Piroskával, Kreszta György Zselev Vidoszával, Légrádi József Dóczi Piroskával, Ko­vács József Podina Katalinnal, Tampán György Vidiczki Enjiliával, Daróczi Já­nos Bálla Juliannával.­­ Született: Vég­vári Gusztáv és Kovács Olgának Olga és Gusztáv, Lendvai Béla és Markó Máriá­nak Lujza és János, Birtás György és Rosca Karolinának Traján, Mák József és Kotroczó Ilonának József nevű gyer­meke. (Az elmúlt héten érdekes két iker­szülés volt egymást követő két napon, a­mikoris mindkét esetben előbb a leány, majd félórás időközzel a fiúgyermek szü­­■ etett meg.) — Elhaltak: Dvorák Sándor battonyai 31 éves katona hősi halálesete az anyakönyvben bejegyeztetett. Neme­­czovszki Julianna 33 éves, Sztoilja Mi­hály 79 éves korában. HÍREK — Rendőri hírek. A belügyminiszter Baranovszky Ferenc­ rendőrnyomozó al­hadnagyot Battonyáról Szarvasra he­lyezte át. — Timótity Péter rendőralhad­nagyot — a budapesti tanfolyam sikeres elvégzése után — Battonyára vezényelte vissza, aki a közigazgatási osztály ve­zetését veszi át. — Jegyzői behelyettesítés Dom­begy­­házán. A vármegye alispánja Szabó Já­nos volt nagymajláti vezetőjegyzőt ren­delte ki a háromhónapos betegszabad­ságra távozott Rácz Endre jegyző he­lyetteséül. Közigazgatási előadás a Földmun­kás Szakszervezetben. Az elmúlt napok egyikén dr. Juhász Zoltán járási főjegy­ző a battonyai Földmunkás Szakszerve­zet tanfolyamának keretében „Aktuális közigazgatási kérdések" címmel igen időszerű és érdekes előadást tartott. Az igen hasznos tudnivalókat feltáró elő­adásában dr. Juhász részletesen taglalta a községi képviselőtestület összeállításá­nak fontosságát, annak munkáját és ko­­rttoly felelősségét. Kitért a községi elöl­járóság jogaira és kötelességeire, majd hosszasabban foglalkozott a községet érintő közellátási, szociális, társadalmi és kulturális kérdésekkel. Az előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság és az előadás után nyomban felkérték a fő-. jegyzőt, hogy a közeljövőben is tartson az időszerű problémákról hasonló elő­adást, tájékoztatást. — Védekezés az árvíz ellen. Még egyre előre 20 fokos hideg van, de az illetékes hatóságok már a közeledő olvadás elkö­­vetkezésére gondolva, megtették a szük­séges lépéseket az esetleges árvizek meg­előzésére. Felhívták az Ármentesítő és egyéb vízi­ társulatokat, hogy a szüksé­ges munkálatokat előre végeztessék el. A csatornákat a hótól és jégtől takarít­hassák ki, hogy az olvadás bekövetkezé­sekor a vizek szabadon folyhassanak le. Ez az árvízmegelőzési munkálat azért is nagyjelentőségű, mert egyben a munka­­nélküliiségen is enyhít, miután igen sok munkanélküli nyer munkát és keresetet a csatornatisztításoknál.­­ Az erdőirtásért nem vállalja a fele­lősséget Dombegyháza elöljárósága. Ma­gyardombegyháza község elöljárósága bejelentette a járási főjegyzőnek,­­hogy lemond a község vezetéséről. Dr. Juhász Gyula járási főjegyző a meglepő lemon­dás után kiment a községbe, amikoris az elöljáróság közölte, hogy azért mond le, mert nem vállalja a felelősséget azért a vandál fairtásért, amelynek során a falu renitens lakói kiirtották a község erde­jét. A járási főjegyző hosszas rábeszé­lése után fogadták el azt a megoldást, hogy ismeretlen tettesek eben feljelen­tést tesznek a rendőrségen s ezzel a fele­lősséget magukról elhárítva, tovább vál­lalják a község közigazgatásának veze­tését. — Battonyai ingatlanforgalom. Pápai Pál és neje megvették ifj. Zsófi Mihály­­tól csanádapácai bertelkes ingatlanát 5800 forintért, Pavló Pálné megvette Pa­csika Rókus és neje csanádapácai lako­soktól 1100 fő-es területű ingatlanát 2000 forintért, Pacsika Illésné Boros Mária megvette Faragó Lajos és nejétől csa­nádapácai beltelkes ingatlanát 66 mázsa búza és 120 mázsa tengeriért, Czuth Mi­hály megvette Kovácsovics Józsefné Czuth Erzsébet battonyai beltelkes in­gatlanának egynegyed részét 25 mázsa búzáért, Czakó János megvette Árgyelán György 3 kat. hold szántóját 4000 fo­rintért. — Panaszok az UNRRA-rujiakiosztás­ra. Főjegyző úr! Minek az az UNRRA, ha nincs benne egy puk­dra — a gyerek­nek! Ezt a rögtönzött szójátékot hallot­tuk tegnap a főjegyző szobájában a pa­naszkodni jött hadiasszonyok egyikétől. Egyébként elmondották, hogy nincsenek megelégedve az U­RRA-ruhák kiosztá­sával, mert nem jutott se cipő, se mackó­­ruha a gyerekeknek. A főjegyző igyeke­zett őket megnyugtatni, hogy 30 tagú bizottság bírálta felül az igénylést és az elosztás igazságosságát és az a legjobb igyekezete szerint csinálta meg a ruhák odaítélését. Egyébként is nem érkezett, illetve a község nem kapott annyi ruhát, hogy mindenkinek az jusson, amit sze­retne kapni s így meg kell elégedni az­zal, amit tudtak futtatni. ­ Veszélyben a magyar gyü­mölcstermelés Útmutatás a gyümölcsfák ápolására is. Ere való tekintettel a C­anádvár­megyei Gyümölcsészeti­­Egyesület már most segítőkezet akar nyújtani a gyümölcsöshöz jutott újgazdák­nak s velük együtt a régi­ tulajdono­soknak azzal, hogy a gyümölcsfák okszerű kezelését, ápolását, védelmét különös tekintettel a kaliforniai pajzstetű kártevésére, összefoglalva ismerteti. Az ember legszebb tulajdonsága, éke: a szeretet. A helyes szeretet te­szi az embert demokratává, jó hon­polgárrá. Csodálatos érzés a szeretet, mely nemcsak embertársainkkal szemben nyilvánulhat meg, hanem kiterjed­het mindarra, amivel, vagy amellyel az ember foglalkozik. De szükség is van szeretetnek, miint pl. : hivatássze­­retés nélkül az emberiség, nem ha­ladhatna, nem fejlődne, köztudomá­sú ugyanis, hogy a haladás úttörőit kivétel nélkül nagy hivatásszeretet jellemezte. Ez volt az a motorikus erő, amely éj­ nappali tevékenységre sarkalta, ámi kitartóvá, emberfeletti munkára képesített. Ez a szerettet fűti a földdel, a gyü­mölcsfákkal foglalkozó termelők nagy részét is. A magyar paraszt földszeretet­e közismert. De kell is ez a nagy szeretet, különösen a gyü­mölcstermelőnél, mert ennek híján nem tudna megküzdeni azzal­­ sok ellenséggel, kártevőkkel, amivá lép­­ten-nyomon találkozik, amellyel a harcot fel kell vennie, ns e­redm­ényt akar elérni. Egy­ azonban bizonyos, hogy a szeretet egyedül nem elég, a sikeres védelemhez szakértelem is szüksé­ges. A szakértelemmel bíró gazda a téli hónapokat sem tölti tétlenül. Al­kalmas időben kinéz a gyümöl­cö­­­be s megkezdi a gyümölcsöse nagy­itakarítását.- Szükség van erre a nagytakarításra, mert a gyümöölcsfa­­kártevőknek is a legnagyobb ellen­sége a tisztaság. Ha eredményt aka­runk elérni, ez a tisztaságot kell bele­vinni a gyümölcsösünkbe. Mert a gyomos, elhanyagolt föl­d, a sűrű korona, a kaparatlan törzs, az ott­hagyott lomb és­­ ágnyeselék mind­­mind egy-egy harci állása a­ gyü­­­mölcskártevőknek. Ezekből intézi támadásait a gyümölcsfa ellen. Mi tehát a teendő? Már ősszel, a lomb hullása után, az enyhe téli napokon, vagy a­ tél végén kell a fák törzsét, vastagabb ágait is,kaparóvassal megkapargatni úgy, hogy a kéregrepedések feltá­ruljanak, mert a rovarkártevők ezekben a repedésekben alusszák tét­i álmukat. Csak a fa kaparással lesznek megközelíthetők. (Tpk­t. Jriv.) 1947 február 1

Next