Makói Népujság, 1947. április (3. évfolyam, 73-96. szám)

1947-04-11 / 80. szám

2 fék nem működött és megtörtént a baleset. Sabenszki a gépkocsi abla­kon keresztül kizuhant az úttestre olyan szerencsétlenül, hogy kulcs­­csontját és karját törte, mellét pedig üvegszilánkok sebezték meg. Baj­­társai azonnal beszállították a ma­kói kórházba, ahol gondos ápolás alá vették. Jól sikerült a ffiNDSz nőnapja Az MNDSz nőnapján Sárközi Ist­ván tamfelügyelőségi fogalmazó szépszámú érdeklődő közönségj­elölt tartotta meg előadását „A nők hely­zete a múltban!" címen. Előadásában ismertette a nők társadalmi helyze­tét a régi ko­ruktól napjainkig­. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus az, amely a nőknek meghozza az egyenjogúságot. Majd ismertette a nők helyzetét a Szovjetúnióban. Be­szédét azzal fejezte be, hogy a de­mokratikus út az, amelyen a nők megtalálják teljes­ egyenjogúságu­kat. Kinevezések a pénzügynél A Slagyar­­Közlöny legutóbbi szá­ma közli a pénzügyminiszter leg­újabb rendeletét, amelyben az alábbi kinevezéseket találtuk: a pénzügy­miniszter dr Kiss Károly makói pénzügyi titkárt a VII. fizetési, osz­tályba tanácsossá, dr Mit­ók Dezső makói pénzügyi segédititkárt a VIII. fizetési osztályba titkárrá, Baróth I. József pénzügyi főtisztet, a mezőko­­vácsházi adóhivatal vezetőjét a VIII. fizetési osztályba áll. pénztá­rai tanácsossá, Fónai Gyula, Szent­­miklóssy Andor és Nyilas László forgalmi adóhivatali III. osztályúi tiszteket a X. fizetésű osztályba I. osztályú tisztekké, Dánffy Gábor II. oszt­á­l­y­ú ír­o­tt a t­i­s­­zt­­­et a­ ’­A. fizetési osztályból I. osztályú iro­datisztté, Berényi Erzsébet ideigle­nes minőségű I. osztályú iroda se­gédtisztet a XI. fizetési osztályba II. osztályú irodatisztté, Schulz József mezőhegyesi cukorgyári főellenőrz­ői VIII. fizetési osztályban cukor­­gyári felügyelővé nevezte ki. Elhelyezték Makór él Boór Géza századost Utódja Gubisi József százados­ ­ A belügyminiszter Boór Géza rendőr-századost, a vármegyei és vá­rosi rendőrkapitányság vezetőjét Budapestre helyezte át, ahol a vidé­ki főkapitányságon­ nyert beosztást, mind a főkapitány másodhelyettese és körzeti szemlélő. A megyei és városi rendőrkapi­tányság vezetésével a belügyminisz­ter Gubisi József rendőrszázadost ■helyezte át Makóra, aki eddig a kis- femndorozsmai járási kapitányság­­vezetője volt. A csütörtöki köziigazgat­ásii bi­zottság ülésén Kiss János főispán meleg és közvetlen szavakkal vett búcsút a távozó Boór Gézától s kér­te, hogy központi beosztásában se feledkezzen meg a vármegye és Ma­kó ügyeiről. Boór Géza válaszában köszönetet­­mondva a megemlékezésért ígéretet tett arra, hogy mindenkor szívügye lesz a vármegye és Makó kérése ? .A jövőben is a magyar köztársaság és demokrácia szolgálata, irányítja majd minden tettében. Mecphívó A SZABADMŰVELŐDÉSI TANÁCS vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében a „Magyarság útja" címen műsoros előadást tart. Az érdekes előadásra vendégeket szere­tettel vár a Szabadművelődési Tanács­­vezetősége. MAKÓI NÉPÚJSÁG Elfogadta a Ház a szövetkezeti törvényjavaslatot Budapest. (MTI) A nemzetgyű­lés csütörtöki ülését délött 10 óra 25 perckor nyitotta meg Varga Béla elnök. Napirenden tv szövetkezeti törvényjavaslat szerepelt. Takács Ferenc előadó utalt a törvényjavas­lat előzményeire. Végül hangoztatta­, hogy a javaslat nem irányul a ke­reskedelem ellen, csupán a dolgozók jobb megélhetését kívánja biztosíta­ni. A törvényjavaslathoz csupán­­a Szabadság Párt állított vezérszóno­kot Nagy Vincze személyében, aki a törvényjavaslatot nem fogadta el. Több hozzászólás után Bóna Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter szólalt fel. Sorra válaszolt az egyes felszólalásokra. A többek között hangoztatta, hogy a törvény­javaslat a már egyszer elfogadott ja­vaslattól csak annyiban különbözik, hogy több szövetkezeti központtal szemben egy szövetkezeti központot létesít. Szólott­­a miniszter a Han­gya kérdéséről. H ha a Hangya benne lesz a szövetkezeti központban, ak­kor a személyzeti terhelőnek csak a reá eső részét viseli és nincs szük­sége a mostani nagy adminisztráció fenntartására, — mondotta. Beszéde végén kérte a­ törvé­ny­javaslat elfo­gadását. A Ház ezután a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részle­tes vita után a törvényjavaslat, egyes szakaszait az előadó lényegtelen mó­dosításával elfogadták és a legköze­lebbi ülést pénteken délelőtt 10 óra­kor tartják meg. Elásott csecsemőhullát talált a földeáki téglagyár gödrében egy kisgyerek Napraforgószárral verte agyon az újszülöttet a gyilkos Mintegy egy évvel, ezelőtt a ku­tyák kapartak ki egy csecs­emőhul­­lát a földeáki temető egyik sírhant­ja alól, most a téglagyár agyagos gödrében játszadozó kisfiú akadt hasonló csecsemőimfiára tegnap délután. Telefonon jelentették a makói rendőrkapitányságnak, hogy tegnapi délután Kiss Fémioné Földeák, ta­nyai lakos unokája, Kocsis György elemi i iskolai tanuló a földeáki tég­lagyár gödrében játszadozás közben félig elfelelt csecsemőhullára buk­kant. A jelentés vétele után a makói rendőrség bűnügyi osztálya azonnal intézkedett, hogy rendőri bizottság­ gépkocsin azonnal a helyszínre siessen. A bizottság egy renitőrftiszt­­ből és egy­­nyomozótisztb­ő­l s­ör."Pap- Juhász Is­tván rendőrorvosból ál­lott, amely a helyszínre érkezve azonnal megkezdte a vizsgálatot. Az agyagos gödörben félig el­földelve megtalálták a csecse­mő hulláját. A helyszínen a bizottság az agya­gos gödörben félig elföldelt csecse­mőt talált, amelynek lábai és kar­jai kilátszottak a földből, fejét buzo­­gányszerű véres napraforgószár ta­karta el. A csecsemő feje véres lett a napraforgószárral remért ütések­től. A bizottság megállapította, hogy a csecsemőt a buzogány­szerű napraforgószárral verték agyon. A csecsemő hasán a köldökzsinór nyo­m­a nem látszott, ami elárulta, hogy a csecsemőgyilkosság előre megfon­tolt szándékkal történt. A rendőror­­vosi vélemény alapján a csecsemő halála a szülés után rövid idő múl­va következett be. A csecsemő élet­erősen jött a világra, a földben 10— 11 nap­ óta feküdhetett. Halálát a rámért ütések okozták. A csecsemőt a boncolásig a rend­őrség beszállította a földeáki teme­tő hullaházába, miután nyilván­való, hogy gyilkosság történt. Fek­etekendős, kockás szolmyá­­jú,­­30—40 éves nő a gyanúst­­s tolt. A rendőrség kihallgatta Gazdag Péter és neje, továbbá Kovács Má­tyás földeáki lakosokat, akik vallo­másukban előadják, hogy két héttel ezelőtt ,30—10 év körüli, feketeken­­dős, sötétkék kabátú, kockás szok­­nyájú terhes nőt láttak az agyagos gödrök környékén ólálkodni, aki fel­­tevésük szerint ott szülte meg gyer­mekét. Ezt abból következtették, hogy a nő a tanyájuk közelében megpihent, távozása után a­ gyep vérfoltos maradt. A nő a vásárhelyi tanyák felől jött, hogy merre távo­zott, azt nem tudták megjelölni. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított, hogy a rejtélyes cse­­csemőgyilkosságiait kiderítse és meg­állapítsa, ki volt a­ feketeko­ndesz nő, aki az agyagos gödrök között szülte meg gyermekét, hogy azt ott elpusz­títsa és elássa. " A szabadcukor körüli visszásságok a közigazgatási bizottság előtt Postai levélgyűjtő szekrények felállítását kéri a bizottság Csökkentsék a búzaőrlemények terheit Csütörtökön délelőtt tartotta meg havi ülését Csanád vármegye közigazgatási bizottsága. Kiss János főispán nyitotta meg az ülést, üdvözölve a megjelente­ket, majd dr Balogh Mihály tiszti­­főorvos elfoglaltsága miatt első pontként a vármegye egészségügyi jelentését hall­gatták meg. A jelentéshez Szűcs Imre bizottsági tag fűzött megjegyzést, ameny­­nyiben a városi tisztiorvosok rendelési idejét tette szóvá. Dr Balogh Mihály és Boór Géza válasza után a jelentést tudomásul vették. . Ezután az alispáni jelentést ismertette dr Fodor Sándor főjegyző. A jelen­téshez Gorcsa Péter szólt hozzá,meg­említve az apátfalvi gazdák sérelmét, amennyiben a Csorda-úti vízlevezető ár­kok kérdése még ma sincsen tisztázva, mert 1942-ben ásták azokat a tulajdono­sok hozzájárulása nélkül. A vízleveze­tést az árkok nem szolgálják, viszont ér­­téktelenítik a földeket és akadályozzák azok megművelését. Kéri a helyzet köz­­igazgatási úton való kivizsgálását és a sérelem orvoslását. A továbbiakban szó­ fi­ltegye a­­ Kommu­nista Párt makói szervezete felkéri az összes központi és üzemi alapszervek titkárait és propagandistáit, hogy ma, pénteken este 8 órakor a központi pártházban érte­kezletre szíveskedjenek megjelenni. 1947 április 11 vátette, hogy Makón a város területén nincsenek levélgyűjtő postaládák. A vá­ros területe megközelíti a kétezer kat.­holdat és ez indokolttá teszi, hogy fel­állítsák a levélgyűjtőszekrényeket. Ez­után a szabadcukor kérdéséről beszélt. Az ünnepek előtt a kereskedők előjegy­zéseket és pénzt fogadtak el szabad­cukorra. Később azonban a pénzt visz­­szaadták azzal, hogy nem érkezett cu­kor. Értesülése szerint jött valamennyi cukor, de azt részben nem a meg­állapított áron, részben árukapcso­lással adták el. Kéri, hogy az illetékes hatóságok ezt akadályozzák meg a jövőben és, a bűnös kereskedőket zárják ki, a­ hatósági jut­tatásokból. Felszólalása végén ismét fel­vetette az adókezelés államosításának kérdését. Antal Ferenc pénzügyigazgató a földhivatal áthelyezésével kapcsolatban szólalt fel, majd Szűcs Imre bizottsági tag a ferencszállási gátépítés elhalasz­tásának kérdésében szögezte le állás­pontját, megállapítva, hogy a közigazgatási bizottság nem veheti tudomásul a halasztást, mert a zöld­ár áttöréssel fenyegeti Ferencszállás­­nál a töltést. Fel ke­ll használni a munkálatoknál a ren­delkezésre álló kő- és rőzsemennyiséget. Nagymértékben sérelmesnek találja, h­ogy­­az alispáni jelentés megállapításai sze­rint a búzaőrleményeket, mire azok a fogyasztóhoz kerülnek, majdnem ugyanannyi teher nyomja, mint amennyibe a búza került. A termelő nyúzását és a fagyasztó meg­terhelését látja ebben. Ne a kisembert és a termelőt sújtsák ezekkel a terhek­kel, hanem javasolja, hogy szállítsák le az őrleményeket meg­drágító költségeket a fogyasztó mun­kásság és dolgozó kisemberek érde­kében. A szabadcukor kérdésében hangsúlyozta, hogy húsvét előtt Csanád vármegye szá­mára másfél vagon szabadcukrot ígértek meg, de csak néhány mázsa lett az­ ígé­retből. Budapesten visszaélések voltak ezen a téren, alapos vizsgálatra van szük­ség ebben az ügyben és a közigaz­gatási bizottságnak is fel kell emel­nie szavát, hogy a jövőben ilyesmi ne forduljon elő. A felszólalásokra dr Fodor Sándor főjegyző válaszolt, először az apátfalvi árkok ügyében. Bejelentette, hogy még ebben az esztendőben kivizsgálják az ügyet és tisztázzák a tulajdonjog kér­dését. Dr Pál­ Endre alispán megígérte, hogy haladéktalanul átír a postafőnök­séghez a levélszekrények ügyében, majd bejelentette, hogy a ferencszállási csa­torna ügyében éppen csütörtökön érke­zett átirat a folyammérnökségtől, amely­ben értesítik, hogy fedezet hiánya miatt nem tudják a munkálatokat megkezdeni.. Egymillió forintra lenne szükség, mert nemcsak Ferencszállásnál, de Apátfalván és Püspökidén is vesze­delemben forognak egyes töltéssza­kaszok. A kormányzattól azonban csak 100 ezer forintot kaptak ezekre a munkálatokra, ami elenyészően csekély. Kiss János főispán ezután kijelen­tette, hogy a jövő héten az alispánnal együtt Budapestre utazik hivatalos ügy­ben, ezt az alkalmat felhasználják arra is, hogy az árvízvédelmi kormánybiztos­sággal ezt a kérdést letárgyalják és m­egoldást találjanak. Balázsi Béla közellátási felügyelő a szabadcukor kérdésével kapcsolatban bejelentette, hogy­ most folyik a keres­kedők ellenőrzése ebben a kérdésben, ígéretet tett arra is, hogy eljár illetékes hatóságoknál a vármegye cukorkontingensének fel­emelése érdekében. Az alispáni jelentést a bizottság tudo­másul vette, majd hozzászólás nélkül vette tudomásul az árvaszéki, pénzügyi, ügyészségi, tanfelügyelői, ál­lamépítészeti, gazdasági felügyelői, állategészségügyi, közellátási és szociális felügyelőségi je­lentést. Az államrendőrségi jelentéssel kap­csolatban Gorcsa Péter a szállodák ellenőrzését tette szóvá. B­o­ó­r Géza százados válasza után a jelentést tudo­másul vette a bizottság. Kiss János főispán zárta be a bi­zottság illését, majd az albizottságok tár­­­­gyaltak.

Next