Makói Népujság, 1947. május (3. évfolyam, 97-120. szám)
1947-05-03 / 99. szám
MAKÓI NÉPÚJSÁG A baloldal megerősítését látja fantasnak a Kisgazdapártban dr Görög László, a Kisgazdapárt mezőkovácsházi vezetője Dr Görög László mezőkovácsházi ügyvéd, a Kisgazdapárt ottani vezetője, a baloldali politikának régi alakja, aki az első forradalom idején aktív szerepet játszott, nyilatkozatot adott munkatársunknak s többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt 25 éven keresztül, amikor Horthy fehér terrorja ellen küzdöttünk, akkor is azt hangoztattam, hogy összefogásra van szükség. Az összefogás alapja a kölcsönös bizalom. A demokráciáért és nem önző célokért kel ma harcolni. Ha ezt nem vesszük ügyelembe, a reakció visszatér, hiszen itt bújik meg sorainkban és csak az alkalmas pillanatra vár. A hivatalokban — még a megyén is — ma is olyanok ülnek, akik kiszolgálták annak idején Horthyt. — fia baloldali [politikus létemre — folytatta — azért maradtam a Kisgazdapártban, mert az volt a meggyőződésem, hogy erősíteni kell abban a baloldalt. Hogy mit jelent a jobboldal erősödése, azt megmutatta az összeesküvés. A Sulyok-párttal kapcsolatban az a nézetem, hogy erkölcstelenség volt a részükről azoknak a választóknak a megtagadása, akiknek a mandátumával jutottak be a parlamentbe. Szigorú közegészségügyi intézkedések a battonyai járásban Megvizsgálják a közkutak vizét A battonyai járás főjegyzője, dr Juhász Zoltán szigorú rendelkezést adott ki a közegészségügyi érdekek megóvására. A rendelkezés felhívja illetékesek figyelmét a meleg idők beálltára és ezért elrendeli a piacok szigorúbb ellenőrzését. Különösen kiemeli, hogy a községekben a tejpiac nagyon elhanyagolt ebből a szempontból. Asztalok, padok nincsenek és a földről árusítanak. Ezt azonnal meg kell változtatni. Húsféléket ugyancsak tisztátalanul csomagolnak, rendszerint újságpapírokba. Szigorúan meghagyta, hogy csak tiszta papirosba szabad csomaagolni élelmiszereket. A közkutak vizének megvizsgálását ugyancsak meghagyja a rendelkezés. Évente kétszer kötelező a vizsgálat, hogy így a kutak vize állandó egészségügyi felügyelet alatt legyen. Ugyancsak minden község gondoskodni köteles a szükséges fertőtlenítő anyagokról. Érdekes megállapítása a rendelkezésnek, hogy az utóbbi időben nem jött be semmiféle jelentés közegészségügyi kihágásokról, ez látszólag azt jelenti, hogy minden rendben van, pedig a valóságban az az oka, hogy elmulasztották a közegészségügyi vizsgálatokat, tíz súlyos következményekkel járhat a lakosságra nézve, ezért a rendelkezések szigorú betartását írja elő. Az új szövetkezeti törvény Az új szövetkezeti törvény május 1-én lépett életbe. Ezzel a magyar gazdasági élet új ejezete kezdődik. Az eddig elnyomott, vagy a gazdasági élet jelentős részéből kirekesztett gazdasági erők tervszerűen érvényesülni fognak. A tőkés gazdasági rendszerben egyegy gazdasági egység demokratikus értékét az határozza meg, hogy milyen jelentőségre tehettek szert a népi elemekre felépített szövetkezetek. A félfasiszta és a fasiszta gazdasági rendszerek is kiépítették a maguk módján szövetkezeti hálózatukat, de vigyáztak, hogy úgy a termelés, mint az értékesítés és a fogyasztás vonalán az ő szövetkezeti hálózatukban a rendszer találjon támaszt. Ez volt a helyzet Magyarországon is. A magtár fasiszták által szánított Hangya Szövetkezeteknél a szövetkező parasztság csak a kizsákmányolt alap volt,,az eredmények az úri Magyarország gazdasági, és politikai erőit támogatták. Szövetkezeti cégért akasztott a bethleni konszolidáció is számos intézményének kapuja fölé. A magyar közvélemény elől az igazi népi szövetkezés külföldi példáit és eredményeit ugyanúgy elzárták, mint a politikai demokrácia nagy külföldi eredményeit. Idehaza a szövetkezeteknek csak azt a torz formáját ismerték meg, mely jogilag szinte részvénytársaság volt, gazdaságilag pedig a népellenes fasiszta rendszer fenntartását szolgálta. A magyar közvélemény az elmúlt negyedszázad alatt megszokta az álszövetkezeteket. Nem tiltakozott ellenük s ez a magyarázata annak, hogy az egykori álszövetkezetek gazdasági maradványai a felszabadulás után is tényezői maradhattak a magyar gazdasági életnek. A felszabadulás utáni szövetkezeti láz- Női, férfi és gyermek , bőrtalpú cipő és szandálért újdonságok cipőüzletében, Makó, bán. a népi gazdasági erők a gazdasági önsegély útjára léptek, természetes, hogy ezek a szövetkezetek még magukon viselték a gyermekbetegségek minden ismérvét. Az új szövetkezeti törvény május 1.-én lépett életbe. Szimbóluma ez annak, hogy adolgozók nagy ünnepe e téren is fordulópontot jelent. Az új törvény kötelező feladattá teszi az álszövetkezetek kigyomlálálását. Az új szövetkezetikamara és a szövetkezeti bíróság el fogja söpörni a múlt maradványait s mindezt, ami a felszabadulás óta annyit ártott a szövetkezeti gondolatnak. Rendezi az új törvény az új népi szövetkezetek alkotmányát és gazdasági alapjait. A május elsején életbelépő szövetkezeti törvény tervszerűen elősegíti az ország dolgozó népének, termelőinek és fogyasztóinak gazdasági érvényesülését. UJ KÖNYVEK A NÉMETEK MAGYARORSZÁGI POLITIKÁJA titkos német diplomáciai okmányokban. Aktasorozat. Tények, amelyek világosan mutatják a német célt! Magyarország gyarmatosításéf. Ara fűzve: 8 forint. Ívo Adries: HÍD A DRINÁN ■ Egy nagy nép és egy történelmi had regénye. Háttér: a délszlávok évszázadok óta folyó szabadságharca. Ára kötve: 30 forint, fűzve: 18 forint. Hewlett Johnson: szovjethatalom Angol főpap tárgyilagos írása arról, hogyan él, a világ szocialista egyhaloma. Ára kötve: 34 forint, fűzve: 24 forint. Szikra kiadás. 1947 május 4 Nemzetközi búzakonferencia és a hároméves terv írta: Kr Hajós József.* A gabona rossz értékesítésének veszélye előreveti árnyékát. Már a nemzetközi szervezetek is foglalkoznak a búza jövőbeni értékesítésével, holott mondhatjuk, hogy Európában még mindig kenyérgabonahiány van. Természetes, hogy a búza forgalmának nemzetközi szabályozása elsősorban a nagy búzafelesle- gekkel rendelkező országok részéről, másodsorban pedig a behozatalra szoruló államok részéről kezdeményeződött. Londonba összehívták a búzakonferenciát, amelyen Ausztrália, Belgium, Kanada, Egyiptom, Franciaország, Anglia, India, Olaszország, Hollandia, az Egye-sült Államok és Magyarország küldöttségileg, a többi államok csak a Londonban lévő kereskedelm kiküldöttek útján képviseltették magukat. Érdekes-sége az értekezletnek, hogy azon a Szov- jetunió nem vett részt. Az értekezlet célja kettős lett volna, egyrészt a kenyérgabona forgalmának szabályozása, másrészt a gabona világ-,piaci árának megalapítása és rögzítése. Tekintettel azonban egyrészt arra, hogy a Szovjetunió az értekezleten nem vesz részt, másrészt, hogy az értekezlet fe-folyása során az egyik legnagyobb gabonakiviteli állam, Argentína tartózko- tóan viselkedik, a kilátások a megegyezésre nem nagyon biztatóak, de még megegyezés esetén sem lesz a szerző- dés komoly jelentőségű és hatálya is vitathatóvá válhat. A búzaforgalomnak szabályozásánál természetesen a súlyosabb feltételeket a mai búzahelyzet mellett a behozatalra szoruló államoknak kellene viselni. A kötelezettségek leglényegesebbike, hogy most megállapítanák a behozatalra kerülő mennyiségeket és ezt a rögzített mennyiséget a behozatalra szoruló állam a szerződés egész tartama alatt tartozik átvenni. Ez a mennyiség legfeljebb növekedhet. Mindenesetre azt biztosítanák a behozatalra szoruló államoknak, hogy addig a búzafeleslegeket másnak eladni nem lehet, míg a szerződésben aláírt államok mennyiségei ki nincsenek elégítve. Egyben kötelezettséget vállalnának ezek az államok arra, hogy a belföldi búzaárakat a világpiaci búzaárhoz ’s hozzáidomítják. A búzaimportra szoruló államok termé-szetesen ragaszkodnának ahhoz, hogy a gabona világpiaci ára rögzíttessék, amiaz ő behozatalukat megkönnyítené, ezzel szemben a kiviteli felesleggel rendel- kező államok arra az álláspontra helyez-kednek, hogy a gabona világpiaci árát csak abban az esetben hajlandók rögzíteni, ha ugyanilyen rögzített áron juthatnak ők a világpiacon iparikészáruhoz, illetve nyersanyaghoz. Kétségtelen, hogy az ilyen irányú tárgyalások bizonyítékai vannak, hogy a jövőben a világon gabonafeleslegek keletkeznek, amelyek az európai piacra fel-tétlenül ármérséklő kihatással lesznek. Bár mondhatjuk, hogy hazánkban a gafbonatermesztés gazdasági szükségszerűség, tehát a rendes mezőgazdasági üzemben általábanelkerülhetetlen, mégis a magyar gazdának a jövőbe kell tekinteni és mérlegelés tárgyává kell tennie, hogy fenntartsa-e gabona vetésterületének eddigi arányát. Amikor a hároméves, állami gazdasági terv készítői a vetési előirányzatokat elkészítették, tisztában voltak azzal, hogy a gabona világpiaci helyzetére, tekintettel, bár Londonban ez irányban egyelőre komoly szabályozás talán nem is történik, mégis a gabonaterületeink csökkentésére kell törekednünk. A gabona vetésterületét tehát a többi növények javára sökkenteni kell. A csökkentés mértékére nézve általánosságban mondhatjuk, hogy a háború előtti gabonavetés- területet 8 százalékkal kellene csökkenteni, ami természetesen országos átlagot jelent és lehetőséget ad arra, hogy olyan vidékeken, ahol az egyéb növények termesztése kifizetődő, a gazda ezek számára további gabonaterületeket vonjon el. * ? Magától adódik a következő kérdés: mit termeljen Magyarország, illetve a magyar gazda a fentiek alapján felszabaduló mintegy 500.000 katasztrális holdon. A világpiaci és belső értékesítési, üzemtani szempontok figyelembevételével kell a gazdatársadalomnak a gabonák helyettesítéséről gondoskodnia. A hároméves államgazdasági terv szerkesztői is a legmesszebbmenően figyelemmel voltak ezekre a szempontokra. A gabonaterületek pótlásánál természetesen a lehetőség szerint a belterjesség irányában kell haladnunk. Ezen a téren első lehetőségként a kertgazdaság jöhet figyelembe, ez azonban a felszabaduló területet felvenni nem tudja. Tehát a szántóföldi növényk közül azokat kell termelnünk, amelyek hazai viszonyainknak és jelenlegi üzemi adottságainknak megfelelnek. A lecsökkent haszon- és igásállatállomány mellett elsősorban a herefélék és hüvelyes növények jöhetnek számításba. A herefélék és hüvelyesek a talajt táperőben, különösen nitrogénben gazdagítják, ezenfelül a talajainkat aránylag jó műveleti állapotban hagyják vissza, végül a herefélék közül egyesek évelő létükre a fogatoserő megtakarítását is jelentik. A gabonaterületeink pótlására továbbá az ipari és kereskedelmi növények szolgálnak, így elsősorban napraforgó, rostlen, rostkender, olajlen, mák, cukorrépa stb. Amennyiben a gazdatársadalom a világkereskedelmi szükségszerűséget és a hároméves állami gazdasági terv célkitűzéseit figyelembe veszi és gabona vetésterületét kényszer — tehát rossz értékesítés, esetleg kötelező rendelkezések — bevásárlása nélkül önkényesen lecsökkenti, akkor a mezőgazdasági termelés szerves fejlődését követi. Bárhogyan végződjék a londoni konferencia és bárhogy szabályoztassék a gabona világpiaci forgalma, a világversenyre fel kell készülni. A londoni konferenciából láthatjuk, hogy az irányzat a gabonaárak mérséklésére mutat, tehát az európai gabonahiány dacára is árlemorzsolódással kell már most számolnunk, ami egyben nekünk termelési irányt mutat és a hároméves állami gazdasági terv betartásának szükségszerűségét igazolja. ja— "r —t —aeBMB—. Bikavásárok ideje A Vármegyei Állattenyésztő Egyesület a Csanádvármegyei Állattenyésztési Alap részére az alább közölt helyen és időben bikákat vásárol. Folyó évi május hó 5-én, reggel 8 órakor a Kossuth utcai mázsaháznál Makón. Folyó évi május hó 6-án, reggel 8 órakor a rákosi iskolánál.. . Folyó évi május hó 6-án, délután 3 órakor az igási csárdánál. Folyó évi május hó 8-án, reggel 8 órakor Apátfalva községháza udvarán. Folyó évi május hó 9-én, délelőtt 11 órakor Mezőkovácsháza vásárterén. Folyó évi május hó 12-én, fél 12 órakor Medgyesegyháza községháza előtt. Folyó évi május hó 13-án, délelőtt 9 órakor Kevermes községháza előtt. A vásárra felvezetendő az eladó, legalább 16 hónapos, törzskönyvezett, hatálszámjegyű tenyészbikák. Az Állattenyésztő Egyesület fehívja a tenyésztőket, hogy fent közölt helyen és időben feltétlenül mutassák be a tulajdonukban lévő 12 hónapon felüli törzskönyvezett, bikaborjaikat minősítés végett Vételár 30-4600 forintig, minőség szerint. „KOLESTRAL" DAUER FRANK HÖLGYFODRÁSZ, KORONAÉPÜLET. | M00 __________