Makói Ujság, 1935. október (1. évfolyam, 1-22. szám)

1935-10-06 / 1. szám

2 MAKÓI ÚJSÁG Vissza a természethez! jr~|HMnp3HBrF| Jól emésztek, jókedvem van, Az r T *"f I t H 1 tv­ T I vízben Nem »e»ki fiát: _ „IOMÁNDI“ nak köszönöm a OsgyógyerS rejl k, Testi-lelki harmóniát 1 Mesterséges pótlás ------­Nem sikerült eddig. Vigan dudál a portugál, ------- Ha „IGMANDI“-val operál 1 Akinek rendes széke nincs, ------­Mit annak minden földi kincs... Akinek ritkán kell,­vehet kisüveggel. Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, ------­Nem cserélsz Te Vanderbilttel ! _°*r ® ^ 3 °n^18'. _____ Schmidthauer Lajos, Komárom. 636 lakosság harci kedvének fokozására négy repülőgépen muníciószállítmányt is útnak indítottak északra Páris. A Paris Loire addig-abebai jelentése szerint az etióp sorkatona­ság még nem csatlakozott a vissza­vonulásban lévő csapatokhoz. Az olasz csapatok a legnagyobb nehéz­ségekkel küzdenek a Mussza Ali hegy közelében, ahol a benszülött csapatok biztos rejtekhelyet találtak a légi támadások ellen. Addis Abeba, Hajié Szelasszié császár szomba­ton este úgy határo­zott, hogy átveszi a hadban álló abesszin hadsereg főparancsnokságát s valószínűleg vasárnap hajnalban indul a frontra. A császár szolgála­tában álló külföldi katonatisztek kö­rében nagy az izgalom, mert úgy a belga, mint a svéd kormány azon­nali hatállyal visszarendelte Addis Abebában tartózkodó misszióját, akik kormányaik engedélyével teljesítettek kiképző szolgálatot a négus seregében. Róma. Az olasz főváros lelkes iz­galomban várja az Adua elestéről szóló híreket. Minden előkészület megtörtént az első nagy győzelmi ünnepségre. Abban a pillanatban, amelyben Adua elestének híre meg­érkezik, fellobogózzák a várost, este pedig nagy kivilágítást rendeznek. A tűzijátékok és a fényszórók már szom­baton készen állottak, az örömünne­pélyt azonban egyelőre még nem le­hetett megtartani, mert az olasz had­vezetőség még nem adott ki­jelentést a város elfoglalásáról. Az olasz la­pok is megállapítják, hogy az elő­nyomulás első szakasza befejeződött s a további előnyomulás megkezdése előtt biztosítani kell az utánpótlást. A harcok eddigi lefolyásáról vala­mennyi lap a legnagyobb lelkesedés hangján ír és megállapítják, hogy az olasz előnyomulás eddig csupa győ­zelmet hozott. Az északabesszin haderők felett parancsnokló Szejum herceg egészen Aduáig volt kénytelen visszavonulni s most már csak órák kérdése, hogy Adua is az olaszok kezére jusson. Az abesszinek ugyan elkeseredetten védik a várost, az olasz csapatok azonban egészen körülzárták őket, úgyhogy aligha kerülik el az elfo­gatást. A balszárnyon, Adua és Akszum között szintén megtört az abesszinek ellenálló ereje s a majbarai csata a környék legfontosabb pontjának, a Rámát hegynek a bevételével végző­dött. Az előnyomuló olasz csapatok mindenütt tömérdek foglyot ejtettek. A déli és keleti front eseményeiről a szombat esti lapok nem közölnek közelebbi részleteket, mert ezen a két frontszakaszon egyelőre csak elő­készítő hadműveletek folynak. A megyei pótadó emelése ellen foglalt állást a kisgyűlés. Kiadós kisgyülés volt szombaton délelőtt a vármegyeházán. A várme­gyei költségvetés körül igen élénk eszmecsere fejlődött ki, melynek alap­motívuma az volt, hogy ha már csök­kenteni nem lehet, legalább emelni se kelljen a pótadókulcsot. Úgyszól­ván ekörül az egyetlen téma körül majdnem három órán át folyt az eszmecsere, mely végeredményében elvi egyetértésben oldódott fel. A kisgyűlésen, amelyen Fáy István főispán elnökölt, Tarnay Ivor alis­pán bejelentette, hogy a vármegyei központi választmánynak a megbíza­tása lejárt s új tagokat kell ajánlani a bizottságba. Miután csak egyetlen ajánlat érkezett be, választás mellő­zésével az ajánlási ivén szereplők mellett foglalt állást a kisgyűlés. A földmivelésügyi miniszter a bor minőségének ellenőrzésére járáson­ként borellenőrző bizottságok szerve­zését rendelte el. A bizottságok el­nökeit és a tagok felét a miniszter maga nevezi ki, a bizottságok másik felét ellenben a törvényhatósági bi­zottságoknak kell megválasztaniuk. Makón a borellenőrző bizottság el­nökévé S. Bálint Györgyöt, tagjaivá Husztik Lajost és dr. Szilágyi Istvánt nevezte ki a miniszter. A kisgyűlés Nagy Ernőt és ifj. dr. Dem­­kó Pált ajánlja beválasztani a bizott­ságba. Tarnay Ivor alispán a vármegye jövő évi költségvetésének ismerteté­sénél bejelentette, hogy a pótadó­kulcsot 3 és fél százalékkal emelni kellene, mert törleszteni kell a gyám­pénztári tartozásokat, be kellett egy nagyobb összeget állítani, a mun­kásházi tartozás törlesztését is sür­getik. Purgly Emil ny.­miniszter rámuta­tott arra, hogy a többszörös elemi kártól sújtott vármegye lakossága már nem bír el további pótadóeme­­lést. A munkásházi kölcsönt vala­hogy konvertálni kellene s átalakí­tani hosszú lejáratú kölcsönné. Fáy István főispán kecskeméti ta­pasztalatai alapján r­ámutatott a költ­ségvetés előkészítésének és bizottsági tárgyalásának nagy fontosságára, a körültekintő, alapos előkészítés szük­ségére. Nem ártana, ha a kisgyűlés is egy hónappal a költségvetés be­mutatása előtt szűkebb körű bizottsá­got küldene ki, amely azután az al­ispán elnökletével, az előadó és fő­számvevő, illetve számvevőségi főnök bevonásával tételről tételre letárgyalná a költségvetést s a lehető módosító­ sokra nézve konkrét javaslatokat tenne. Erre a jelen esetben nincs idő, és ezért azt ajánlotta, hogy a kisgyűlés menjen végig alaposan a költségvetésen s tárgyalja meg a csökkentés lehetőségeit. Tarnay Ivor alispán azt az elvet vallja, hogy a költségvetés megálla­pítása a törvényhatóságnak egyik leg­fontosabb autonóm feladata, de a mega igazolására mégis felhozza, hogy a törvényhatóságnak úgyneve­zett normál­ költségvetése 7—8 éven keresztül annyira elfogadott álláspont volt a pénzügyminisztériumnál, hogy nem találtak soha benne lefaragható tételt. Szőllősi Jenő szűkszavúnak tartja a költségvetést ismertető nyomtat­ványt , kifogásolta, hogy a törvény­­hatóság tagjai idejében nem nyernek betekintést a költségvetés tételeibe. Rámutatott, hogy a gyakorlatban na­gyon jól bevált a központi főszolga­bírói hivatalnak a vármegyeház épü­letében való elhelyezése, tehát sze­rinte felesleges volt 18 ezer pengőt kiadni az újjáépítésre. A bankokról nem is tudja feltételezni, hogy a köl­csönök miatt perelnék a vármegyét; amelyik ilyennel fenyegetőzne, az ellen megtorlással lehetne élni, hisz évtizedek óta használják a várme­gye betétjeit örüljenek, ha a mai súlyos viszonyok közt a kamatokat megkapják. Megtakarítást lehetne el­érni az úti átalányoknál, így elsősor­ban a megszüntetésre ítélt nagylaki főszolgabírói kirendeltségnél. Fel kel­lene osztani a csanádpalotai körze­tét a többi járás között. Az Erzsébet szeretetház, amelyben most csendőr­iskola van, nem jövedelmez, mert adóba, átalakítási költségbe megy a 4000 pengős bérösszeg, sőt nem is elég arra. Indítványokat tesz: A gyámpénztári kölcsön törlesztésére 12 ezer pengő helyett 6000 pengőt állít­sanak be, öt év helyett több évre osszák fel a gyámpénztári kölcsön másik részét, tehát az e címen be­állított 28 ezer pengőnek is csak a felét vegyék fel a költségvetésbe. Nyugdíjazások révén előállható több­letkiadások fedezésére 32.400 pengőt vettek fel a költségvetésbe. Elég a felét felvenni. Tarnay Ivor alispán: — Mit ke­rülgessük, mint macska a forró ká­— Nehéz székelésben szenve­dők, akiknek gyakori fejfájás, mell­nyomás, szívdobogás, gyomorműkö­­dési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repe­dés, előesés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár termé­szetes „Ferenc József" keserűvizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a Ferenc József víz­műtétek előtti és utáni időszakokban is igen ked­velt, nagyértékű hashajtá­­sát: rólam van szó. Eddig Hiedelem­ből nem hoztam szóba. Vagy akarja a törvényhatóság a nyugdíjazást vagy nem. Ha igen, akkor egész összegé­ben kell beállítani ezt a tételt. Szőllősi Jenő folytatja indítványai­nak sorozatát: a gyámpénztári köl­csön törlesztésére 12 ezer helyett 6 ezer pengőt állítsanak be, ugyanígy felezzék meg a banki tartozások tör­lesztését is. Dr. Galambos Emil indítványt tesz, hogy a függő kölcsönök után fize­tendő törlesztéseket a rendkívül súlyos esztendőre való tekintettel egyáltalán halasszák el, csak kamatot fizessen az idén a vármegye. A törvényható­sági bizottság írjon át a bankokhoz, hogy gyakoroljanak méltányosságot s ne követeljenek az idén törlesztést. Kérdés, hogy az árvaszéknek való­ban szüksége van e azokra a pén­zekre vagy nem. Ha nincs sürgős szüksége, várni kell a visszafizetés­sel. A gyámpénztári kölcsönöket in­kább kebelezte be a megye, a be­kebelezési illeték lefizetése alól men­tességet adhat a pénzügyminiszter. Vitéz Purgly Emil arra mutatott rá, hogy a vármegyei pótadó az előző év óta 26 százalékról 33-ra emelke­dett s ötvenezer pengőt kellett tö­rölni behajthatatlanság címén. Ebből logikusan folyik, hogy a be nem folyó pótadókat is azokra kell hárí­tani, akik még nem mentek tönkre, mint adózók, viszont ily módon év­ről-évre nő ezeknek a terhe s fogy a számuk. Rövidesen elérünk így az adófizetőképesség végső határához. A nagylaki főszolgabírói átalányt szükségesnek és méltányosnak tartja. Tarnay Ivor alispán magáévá tette a felsorolt indítványokat a nagylaki útiátalány kivételével. Megdöbbentő gazda öngyilkosság történt ma délben a Kálvin­ utcában. Egy javakorban lévő, jómódú gazda dobta el magától az életet gyógyít­hatatlannak hitt betegsége miatti el­keseredésében. Barunkai József Kálvin utca 17. szám alatti lakos gazdálkodó is vé­gigcsinálta a világháborút, ahonnan betegen tért haza. Reuma kínozta hazatérése óta s bár kezeltette ba­ját, attól még sem tudott végleg meg­szabadulni. A betegség előbb a szí­vét, majd a szemidegeit támadta meg, úgyhogy a látása lassan kint gyen­gülni kezdett. A betegség módfelett elkeserítette a törekvő gazdát, félt a megvaku­­lástól s az utóbbi időben többször hangoztatta hozzátartozói előtt, hogy így, e gyógyíthatatlan betegségével csak teher számára az élet. Ma délben az ebédhez készülődő családnak feltűnt a családfő szokat­lan távolmaradása, rosszat sejtve ke­resésére indultak. Rövid kutatás után megdöbbenve fedezték fel, hogy a gazda a takarmányszín padlásán felakasztotta magát. Nyomban levág­ták a kötélről, élesztgetni próbálták, de már nem volt segítség, Burunkai József halott volt, az öngyilkossá lett gazda búcsú­levelet is hagyott hátra, amelybez gyógyíthatatlan betegségével indo­kolja tettét s hozzátartozóitól bocsá­natot kér, amiért ilyen nagy bánatot okozott nekik. A hatóság, miután az öngyilo s­ság tényét beigazoltnak talált t^l metési engedélyt kiadta. Józsefet valószínűleg hétfőn fogja temetni. Eladó (Old. Palotai utca, a har­madik km nél, Tamás tanyájával szem­ben fél kát. hold föld eladó. Értekezni lehet Wekerle­ utca 1. szám alatt, D. Nagy Antallal. 3154 MWtSAMWWMMMWASMMNM Gazdaöngyilkosság a Kálvin-utcában. 1935. október 6. Női kabátot­, férfi ruhát, felöltőt, bőrkabátot szépet, jót és élesen a Návay-szoborral szemben. (Uri-utca sarokba) 3191

Next