Makói Ujság, 1935. november (1. évfolyam, 23-46. szám)

1935-11-28 / 44. szám

1935. november 28. MAKÓI ÚJSÁG HÍREK A Tón táncmester halálára. Nemzedékek kerültek ki a keze alól. Anyák, apák, sőt nagyanyák és nagyapák emlékeznek vissza édes elévüléssel Schwartz Miksa első ma­kói tánciskolájára, ahol a társadalmi életben az első tipegéseket tették, ahol a „kecs és báj" mellett az­­ille­met" is megtanulgatták. Ott szövőd­tek az első tánciskolai szerelmek, és hány ilyen tánciskolai szerelemből lett bodrog házasság ! Schwartz bácsi neve Makón valahogy összekapcso­lódott ez iftai kedélyesség, táncisko­lai romantika képzeteivel s bizo­nyára kevesen tudják, hogy Schwartz bácsi huszáros, bajusza, kackiás mozgása nem modorosság volt, hanem dicső huszár múltból eredt. Igen, a fürge, kackiás táncmester huszár­s­za­­kaszvezető volt ezelőtt s mint ilyen részt vett a boszniai okkupációs há­borúban. Ott lőtték el, a magdalai halálrohamban a jobb kezét, amitől három ujja örökre béna maradt. Haláltánc után tánciskola .­­. . Az Élet csinál néha ilyen groteszk át­meneteket. Most azután 84 éves ko­rában az öreg huszár táncmester is befejezte táncát, amely Magdalétól Makóig tartott. Fegyverek és rózsa­táncba fonódó tánciskolás fiatal szi­vek tisztelegnek megpihent tetemé­nél. S ha felér a lelke Schwartz Miksa bácsinak az égbe, bizonyára huszáros feszességgel jelentkezik le a menyország főstrázsamesterénél s ahogy berukkol az angyalok közé, megpödörintve huszáros bajuszát a kis angyalkákat menten glédába állítja s megrendezi velük az első mennyei körmagyart, majd utána az angyalnégyest, így tiszteleg a Jóisten előtt . . . Of«spier:­1986. évi november hó 28. csütörtök Római katholikus : lstv. ap. vt Protestáns: Stefánia. — Nap kel 7 óra 21 perckor, nyugszik 4 óra 14 perckor.­­Hold kel­e 11 óra 44 perckor, nyugszik 05 óra 43 perckor. — Időjárás. Várható időjárás a következő 24 órára . Változó felhőzet, sok helyen köd, az ország északi fe­lében eső, havaseső, a hegyekben havazás. A hőmérséklet alig változik. — December 2-ig kell az in.­ségcipő ajánlatait benyújtani. A 400 pár viségcipő elkészítésére a cipészmesterek által benyújtott ajánlatokat ma délelőtt bírálta el dr. Nikelszky Jenő polgármester. Az át­vizsgálás során a polgármester meg­állapította, hogy az ajánlatok nem megfelelőek s így valamennyit eluta­sította. Az újabb ajánlatok benyújtá­sának határnapjául december 2 ikát tűzte ki a polgármester. — Talált tárgyak. A rendőrka­pitányi hivatalban talált vászon és kisebb összegű pénz van őrizetben, melyeket igazolt tulajdonosok átve­hetnek. — Anyakönyvi hírek. Elhaltak: Márkus György 50 éves battonyai la­kos a kórházban, Schwartz Mihály (Gr. Vay­ u. 19.) 84 éves korában. — Rendőri hírek. Ludányi Ist­vánná járandó 5. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy tegnap este a Tóth-malomból 4 zsák árpadarát vitt kocsin kifelé. A város végén vette észre, hogy útközben is­meretlen tettes 2 zsák darát leemelt a kocsiról. Feljelentésére a nyomozás megindult. — Elveszett egy 10 hóna­pos sárga-fehér foltos bernáthegyi ku­tya. A megtaláló a rendőrség 30-as számú szobájában jelentkezzék. Férj: Udvariasság a házasság jó szel­leme. Éppen azért, ha valamit a fejem­hez akarsz vágni, akkor kérj előbb tőlem rá engedélyt. Esett a hagyma a szerdai piacon. A zöldség és a fokhagyma ára is lemorzsolódott. A szerdai hetipiac lanyhuló árak mellett közepes forgalmat bonyolított le. Jelentősebb áresés a hagyma- és zöldség fronton volt. A gabonapiac volt a legélénkebb. A jó közepes felhozatalt élénk ke­reslet fogadta, amely a búzát 18— 18 10, az árpát 16.50 —17, a zabot 16.70—17 pengőért vásárolta mázsán­­ként. A tengeri 16 — 16.50, a lucerna 105—110, a széna 8—10 pengőért kelt. A hagymafront csendes volt. A közepes kínálat sem talált vevőre. A szindikátus megbízottai ma nem vet­tek, csak érdeklődtek. Ami kissebb tétel elkelt, azt pesti kereskedők vet­ték. A lanyha kereslet az árakon is éreztette hatását. A vöröshagymát 13 pengőért vették, a f°rthagyma ára 50- 60 pengő között ingadozott, a dughagyma 30—32 pengő volt, a sárga répa 5.50-6.00, a zöldség 8—9 pengőre esett vissza. A baromfipiac általában közepes volt. Főleg a kövérliba és pulyka volt a keresett cikk s ért el nagyobb for­galmat. Árak: csirke 85—90, tyúk 100—105, gyöngyös 85—105, pulyka 70-75, kacsa 110-115, liba 95- 100 fillérért kelt kil­aramonként. A kereskedők ma csak azokat az ap­rójószágokat vették meg, amelyek nem voltak jóllakatva. A vadnyúl 2—2.10, a fácán 1.30—1.50 pengő, a fogoly 40—60, a tojás 9—9.5 fillér volt da­­rabonkint. A mázsaház előtti sertéspiac is élénk volt, a nagy felhozatal mind gazdára talált. A mázsán alóli serté­sek 56—58—60, a mázsán felüliek 62—70 fillérért keltek kilogrammon­ként. Akadt egy tétel, 330 kg os, amelyért 75 fillért fizettek. Balesetok, öngyilkosság a kórház egy napi krónikájában. Mozgalmas napjuk volt ma a kór­házi orvosoknak. Két baleset, egy marólag08 baleset sérültjét és egy öngyilkos-jelöltet kellett ápolásban részesíteniök. Kiefer Miklós 55 éves gimnáziumi altiszt ma reggel magas létrán állva egy szeget akart a falból kihúzni. Eközben egyensúlyt veszített s a létra tetejéről a padlóra zuhant. Az esés következtében a jobboldalán sérült meg, úgyhogy a kórházba kellett szállítani. Lengyel Rozália 25 éves Verebes­utcai lakos Nacsa Bálint kocsiján csutkaszárat szállított haza a király­­hegyesi útfélről az elmúlt napokban. Útközben egy rövid pihentetés után a ló váratlanul megrántotta a kocsit . Lengyel Rozália az erős rándízás­­tól a földre zuhant, ahol bal karját eltörte. Sérülését eddig otthon ke­zelte, de miután ma állapota rosz­­szabbra fordult, a kórházba szállí­tották. Lajos Sándor 20 éves kovácsta­­nonc ma reggel öngyilkossági szán­dékból lakásán sósavval megmér­gezte magát. A legény a maró fo­lyadékot, — amelyet forrasztáshoz használnak, — szolgálati helyén, Szabó Lajos kerékgyártó üzemében szerezte be. Tettét azonban idejében észrevették s nyomban kórházba szállították, úgyhogy súlyosabb kö­vetkezmények nélkül ússza meg a sósavas kísérletet a meggondolatlan legény. Súlyos állapotban hoztak ma be Ferencszállósról egy 2 és fél éves gyermeket a kórházba. Koszó Péter vasúti pályamunkás István nevül kis­­fia, nagymamájánál, Berta Istvánné­­nál a mosásnál használt marólúgos bögrét hajtotta fel. A szörnyű folya­dék úgy összemarta a szerencsétlen kisgyermek belső részét, hogy életve­szélyes állapotban került a kórházba, ahol ápolás alá vették. Nyolcan pályáznak a Mezscau­fgyi polgármasterrep. Vásárhelyről jelentik. A Soós István dr. nyugdíjazása folytán megüresedett polgármesteri ál­lásra a pályázat határideje ked­den déli 12 órakor lejárt. Ed­dig a határidőig 8 pályázat ér­kezett a polgármesteri hivatal­hoz* Csáky Lajos dr. tisztító­­ügyész, Nagy Gábor dr. főjegy­ző, Hollós­ Antal dr. ügyvéd, Bereczk Pál dr. tb. tanácsnok, az anyakönyvi hivatal vezetője, Lénárt János dr. ügyvéd, a Gaz­dasági Egyesület ügyésze, Si­mon József dr. tanácsnok, End­rsy Béla polgármesterhelyettes és Fejérvári Bertalan dr. tanács­nok adták be pályázati kérvé­nyüket. A pályázat lezáródásával a a polgármester válas­ztás kérdése a városi élet eseményeinek elő­terébe került, amit az egyes csoportok szervezkedései is élén­ken mutatnak. A városi körökben úgy hízik, hogy a polgármesterválasztó közgyűlés dátumát leveldi Koz­ma György főispán hamarosan kitüzi­­ges, hogy Magyarországnak magának van szüksége a tengerire. A román gabonaexportőrök szö­vetségének ügyvezető igazgatója, I. Manisilianu, tegnap ebben a kérdés­ben a következő felvilágosítást adta egy román lap tudósítójának: — Hivatalosan semmit sem tu­dunk a Magyarországba irányuló ten­geriexport betiltásáról. Lehet, hogy elhatározták, de mégsem hisszük, hogy azt végre is hajtják. Nagy hiba lenne szerintünk, mert Magyarország egyedüli piaca a román tengerinek s igen nagy érdekek forognak koc­kán a kivitel betiltása esetén. 11 románuk betiltattak a tenpi-1 BBvitett hizzánk, nehogy Olasz­­•-szignált adjuk tol­t az írat. A román tengeriexport betiltása nagyobb nyugtalanságot keltett Ro­­mániában, mint Magyarországon s azt Costinescu kereskedelmi minisz­ter javaslata után is a legnagyobb kétkedéssel fogadják. A helyzettel ismerős szakkörök maguk is erősza­koknak és rosszhiszeműnek találják azt a vádat, hogy a Magyarországba irányuló tengerit olaszországi rendel­­­­tetéssel vásárolják, mert nem kétsé­ 3 — Leendő anyáknak kellő fi­gyelmet kell fordítaniok arra, hogy bélműködésük rendben legyen, ami legegyszerűbben a régóta közismert természetes .Ferenc József* kese­­rűvíz használata által — reggel, éh­gyomorra egy félpohárral — ér­hető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi Ferenc József vizet, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hatása pedig gyorsan és minden kellemet­lenség nélkül bekövetkezik. Bereczki Mari munkássága. A december 11-ére tervezett Be­reczki emlékünneppel kapcsolatos több cikk jelent meg már e lap ha­sábjain. Vérmegyénk mai lakói már a néhány cikkből is többet hallottak Bereczki Má­rról most, halála után negyven évvel, mint amennyit fog­lalkozott vele életében három évtize­den át vármegyénk akkori lapja, a­­Maros*. Nagyon hálátlan vállalkozás volna felsorolni mindazt, amit Bereczky Máté vármegyénkben három évtize­den át alkotott s amiről már akkor tudomást vettek a nyugat államai ép­pen úgy, mint a magyar tudós világ, amiről s amikről csak éppen a mi vármegyénk, — még akkor nemes gyümölcsfakultuszt nem ismerő — népe nem tudott tudomást venni, pe­dig itt élt közöttünk három évtizeden át. Itt lett európai hirü gyümölcsész. Innen irta a gyümölcsészet kezdő katonáinak a tanácsadó levelek ez­reit, itt telepitette az akkori idők Európájának legmegbízhatóbb gyü­­­mölcsösét. Innen vitte a hit a nálunk ismeretlen pomológus hírnevét mesz­­sze Nagymagyarországon túl az At­lanti­g az Északi tengerig. Innen kelt szárnyra Bereczki Máté túl nem szárnyalható munkája: a­­Gyümöl­ Csészeti Vázlatok". Innen szállították a leglelkiismeretesebben kiszolgált vevők a nemes gyümölccsemeték ez­reit a Latorcától a Lajtáig, az Ipoly­­tól ez Aldunáig. Magyar föld, ma­gyar akarat szülötte volt Bereczki Máté. Csak magyar szív képes min­den dobbanását becsvágy, anyagi érdek és önzés nélkül a fajtája szol­gálatára rendelni, csak magyar ve­rejték öntötte földben volt lehetséges kitermelni a nemes gyümölcsfajták százait és csak úgy lehetett mind az elméleti, mind a gyakorlati gyümöl­csészet tudományának generálisa, ha a test és a szív minden más igényét megtagadva, önmagát a családi bol­dogságtól is megfosztva élte nemes életét eddig a decemberi napig, ame­lyiken a tüdőláb kicsavarta kezéből az oltókést , a tollat, ezt a két ha­talmas fegyverét, mely soha rozsda­foltot nem kapott. Jó magot vetett Bereczki Máté, melyből jólét fakadt mindenütt. Van a annál nagyobb boldogság, mint látni a mosolygóarcú gyümöcsön a har­matos reggeli napsugár csókját? Le­het-e kedvesebb ébresztő, mint gyü­mölcsöseink kedvenc énekeseinek az Egekhez szóló danája? Ezeket adta nekünk Bereczki Máté ! Az a fáradt utas, aki az országutat szegélyező fák édes gyümölcsével enyhiti éhségét és szóláját, az Istent áldja érte, hogy gyümölcsöt nyújt a tikkadt vándornak, mi pedig azért, mert a magyar földet ajándékozta meg Bereczki Mátéval, aki felrázta a nemzetet addigi közönyéből s már életében láthatja, hogy hangja nem volt a pusztába kiáltott szó. Bár nem figyeltek mindenütt fel, de meghallották kiáltó szavát szerte ez országban. Hogyne hallották volna­­ meg ! Csak igy volt lehetséges az.

Next