Makói Ujság, 1935. december (1. évfolyam, 47-70. szám)

1935-12-01 / 47. szám

4 Müncheni levél. ii. AZ EMBEREK. München, 1935. nov. 24. Jó mindenkor és mindenütt kellő alázattal kicsiny porszemnek tudni magát az embernek, mind a dolgok­kal, mind az emberekkel szemben. Régóta tudom én ezt a bölcsességet és gyakorolom is az alázatosságot, amennyire hivalkodó gyarlóságom en­gedi, de kicsiny embernek sohase tudtam magam. Isten és ember előtt 176*5 cm. magas vagyok és a szá­zadnál, ahol szolgáltam, gyakorta voltam a 3-ik a vonalban, sőt egy­szer tévedésből szabadságos levele­met úgy állították ki, hogy termete­ magas. És egyebütt is tömegben áll­­ván mindenkor szét tudtam nézni egy kis ágaskodással a fejek szint­jén. És ime itt e jeles bajorok közt ugyancsak megkisebbedtem. Vasár­napi gyülekezetben a katonazenekart hallgatván, bárhogy törtem is magam, hogy a fejek felett a kart láthassam, nem sikerült. Bebizonyosodott tehát az első jellemvonásuk bajorjainknak: jó magasak. Nagyra is vannak az árjaságukkal, pedig még sok bennük az északi magas, szőke, rózsásarcú, kékszemü északi ember mellett — mely az igazi, fajtiszta árjának tarta­­tik, — az alacsonyabb, barnább hajú és bőrű alpesi fajta is. Hozzánk magyarokhoz azonban, de kiváltkép­pen énhozzám képest ők is nagyon árják. Úgy is lehetne mondani, hogy lesújtóan árják. Annyi magas, karcsú szőke nőt, amennyit itt rövi­desen láttam, álmomban sem mertem elképzelni (pedig álmodni ilyenekről szoktam régebben). Esti korzózás al­kalmával, ahogy a villany alatt meg­álltam és nézegettem a járókelőket, határozottan elfogódott szívvel álla­pítottam meg, milyen lesújtóan sző­kék és milyen lesújtóan szépek divat­hölgyeik. Egy pillanatig határozott rokonérzést éreztem egy, mellettem elsiető japánnal vagy kínaival. A küllemről szólván azonban egyet meg kell állapítanom: olyan erély és mélység távolról sincs a szemeikben, mint magyarjainkéban, sőt az igen gyakori fehér és túlszőke szempillák és szemöldökök határozottan kiáb­rándítók. (Nekem agrár mivoltomnál fogva a jeles és nemes angol sertés­fajtát juttatják eszembe,­­ hogy szé­pen fejezzem ki a csúnyát.) Az ember külső jellegének a meg­ragadása és a típus vagy emberfajta felelős meghatározása és a faji mi­nőséggel való politikai operálás előt­tem mindig veszélyes és nem eléggé indokolt eljárásnak tetszett, azonban, mikor az ember csak annyira külön­böző népfajta között változtatja a he­lyét, mint a magyar és a bajor-né­met, sok minden nyilvánvalóvá lesz. Így határozottan érzi az ember, hogy azonfelül, amit népi különbségnek lehetne nevezni és ami jelenti a két­ségkívüli kulturális és szellemi kü­lönbséget, határozottan van szerepe a test és a név milyenségének és különbségének. Akárhány olyan je­lenséget láttam én itt, amit magyarok közt el nem tudok képzelni. Érthe­tővé válik itt az ember előtt az is, hogy egy nép és egy fajta — ha egy kis energia is van benne — nem tűri soká a vérével és szellemével ellenkező vér és szellem irányítását. Persze kívülről érthetetlen és gya­korta visszatetsző tünetei vannak a német faji forradalomnak, de érthető tényként kell megállapítanunk, hogy a német társadalomban eleven té­nyező a test és vér szerint való faji­­ság. Van pl. egy igen elterjedt faj­védelmi hetilapjuk, amelynek heti példányait az utcákon sűrűn felállí­tott kis ládikákban teszik olvashatóvá mindenki számára. Rövid idő elegendő ahhoz, hogy az ember néhány kirívó különbséget vegyen észre a magyar és német temperamentum és viselkedés közt. Első napomon láttam egymásután a következő jeleneteket: a vasúti jegy­váltásnál minden korlát nélkül állott libasorban vagy 10 — 12 ember és amint később láttam, ugyanígy tesz­nek a bankban is, ott még hozzá a céduláik sorszáma szerint igazodnak el, az utcán pedig 5—10 éves gye­rekekből álló osztag katonás rendben vonult zászló alatt láthatóan kirán­dulásra, nem sokkal utóbb pedig egy 15—18 éves leányokból álló csapat abszolút pontos lépéstartásban és nagyság szerinti rendben menetelt és több hangra énekelt, a fordulóknál pedig az oszlop sarkán menetelő leány kéznyújtással jelezte az irányt és sarkosan fordultak. Tessék össze­hasonlítani ezekkel a magyar tömeg­helyek szövevényes, korlátrendszereit és próbálja elképzelni valaki, hogy nem pajkos leányok, de pl. a hagy­makertészek zárt oszlopban menetel­nek a Főtéren és a Szindikátus előtt az oszlopélen masírozó Balog Sán­dor háznagy avagy Boros kéznyúj­tással jelzi, hogy a Szindikátus felé kívánnak menni tüntetés végett. A megfigyelés minden esetlegességein felül bizonyos, hogy szeretik a fe­gyelmet, a fölé és alárendeltséget, kevesebb az egyéniség érzetük és tu­datuk. A közlekedési rendőreik pl. szaladoznak az úttesten és úgy tere­lik a forgalmat, míg magyar kollégá­juk áll, mint a cövek és anélkül, hogy testében megmozdulna, kézlen­­dítéssel dirigál. Másik kétségtelen és kívánó tulaj­­doságuk: szeretik és kívánják a tö­meget. A nyálérzület rendkívül fejlett és a Führert tudják úgy követni és csüggeni rajta, ahogy a magyart sem Kossuth nem tudta, de egy angyal sem tudná vezetni. A vezér iránt való ragaszkodás pl. oly gyerekesen nyilvánul meg nálunk, ahogy ma­gyar földön csak öregasszonyok és sztárokért rajongó hisztériák tudnak lelkesülni. A Führernek magándol­gait ábrázoló képekkel teli minden kirakat, lakása, ágya, asztala és ru­hái mind közérdeklődés és rajongás tárgya. Látott már valaki pl. Kossuth képet, ahol ne méltóságos közéleti formában ábrázoltatnék a magyar vezérlő ? Sok mindent megvilágosít a külön­böző népek összehasonlítása, csak azt nem, hogy abszolút értékkülönb­ség lenne különböző fajok közt. Vi­szonylagos különbség van és e vo­natkozásban nekünk magyaroknak ugyancsak nincs mit szégyenkeznünk, de hogy egyik fajta annyival különb a másiknál, hogy azt szolgájává te­gye, még a fehérek és feketék közt való különbség sem igazolhatja, úgy gondolom. Én legalább is fentebb o­rai arany, ezüst ékszer­ dísztárgyat, evőeszközt legolcsóbban Sántha órásnál, a városháza mellett. Szak­szerű javítások. Arany, ezüst beváltás: 3390 MAKÓI ÚJSÁG HERVEY ALLEN MONUMENTÁLIS, ROMANTIKUS REGÉNYE Az ameri­ai, angol, francia, német, olasz, skandináv kiadásokból eddig több mint 1.000.000 példány van forgalomban. — Magyarul most jelent meg. — Három kötet. — 1200 oldal — 12 pengő. — Megtekinthető minden könyvesboltban. — Singer és Wolfner kiadása. ANTHONY ADVERSE 1935. december 1. 15 U SLUBRÉSZES VEZETŐ MÁRKA A p*gyi említett japánnal (kiderült, hogy ez is úgy beszél angolul mint én) ide lyukadtam ki. Dr. Erdei Ferenc. SZÍMZUEl-iTilTK­ATOl Halló! Halló! Figyelem! Készpénz-vásárlás esetén M­A K- tárgysorsjegyet kaphat ajándékba : Kucses Károly villamosság, Török Ernő bőr, Tömös Zoltán kézimunka, Sántha János órás, Horváth Emil gép­kereskedés, Kovács Sándor rőfös és divat, Baranyi Lajos órás, özv. Ke­néz Antalné könyvkereskedés, Nagy György Lajos fűszer és csemege, Me­zőgazdasági vasüzlet, Zeitler Gusztáv vasáru, Klopfer Béla ruhaáruház, Somlai Béla kertészet, Magyar Köz­­tisztviselők fogy.­szövetkezete fűszer és csemege, Bauer Zsuzsa női divat­szalon, Károlyi Mihály festékkeres­kedés, Kadlecz László üvegkereske­dés, Pintér Gyula vaskereskedés, Schelle Balázs cipőüzlet, Klein Imre látszerész, özv. Plesz Liviuszné rő­­fösüzlet, Zablahovszky Sándor órás, Hetényi Sándor divatáruház, Klein Testvérek és Klein Lázár divatáruház, Minerva könyv- és játékkereskedés, Szabados József divatszűcs, Gomb­kötő István bőrkereskedő, főtéri üz­letekben ; Elek István cipőáruház, Varga Lajos vaskereskedés, Lipták István gépkereskedés, Kucses Károly gépkereskedés, Szegedi utcai üzletek­ben ; Szabó Sámuel könyvnyomda Megyeház­ utcai, Tóth Ferenc, Róth Jenő hentes és mészárosok, Vermes Miksa divatáruház, Pollák Sándor textil, Feuer Ármin divatáru cég, Des­­sewffy-téri üzletekben, Szarkiszov Ádám női divatszalon Kossuth utcai, Urbán István divatáruház, Csépi Já­nos rövidáruház Deák Ferenc utcai üzletekben. Ugyanott sorsjegyek kap­hatók. Pártos áruház Exodlator Harisnyagyár Egyedárumitója 40 Egyedárusító üzlet az ország nagyobb városaiban. Ti­ustioia kötött­­ szövattárukban, leányba ás női kabátok, Boy kabátok. Karácsonyi divatja nagy választékban. Ismert olcsó szolid árak. _______________________________3750 Rosenberg-Hrokirtók tulaj­donát képező Dessewffy-tér 23. számú ház szabadkézből eladó. Felvilá­gosítást ad: Dr. Kiss Károly ügyvéd. 3633

Next