Makói Ujság, 1936. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
1936. március 1. Gazdaságiattenyésztésünk fejlesztése is értékesítési DTObltDíj. Irta: NAGY ERNŐ gazdasági tanácsos. I. Országunk állattenyésztésének egyik büszkesége még a mai időkben is jóhírű lótenyésztésünk. A magyar gazdának már a honalapítás előtti idők óta munkatársa, de mint régi lovasnemzetnek szinte kenyerespajtása volt mindig a magyar ló. Az utóbbi évtizedek alatt a traktorok, autók, repülők, egyszóval a motorok általában a ló értékét bizony kissé háttérbe szorították, azonban ma már újból előtérbe került a ló. Nem csupán a mezőgazdaságban, de a hadseregben is, úgy bel-, mint külföldön ma már bebizonyult, hogy a lovat mellőzni nem lehet. Már most ha ez a tény fönnáll, akkor feltétlenül szükséges, hogy lótenyésztésünkkel többet törődjünk és ha még áldozatok árán is, de feltétlenül igyekezzünk fejleszteni, de egyben az értékesités problémáját is megoldani. Csekély személyem. — aki egy 4 és fél évtizedes múltra visszatekintő törzskönyvezett tenyészet tenyésztő gazdáinak, aMakó és vidéke .Nonius* lótenyésztők egyesületének* vagyok több mint egy évtizede elnöke, — a tenyésztés fejlesztésére és az értékesítés előmozdítása érdekében bátorkodom szerény elgondolásomat papírra vetve, röviden vázolni. Igen fontos kérdés, hogy az országban ez időszerint meglévő lótenyésztési kerületeket ,,revízió" alá véve, azok számát csökkenteni kell s figyelembe kell venni, hogy egyes lófajtáknak az ország mely részében, mennyire felelnek meg a legelő , talaj-, takarmány- és klimatikus viszonyok Ezeken a területeken a lótenyésztés egyöntetűségének szem előtt tartásával a tenyésztés fejlődésének az előmozdítása érdekében minden lehetőt el kellene követni. A néhány, régebb idő óta működő, törzskönyvezett tenyészkörzet tenyészelleménya a legfőbb bizonyíték arra, hogy országunk lótenyésztését előre elkészített terv szerint, némi anyagi áldozattal magasabb színvonalra lehetett volna emelni. Lótenyésztésünk fejlesztése szempontjából egyik legsürgősebb dolog az lenne, hogy az országban ma is a legtöbb helyen folyó lószaporítás helyett a rendes, szakszerű párosítással, törzskönyvezéssel megalapozott tenyésztést kellene bevezetni. Ahol még állami ménállomások nincsenek, azokat a városokat, községeket még törvényes rendelkezésekkel is reá kellene szorítani a ménállomások felállítására és szükség esetén állami segély nyújtásával is elő kellene segíteni azok létesítését lótenyésztő egyesületek szervezése kapcsán. Az egyes városokban, községekben köztenyésztés céljára meghagyandó magánméneket is a legnagyobb tüzetességgal és szigorral kellene átvizsgálni, ds csak azokat az egyedeket engedélyezni tenyésztésre, amelyek nemcsak küllemüknél, de fajtaság szempontjából is minden tekintetben megfelelnek. A zugmének szigorúbb ellenőrzése, azok terméketlenítése is nagyban szolgálná tenyésztésünk fejlődését. De a már felsorolt szempontokon kívül nagy fontossággal bírna a tenyésztés fejlődésének az érdekében az is, hogy a kormányzat a már évtizedek óta eredményesen működő és virágzó tenyészkörzetek élére, de a jövőben felállítandók élére is, csak kimondott lószakértő (hippológusokat) állítson, akik tisztségükben évtizedekig működhessenek s mintegy életcélul tűzhessék ki maguk elé tenyészetük fejlesztését, annek felvirágoztatását. Ne történhessék meg az a tenyészetekre rendkívüli hátrányos jelenség, hogy a tenyésztést vezető felügyelők 1—2 évenkint áthelyeztessenek, mint például ez nálunk történt. Itt ugyanis 1924. év óta, amióta a ma már Istenben boldogult, a tenyésztők által rajongásig szeretett D’Orsay Olivér gróf, ennek a tenyészetnek a megalapítója és felvirágoztatója, a tenyésztés vezetésétől aggkora miatt kénytelen volt megválni, azóta a nyolcadik tenyésztési felügyelőnk van. Amikorra az illető tenyésztést vezető mindkét nembeli tenyészanyagot megismerné, valamint megismerné a mének vérvonalát, családfáját, átörökítő képességét stb., akkorára már megy is egy másik állomásra. Márpedig mindezeknek, mint a tenyésztés alfájának ismerete nélkül, tenyésztést szakszerűen vezetni nem lehet. De igen fontos a tenyésztés fejlesztése szempontjából az a körülmény is, hogy a tenyésztésvezetők a tenyésztőkkel (nagyobb részben kisgazda- emberekkel) bánni is tudjanak. Hogy azt a kisembert reá tudjuk szoktatni a rendes tenyésztésre, ahol bizony többé- kevésbbé gazdának is kellene lennie a tenyésztést vezetőnek, hogy megértéssel viseltessék a nagyon nehéz helyzetben élő kisemberek iránt. Tehát semmi szín alatt sem katonai szigorral, paranccsal és utasítások szerint igyekezzék a tenyésztést vezetni, mert hiszen azzal a tenyészet úgysem javul, hanem a helyi viszonyok és a mindennapi élet figyelembe vételével igyekezzék azt a civil tenyésztőt a rendhez is hozzá szoktatni, amelyre föltétlenül szüksége is van. A tenyészcélnak szerény véleményem szerint olyan lófajta kitenyésztését kellene szolgálni, hogy az a ló nemes alkatú, melegvérű,erős testű, kiegyenlített, hibátlan küllemű, egyöntetű jellegű legyen, amely egyaránt alkalmas gazdasági és igás munkára, hadi- és sportcélokra is Szerény véleményem szerint a mindenre használható ló kall, hogy ideálunk legyen, mert hiába van a gazdának jó futó, vagy egyéb versenycélokra megfelelő lova, ha az igát nem húzza, hanem csak hátratekintget és ugrál. (Szerdai számunkban folytatjuk.) rendkívül szívélyesen ellátták mindennel, vasúti jegyet is adtak neki a határig, Csehországban még jeggyürűjét is elvették, amit 20 évvel ezelőtt itthon kapott márkájától. MAKÓI ÚJSÁG m mindenki tudja.„„Elnökkisasszonyfi" az idei szezon legvidámabb, legnívósabb magyar Hímje ! Vasárnap, továbbá hétfőn és kedden a Park Moziban. Húsz 9 után jött haza Szibériaitól. Győrbe töprongyosan, kiéhezetten, megöregedve érkezett haza húsz évi hadifogság után Szibériából Horváth Mihály 43 éves gazdalegény. A szovjet ólombányáiból 1934. januárjában szökött meg s mivel sem útlevele, sem pénze nem volt, kénytelen volt a majdnem tízezer kilométeres utat gyalog megtenni. Lengyelországban mikor meghallották, hogy magyar, Purimi KABARÉ március 8. I Kereskedők Egylete IZRAELITA IFJAK miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiimiiiiiuiniuiiiiiiuiu | Meghívóigénylés 233. sz. telefonnál. ! 560 3 I Rendeljen nálunk I I hölgyek részére, urak részére: I I Női ing Férfi-Ing I jó sifonból, hímzés- 1-98 tartós anyagból Q*75 I I dísszel . . . P 2 40, I P 4'90, O I Kombiné v. Ingnadrág Férfinyakkendő I jó matt müselyem- O‘90 müselyemből, a ' I trikóból.....................P “ legdivatosabb min- "1 45 I. I Műselyemnadrág ,ákban • • p 2 80- 1 I jó minőség, fehérnemű Férfi kemény gallér I színekben, hibátlan. .,n jfB I matt .... P 2 50. 195 - divatos formákban () 78 jf I fényes.....................P I P — 96. — 88. V/ I Möl box trollercipök Férfifélcipők I la, félfüzős és pántos, fekete boxcall, la, fekete I v. barna, varrott talppal, fél- és barna, divatos I magas v lapos sa -IQ-80 formákban, varrott '£pT‘80 H I rokka!..........................P Só talppal . . csak PRO CORVIN ÁRUHÁZI I Budapest Vili, Blaha Lujza tér 1-3. sz. 1 A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA 564 B Tavaszi újdonságok női, férfi, gyermekcipők Belvárosi Cipő- és Divatáruüzletben Kedvező fizetési feltétel: 608 Makói Népbank Részvénytársaság érdekközösségben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal “IS kölcsönöket folyósít Elfogad mindennemű bankári megbízást. Takarékbetétek után a legmagasabb kamatot téríti és azokat minden felmondás nélkül azonnal kifizeti. 06