Makói Ujság, 1936. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

2 jövőben meg fog történni­ A Csenád­­palota epit­városi utcn, amelynek a földmunkálatait már elvégezték, szin­tén egy kétkilométeres szakaszt fog­nak kikövezni, a többit pedig olyan mértékben, amilyen mértékben a pénz rendelkezésre fog állani. Ez­után a népegészségügy fontosságáról beszélt Végváry képviselő. Megemlí­­tette, hogy a község víztelenítési munkálataira már 4000 pengőt sike­­rüll szereznie, a közel­jövőben pe­dig olcsón sikerülni fog a víztelení­tést befejezni, ami talán m megjavítja majd Csanádpalota közegészségügyi statisztikáját is. Megköszönte a kereskedelmi mi­niszternek megjelenését és főként az imént említett eredményeket, ame­lyekhez az ő segítségével jutott hoz­zá Csanádpalota és környéke. Mikor a minisztert, mint a magyar utak és a magyar termények miniszterét aposztrofálta, a tömeg lelkesen, so­káig éljenezte Winchkier István mi­nisztert. Végváry képviselő lelkes helyes­léssel szólott a miniszternek arról az intézkedéséről, mellyel véget vetett a magyar föld és a magyar munka ter­­melvényeivel űzött féktelen tőzsdei spekulációnak, a határidős üzletnek. Rámutatott, hogy a búzaspekuláció­ból a magyar gazdának sohase volt haszna, mert rendesen akkor verte fel a tőzsde az árakat, amikor már egy mázsa felesleges búza sem volt a kisemberek kezén. Külpolitikai kérdésekre térve át ki­emelte Gömbös Gyula miniszterelnök kitűnő külpolitikai orientációját, me­lyet azóta az események száz száza­lékig igazoltak. Gömbös Gyula érdeme, hogy ma­holnap egyenrangú félként tá­gyalnak velünk a külső hatalmak. A vajúdó Európában most két világnézet vívja politikai harcát: a jobb és a balol­dali, az Istentagadó és minden er­­kölcsöt felrúgó moszkvai ázsiaiság és a nemzeti gondolat. Ezért harcol most Spanyolországban véres testvér­harcot a szegény spanyol nép. Eb­ben a szomorú válságban mi szikla­­cu­lérdan állunk a nacionalista nem­zetek mellett, Hitler Németországa és Mussolini Olaszországa mellett és feltétlenül bízunk abban, hogy a két eszmei front mérkőzéséből, amely re­mélhetőleg békés lesz ezen a részen, mi kerülünk ki győztesen. Nekünk, keresztény magyaroknak, valláser­­kölcsi és faji alapon kell állanunk. Ebben a harcban mindenkinek öntu­datosan kell részt vennie. Rámutatott ezután a kiemelkedőbb kormányeredményekre, mint amilyen a gazdavédelem, amely tízezreknek mentette meg a vagyonát, a hitbizo­mányi reformra, a telepítésre, a kül­kereskedelmi mérlegünk nagy javu­lására, azután a küszöbön álló nagy horderejű reformokra, az erdősítésre, az Alföld öntözésére, egyes folyók hajózhatóvá tételére, a gazdasági szakiskolák szaporítására. A hagy­­matermelőkre hivatkozott, akik ha­marosan belátták, hogy milyen fon­tos az okszerű, helyes termelés és megtanulták, mennyivel többet ér és elér a tanult gazda, mint az, aki maradt. A közegészségügy terén is többet tesz a Gömbös kormány, mint sok előző kormány évtizedeken átt tett. Míg 1912-ben az egész ország terü­letén 29 millió koronát állítottak be a költségvetésbe ezen a címen, ad­dig a Gömbös-kormány a harmadára fogyott országban is 24 millió pen­gőt költ a közegészségügy fejlesztésére. A minimális munkabérek és a maxi­mális munkaidő megállapításával a kormány az ipari munkásságnak kí­— Örömmel ragadtam meg az al­kalmat, — kezdette a miniszter — hogy eljöjjek ide, körülnézzek Csa­­nádban. Boldogan és vágyakozva jöttem ide, mert nagyon sok év óta nem jártam ezen a vidéken és bol­dog vagyok, hogy ismét szemben állok az Alföld népével, amelyet gyermekkorom óta ismerek és szere­tek, mert Szegeden jártam iskolába, ott nőttem fel és amit az ember gyermekkorában lát, tapasztal és megszeret, az a legmélyebben gyö­kerezik az emberi lélekben. Valójá­ban azonban nem kizárólag azért jöttem, hogy érzelmi szükségletem­nek kielégítést szerezzek, hanem hogy szót váltsak ezzel a néppel, megis­merjem szükségleteit s hogy azokon, amennyire lehetséges, segítsek. A miniszter ezek után sorra vette a tipikus alföldi problémákat, mint amilyenek a fásítás, vízrendezés, közlekedés, egészégügy és termény­­értékesítés. Az útépítéssel kapcsolat­ban rámutatott a miniszter, hogy a kormány semmiképen sem akarja­­az adóterhek emelésével megoldani a problémát. Ehelyett amerikai rend­szerű gépekkel akarja a bekötő uta­kat kiépíteni. Részletesen foglalkozott a miniszter a mezőgazdasági termé­nyek értékesítésének problémájával és rámutatott azokra az eredmények­re, amelyeket a kormány rövid más­fél év alatt e téren eléri. Így például a 4—5 pengős búzaárt 14—15 pen­gőre emelte. Visszautasította azokat a támadásokat, amelyek őt a fix áron történt búzaeladások miatt ér­ték és amelyekre rácáfolt a való gazdasági élet. Megindokolta azt is, hogy miért kellett a papírbúzával való féktelen tőzsdei spekulációnak véget vetni. A kormány népies politikája gaz­­dasági téren abban is megnyilvánul, hogy piacbiztosítással védi a kisem­ber érdekeit és gondoskodik róla, hogy a dolgozó magyar hozzájusson munkája teljes ellenértékéhez. Az ön­ellátásos gazdálkodásról és a külföldi országok gazdasági elzárkózásáról szólva rámutatott Csehország példá­jára, ahol még 6—8 évvel ezelőtt 2—3 százezer sertést tudtunk elhe­lyezni, ma nagynehezen csak 30.000 darabot tudunk oda exportálni. Büsz­kén jelenti ki a kormány nevében, hogy sikerült a magyar termények előtt a zárt kapukat kinyitni, úgy, hogy ma nincs egy kiló gyümölcs, egy tojás, amelynek elhelyezése előre biztosítva ne lenne. Ezután rátért a miniszter, hogy miért nevezték el őt a­­szövetkezetek miniszterének­. És miért támogatja a szövetkezeteket. Azért, mert a szövetkezet nem egyéb, mint a kisemberek összeál­­ása önsegélyezésre, gazdasági érde­keik megvédésére. A kormány népies politikájából folyik, hogy a kisembe­rek összefogását támogatni kell, de ennek a szövetkezésnek alulról, a kisemberek köréből kell kiindulnia s nem felülről, mert a felülről erősza­kolt szövetkezet nem ér semmit. Pél­dának hozta fel a makói hagyma­­szövetkezetet, amelynek ma már 3000 tagja van s szépen fejlődik. — De nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével is. Ez az ige, amelybe az éhes, elárvult lélek bele tud kapaszkodni, napjainkban a nemzeti eszme, amely a körülzárt magyarságnak hitet és erőt ad az élethez, a küzdéshez. A háború utáni tespedés és ájultság után újból csak Gömbös Gyula volt az, aki igét, hi­tet tudott felírni a magyar lobogóra és ez az ige, ez a jelszó: a nem­zeti egység, amelynek további célja a boldogabb, nagyobb Magyarország. Ez az egység elmegy a legutolsó kis faluba is, a leutolsó kunyhóba fa, hogy felölelje, magába olvassza azt az elesett magyar embert, akivel ed­dig senki sem törődött, hogy neki hitet, erőt, gazdasági és lelki erőt adjon. Ennek a nemzeti egységnek az alapgondolata az, hogy senki se maradjon ki belőle. Ez az a népies politika, amelyet gazdasági és politi­kai téren a magyar kormány követ. A kisemberek politikája ez. Meg kell erősíteni a lelkeket is, mert egy le­győzött nemzetnek lelki erőre van szüksége, hogy le tudja morzsolni azokat az éveket, amelyeknek a vé­gén ott lebeg a nemzeti ideálok meg­­v­lósulása. Ez az igazi, Kossuth Lajost értelemben vett demokrácia, amely azóta sem valósult meg eddig sohase ezen a földön, se másutt. Ez az igazi népies politika, amely le­nyúl minden egyes termelő, minden egyes hazafias magyar felé és egye­síti őket ebben a nagy eszmében. Ezt a testvériességet és sorsközössé­get kell minden magyarnak éreznie és munkálnia A miniszter beszéde után dr. Görgey István országgyűlési képviselő, Makó követe mondott beszédet. Beszédé­ben Anteushoz hasonlította a nemzet képviselőit, akik mindig új erőre kap­nak, ha a föld népével érintkeznek. Megmagyarázta egyben, hogy miért kormánypárti ő és sok képviselő­társa. Mert most a kormány egyet akar a néppel, minden hazafias, ma­gyar emberrel s nem idegen test a nemzet testében, mint volt akkor, amikor minden magyar szinte a szü­letésénél fogva ellenzéki volt, mert csak így lehetett megvédeni a nem­zet érdekeit az idegen törekvésekkel szemben. Könnyű lenne fellázítani most a népet itt is, de odahaza csak­hamar rájönnének, hogy nem ér­nek el ezzel semmit. Köröskörül ég a világ és gyujtogatók dolgoznak, ilyenkor mindenkinek résen kell lenni s oltani, még ha a személyes ellen­ségének a háza is ég, mert tűzvész idején nem lehet magyar a magyar­nak ellensége. Az ellenzéket ahoz a nyűgös, rossz gyerekhez hasonlította, amely akkor is sir, ha cukrot, kávét, játé­kot, bármit adnak neki s mikor meg­kérdezik, hogy hát mit is akar tulaj­donképen, azt feleli, hogy: Sirni aka­rok ! Népies, jóízű példázatait nagy tetszéssel és de i­s fogadta az egy­­begyült közönség. Fodor Géza zárta be a népgyülést. Innen Nagylakra hajtatott a minisz­ter és népes kísérete. Nagylak kapu­jában, az állomásnál dr. Horváth Jó­zsef főjegyző üdvözölte a minisztert pár szóval, majd Benedikt Jenő ken­dergyári igazgató. Reicher László műszaki főtanácsos, aki a SzCsV vezetőségének élén tisztelgett a mi­niszternél, tette lehetővé az MTI tu­dósítójának és e sorok írójának, hogy idejében Makón lehessen ■ köteles­ségét idejében elláthassa. Reicher főtanácsos ugyanis a sin-autót ajánlotta fel lapunk szerkesztő­jének, hogy nyombekezdésre Makón lehessen. Ezután a kereskedelmi miniszter a Turul dísztáborozásán vett részt, amelyet a rádió is közvetített. Utána csákányt vetve vállára belépett a diákok sorába dr. Winchkier István s Végváry József képviselővel és Fáy főispánnal együtt ott menetelt velük a munkahelyig, ahol fáklyafénynél el­végezte a szimbolikus munkameg­kezdést az első csákány­vágásokkal. A formaruhás munkaszázad ezután visszatért élén a miniszterrel és a képviselővel az állomásnál felállított sátorhoz, ahol vacsora következett. Itt dr. Kostyál László, a magyaror­szági diákmunkatáborok főparancs­noka mondott beszédet kifejtve a diákmunkatáborok legfőbb célját: a munkásság és a szellemi vezető ré­tegek összefogását és egymásra talá­lását- Winchkier miniszter válaszolt Kostyál dr. üdvözlésére igen frappáns beszédben, biztosítva a Turult és munkatáborait legteljesebb támogatá­sáról és együttérzéséről. Végváry Jó­zsef dr. köszönte meg a látogatást és a támogatást a miniszternek, aki még hosszabb ideig elbeszélgetett kísére­tének tagjaival, a környék vezetőivel, majd autóján Fáy főispánnal, Ring Béla főjegyzővel és Végváry képvi­selővel Szegedre hajtatott. A kereskedelmi miniszter beszéde. MAKÓI ÚJSÁG vánt a segítségére sietni.­­• ezt a gondoskodást folytatja a többi mun­kás kategóriáknál is, mert nem akarja, hogy bárhol kiuzsorázzák a munkást. Bizalmat és hitet kért választóitól, mert ez tette újból naggyá Németor­szágot és Olaszországot is. Utána dr. Winchkier István keres­kedelmi miniszter állott fel beszélni a közönség éljenzése és tapsa között. 1936. szeptember 1. Pythia a világhírű léleklátó grafologa. Csodákat beszélnek tudásáról, mert sok ezer ember lelki nyu­galmát, családi boldogságát és anyagi helyzetét mentette meg. Fogad 11 — 1, 5—7 óra között Koronaszálló s. em. Elhozandó mindazok kézírása, akiknek jel­lemét, sorsát, érzelmeit mégis­merni szeretnék. 2841 Vasárnap csak délután 1 Szabályozzák a hivatalok­­Misét. Miniszteri rendelet a fűtésről és a tüzelőanyagok beszerzéséről. Az iparügyi miniszter rendeletileg szabályozta az állami és önkormány­zati hivatalok helyiségeinek fűtését és az 1936—37. fűtési évadra való tüzelőanyagok beszerzését. A rende­let többek között kimondja, hogy fát általában csak begyúj­tásra sza­bad használni és fával tüzelni csak előzetes engedély alapján lehet. A rendelet a továbbiakban ki­mondja, hogy tűzifát hazai szárma­zású dorongfában és pedig elsősor­ban cser, másodsorban tölgy- és harmadsorban bükkfában kell besze­rezni. A koksztüzelésű berendezésekben ez 1936—37. fűtési évadban — minthogy hazai termelésű koksz ele­gendő mennyiségben áll rendelke­zésre — csak tisztán koksszal sza­bad fűteni, ilyen berendezésekben kevert tüzelőanyag használata nincs megengedve. A jövőben csak olyan tüzelőberendezést szabad beszerezni, amely hazai szénnel vagy szénter­mékkel való tüzelésre alkalmas. Fa­­tüzelésű tüzelőberendezések beszer­­­zéséhez külön engedély szükséges. Az iparügyi miniszter rendelete a továbbiakban szabályozza az 1936 37. évi tüzelőszer beszerzéseket és kimondja, hogy 200 mázsánál kisebb tüzelőszer szükségletet szabadkézből lehet beszerezni 200 mázsát meg­haladó tüzelőszerszükséglet beszerzé­sére a közszállítási szabályzat ren-

Next