Makói Ujság, 1936. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-01 / 199. szám
2 jövőben meg fog történni A Csenádpalota epitvárosi utcn, amelynek a földmunkálatait már elvégezték, szintén egy kétkilométeres szakaszt fognak kikövezni, a többit pedig olyan mértékben, amilyen mértékben a pénz rendelkezésre fog állani. Ezután a népegészségügy fontosságáról beszélt Végváry képviselő. Megemlítette, hogy a község víztelenítési munkálataira már 4000 pengőt sikerüll szereznie, a közeljövőben pedig olcsón sikerülni fog a víztelenítést befejezni, ami talán m megjavítja majd Csanádpalota közegészségügyi statisztikáját is. Megköszönte a kereskedelmi miniszternek megjelenését és főként az imént említett eredményeket, amelyekhez az ő segítségével jutott hozzá Csanádpalota és környéke. Mikor a minisztert, mint a magyar utak és a magyar termények miniszterét aposztrofálta, a tömeg lelkesen, sokáig éljenezte Winchkier István minisztert. Végváry képviselő lelkes helyesléssel szólott a miniszternek arról az intézkedéséről, mellyel véget vetett a magyar föld és a magyar munka termelvényeivel űzött féktelen tőzsdei spekulációnak, a határidős üzletnek. Rámutatott, hogy a búzaspekulációból a magyar gazdának sohase volt haszna, mert rendesen akkor verte fel a tőzsde az árakat, amikor már egy mázsa felesleges búza sem volt a kisemberek kezén. Külpolitikai kérdésekre térve át kiemelte Gömbös Gyula miniszterelnök kitűnő külpolitikai orientációját, melyet azóta az események száz százalékig igazoltak. Gömbös Gyula érdeme, hogy maholnap egyenrangú félként tágyalnak velünk a külső hatalmak. A vajúdó Európában most két világnézet vívja politikai harcát: a jobb és a baloldali, az Istentagadó és minden erkölcsöt felrúgó moszkvai ázsiaiság és a nemzeti gondolat. Ezért harcol most Spanyolországban véres testvérharcot a szegény spanyol nép. Ebben a szomorú válságban mi sziklaculérdan állunk a nacionalista nemzetek mellett, Hitler Németországa és Mussolini Olaszországa mellett és feltétlenül bízunk abban, hogy a két eszmei front mérkőzéséből, amely remélhetőleg békés lesz ezen a részen, mi kerülünk ki győztesen. Nekünk, keresztény magyaroknak, valláserkölcsi és faji alapon kell állanunk. Ebben a harcban mindenkinek öntudatosan kell részt vennie. Rámutatott ezután a kiemelkedőbb kormányeredményekre, mint amilyen a gazdavédelem, amely tízezreknek mentette meg a vagyonát, a hitbizományi reformra, a telepítésre, a külkereskedelmi mérlegünk nagy javulására, azután a küszöbön álló nagy horderejű reformokra, az erdősítésre, az Alföld öntözésére, egyes folyók hajózhatóvá tételére, a gazdasági szakiskolák szaporítására. A hagymatermelőkre hivatkozott, akik hamarosan belátták, hogy milyen fontos az okszerű, helyes termelés és megtanulták, mennyivel többet ér és elér a tanult gazda, mint az, aki maradt. A közegészségügy terén is többet tesz a Gömbös kormány, mint sok előző kormány évtizedeken átt tett. Míg 1912-ben az egész ország területén 29 millió koronát állítottak be a költségvetésbe ezen a címen, addig a Gömbös-kormány a harmadára fogyott országban is 24 millió pengőt költ a közegészségügy fejlesztésére. A minimális munkabérek és a maximális munkaidő megállapításával a kormány az ipari munkásságnak kí— Örömmel ragadtam meg az alkalmat, — kezdette a miniszter — hogy eljöjjek ide, körülnézzek Csanádban. Boldogan és vágyakozva jöttem ide, mert nagyon sok év óta nem jártam ezen a vidéken és boldog vagyok, hogy ismét szemben állok az Alföld népével, amelyet gyermekkorom óta ismerek és szeretek, mert Szegeden jártam iskolába, ott nőttem fel és amit az ember gyermekkorában lát, tapasztal és megszeret, az a legmélyebben gyökerezik az emberi lélekben. Valójában azonban nem kizárólag azért jöttem, hogy érzelmi szükségletemnek kielégítést szerezzek, hanem hogy szót váltsak ezzel a néppel, megismerjem szükségleteit s hogy azokon, amennyire lehetséges, segítsek. A miniszter ezek után sorra vette a tipikus alföldi problémákat, mint amilyenek a fásítás, vízrendezés, közlekedés, egészégügy és terményértékesítés. Az útépítéssel kapcsolatban rámutatott a miniszter, hogy a kormány semmiképen sem akarjaaz adóterhek emelésével megoldani a problémát. Ehelyett amerikai rendszerű gépekkel akarja a bekötő utakat kiépíteni. Részletesen foglalkozott a miniszter a mezőgazdasági termények értékesítésének problémájával és rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a kormány rövid másfél év alatt e téren eléri. Így például a 4—5 pengős búzaárt 14—15 pengőre emelte. Visszautasította azokat a támadásokat, amelyek őt a fix áron történt búzaeladások miatt érték és amelyekre rácáfolt a való gazdasági élet. Megindokolta azt is, hogy miért kellett a papírbúzával való féktelen tőzsdei spekulációnak véget vetni. A kormány népies politikája gazdasági téren abban is megnyilvánul, hogy piacbiztosítással védi a kisember érdekeit és gondoskodik róla, hogy a dolgozó magyar hozzájusson munkája teljes ellenértékéhez. Az önellátásos gazdálkodásról és a külföldi országok gazdasági elzárkózásáról szólva rámutatott Csehország példájára, ahol még 6—8 évvel ezelőtt 2—3 százezer sertést tudtunk elhelyezni, ma nagynehezen csak 30.000 darabot tudunk oda exportálni. Büszkén jelenti ki a kormány nevében, hogy sikerült a magyar termények előtt a zárt kapukat kinyitni, úgy, hogy ma nincs egy kiló gyümölcs, egy tojás, amelynek elhelyezése előre biztosítva ne lenne. Ezután rátért a miniszter, hogy miért nevezték el őt aszövetkezetek miniszterének. És miért támogatja a szövetkezeteket. Azért, mert a szövetkezet nem egyéb, mint a kisemberek összeálása önsegélyezésre, gazdasági érdekeik megvédésére. A kormány népies politikájából folyik, hogy a kisemberek összefogását támogatni kell, de ennek a szövetkezésnek alulról, a kisemberek köréből kell kiindulnia s nem felülről, mert a felülről erőszakolt szövetkezet nem ér semmit. Példának hozta fel a makói hagymaszövetkezetet, amelynek ma már 3000 tagja van s szépen fejlődik. — De nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével is. Ez az ige, amelybe az éhes, elárvult lélek bele tud kapaszkodni, napjainkban a nemzeti eszme, amely a körülzárt magyarságnak hitet és erőt ad az élethez, a küzdéshez. A háború utáni tespedés és ájultság után újból csak Gömbös Gyula volt az, aki igét, hitet tudott felírni a magyar lobogóra és ez az ige, ez a jelszó: a nemzeti egység, amelynek további célja a boldogabb, nagyobb Magyarország. Ez az egység elmegy a legutolsó kis faluba is, a leutolsó kunyhóba fa, hogy felölelje, magába olvassza azt az elesett magyar embert, akivel eddig senki sem törődött, hogy neki hitet, erőt, gazdasági és lelki erőt adjon. Ennek a nemzeti egységnek az alapgondolata az, hogy senki se maradjon ki belőle. Ez az a népies politika, amelyet gazdasági és politikai téren a magyar kormány követ. A kisemberek politikája ez. Meg kell erősíteni a lelkeket is, mert egy legyőzött nemzetnek lelki erőre van szüksége, hogy le tudja morzsolni azokat az éveket, amelyeknek a végén ott lebeg a nemzeti ideálok megvlósulása. Ez az igazi, Kossuth Lajost értelemben vett demokrácia, amely azóta sem valósult meg eddig sohase ezen a földön, se másutt. Ez az igazi népies politika, amely lenyúl minden egyes termelő, minden egyes hazafias magyar felé és egyesíti őket ebben a nagy eszmében. Ezt a testvériességet és sorsközösséget kell minden magyarnak éreznie és munkálnia A miniszter beszéde után dr. Görgey István országgyűlési képviselő, Makó követe mondott beszédet. Beszédében Anteushoz hasonlította a nemzet képviselőit, akik mindig új erőre kapnak, ha a föld népével érintkeznek. Megmagyarázta egyben, hogy miért kormánypárti ő és sok képviselőtársa. Mert most a kormány egyet akar a néppel, minden hazafias, magyar emberrel s nem idegen test a nemzet testében, mint volt akkor, amikor minden magyar szinte a születésénél fogva ellenzéki volt, mert csak így lehetett megvédeni a nemzet érdekeit az idegen törekvésekkel szemben. Könnyű lenne fellázítani most a népet itt is, de odahaza csakhamar rájönnének, hogy nem érnek el ezzel semmit. Köröskörül ég a világ és gyujtogatók dolgoznak, ilyenkor mindenkinek résen kell lenni s oltani, még ha a személyes ellenségének a háza is ég, mert tűzvész idején nem lehet magyar a magyarnak ellensége. Az ellenzéket ahoz a nyűgös, rossz gyerekhez hasonlította, amely akkor is sir, ha cukrot, kávét, játékot, bármit adnak neki s mikor megkérdezik, hogy hát mit is akar tulajdonképen, azt feleli, hogy: Sirni akarok ! Népies, jóízű példázatait nagy tetszéssel és de is fogadta az egybegyült közönség. Fodor Géza zárta be a népgyülést. Innen Nagylakra hajtatott a miniszter és népes kísérete. Nagylak kapujában, az állomásnál dr. Horváth József főjegyző üdvözölte a minisztert pár szóval, majd Benedikt Jenő kendergyári igazgató. Reicher László műszaki főtanácsos, aki a SzCsV vezetőségének élén tisztelgett a miniszternél, tette lehetővé az MTI tudósítójának és e sorok írójának, hogy idejében Makón lehessen ■ kötelességét idejében elláthassa. Reicher főtanácsos ugyanis a sin-autót ajánlotta fel lapunk szerkesztőjének, hogy nyombekezdésre Makón lehessen. Ezután a kereskedelmi miniszter a Turul dísztáborozásán vett részt, amelyet a rádió is közvetített. Utána csákányt vetve vállára belépett a diákok sorába dr. Winchkier István s Végváry József képviselővel és Fáy főispánnal együtt ott menetelt velük a munkahelyig, ahol fáklyafénynél elvégezte a szimbolikus munkamegkezdést az első csákányvágásokkal. A formaruhás munkaszázad ezután visszatért élén a miniszterrel és a képviselővel az állomásnál felállított sátorhoz, ahol vacsora következett. Itt dr. Kostyál László, a magyarországi diákmunkatáborok főparancsnoka mondott beszédet kifejtve a diákmunkatáborok legfőbb célját: a munkásság és a szellemi vezető rétegek összefogását és egymásra találását- Winchkier miniszter válaszolt Kostyál dr. üdvözlésére igen frappáns beszédben, biztosítva a Turult és munkatáborait legteljesebb támogatásáról és együttérzéséről. Végváry József dr. köszönte meg a látogatást és a támogatást a miniszternek, aki még hosszabb ideig elbeszélgetett kíséretének tagjaival, a környék vezetőivel, majd autóján Fáy főispánnal, Ring Béla főjegyzővel és Végváry képviselővel Szegedre hajtatott. A kereskedelmi miniszter beszéde. MAKÓI ÚJSÁG vánt a segítségére sietni.• ezt a gondoskodást folytatja a többi munkás kategóriáknál is, mert nem akarja, hogy bárhol kiuzsorázzák a munkást. Bizalmat és hitet kért választóitól, mert ez tette újból naggyá Németországot és Olaszországot is. Utána dr. Winchkier István kereskedelmi miniszter állott fel beszélni a közönség éljenzése és tapsa között. 1936. szeptember 1. Pythia a világhírű léleklátó grafologa. Csodákat beszélnek tudásáról, mert sok ezer ember lelki nyugalmát, családi boldogságát és anyagi helyzetét mentette meg. Fogad 11 — 1, 5—7 óra között Koronaszálló s. em. Elhozandó mindazok kézírása, akiknek jellemét, sorsát, érzelmeit mégismerni szeretnék. 2841 Vasárnap csak délután 1 Szabályozzák a hivatalokMisét. Miniszteri rendelet a fűtésről és a tüzelőanyagok beszerzéséről. Az iparügyi miniszter rendeletileg szabályozta az állami és önkormányzati hivatalok helyiségeinek fűtését és az 1936—37. fűtési évadra való tüzelőanyagok beszerzését. A rendelet többek között kimondja, hogy fát általában csak begyújtásra szabad használni és fával tüzelni csak előzetes engedély alapján lehet. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy tűzifát hazai származású dorongfában és pedig elsősorban cser, másodsorban tölgy- és harmadsorban bükkfában kell beszerezni. A koksztüzelésű berendezésekben ez 1936—37. fűtési évadban — minthogy hazai termelésű koksz elegendő mennyiségben áll rendelkezésre — csak tisztán koksszal szabad fűteni, ilyen berendezésekben kevert tüzelőanyag használata nincs megengedve. A jövőben csak olyan tüzelőberendezést szabad beszerezni, amely hazai szénnel vagy széntermékkel való tüzelésre alkalmas. Fatüzelésű tüzelőberendezések beszerzéséhez külön engedély szükséges. Az iparügyi miniszter rendelete a továbbiakban szabályozza az 1936 37. évi tüzelőszer beszerzéseket és kimondja, hogy 200 mázsánál kisebb tüzelőszer szükségletet szabadkézből lehet beszerezni 200 mázsát meghaladó tüzelőszerszükséglet beszerzésére a közszállítási szabályzat ren-