Makói Ujság, 1936. december (2. évfolyam, 275-295. szám)

1936-12-01 / 275. szám

2! szérű kérdések mellett jelentős­ részt foglaltak el azok a felvilágosítások, amelyeket a magyar államférfiak a római megbeszélésekről adtak az osztrák államférfiaknak. Bécsi diplo­máciai körökben hangsúlyozzák, hogy Horthy Miklós kormányzó bécsi lá­togatása jóval több egyszerű udva­riassági látogatásnál. Az ausztriai itt hathatós demonstráció a két ország baráti jóviszonya mellett. A kormányzói pár kétnapos bécsi látogatásának ünnepségeit hétfőn es­te a bécsi operában rendezett dísz­előadás zárta be. Előadás után est­ebéd volt Horthy kormányzó és fe­lesége tiszteletére. Az estebéden az osztrák kormány tagja, az osztrák társadalmi, politikai és katonai élet előkelőségei, diplomaták s a magyar kíséret tagjai vettek részt. Ezen a va­csorán nagy szívélyességgel búcsú­zott a hivatalos Ausztria magas ven­dégeitől. Vacsora után a kormányzói pár egyenesen a pályaudvarra hajtatott, ahol már útra készen állt a különvo­nat. A vonat a kora hajnali órákban indul el Bécsből a magyar határ felé. A főváros középületein nemzeti­­szinű zászlók lengenek. Budapest készül a Rómából és Bécsből haza­térő kormányzó ünnepies fogadta­tására. Lobogódíszbe öltözik a Lánchíd is. A különvonat holnap délelőtt 10 óra­kor érkezik a keleti pályaudvarra. Már Hegyeshalomnál megkezdődik az üdvözlés. A magyar határállomáson megjelennek az útba eső vármegyék főispánjai, alispánjai és főszolgabirái, hogy a pályaudvaron üdvözöljék az államfő különvonatát. A keleti pályaudvaron Rőder Vil­mos helyettes miniszterelnök vezeté­sével megjelennek a kormány tag­jai. Az udvari váróteremben gyüle­keznek az országgyűlés két házának elnökei, a honvédség főparancsnoka, a vezérkar főnöke, a miniszterelnök­ség két államtitkára, Apor Gábor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, a főpolgármester a pol­gármester és a MÁV elnöke, vala­mint a főkapitány. Ugyancsak jelen lesz a pápai nuncietura képviselője, az olasz és osztrák ügyvivő, a kö­vetségek egész személyzetükkel. A perronon, az udvari váróterem előtt jobbra és balm felsorakoznak pártkülönbség nélkül a képviselők és a felsőház tagjai. A keleti pálya­udvarnál az érkezés előtt a téren csendőrdíszszázad, frontharcos dísz század, a TESz küldöttsége és az egyetemi ifjúság várja a különvonat érkezését. A kormányzó az előre megállapí­tott útvonalon a keleti pályaudvarról a királyi palotába hajtat. Újból megélénkült belső politikai életünk. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Kedden ül össze a képviselő­­ház. Szerda már mozgalmas napja lesz a belpolitikának. Délelőtt a Nem­zeti Egység Pártjának választójogi bizottsága tart ülést. Ezt követi Sztra­­nyavszky Sándor elnöklete alatt Da­rányi miniszterelnök, valamint Kozma és Lázár miniszterek részvételével a pártközi konferencia a három legfon­tosabb alkotmányjogi kérdésről: a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a felsőház reformjáról és a választó­jogról. A Ház szerda délutáni ülésén Su­lyok Dezső és Homonnay Tivadar interpelláció formájában a Ház elé viszik a jól ismert Sztranyavszky ügyet. Az interpellációkra Darányi Kálmán miniszterelnök fog válaszolni. A jövő héten mind a felsőház, mind pedig a képviselőház külügyi bizottsága ülést tart, hogy meghall-­gassa a miniszterelnök tájékoztatását a kormányzó római és bécsi útjának eredményéről. MAKÓI ÚJSÁG 1936. december 1. Élénk kulturális és jótékony munkát kezd a MANSz. Előadások a tanyaközpontokom. Itt a tél, közeleg a karácsony, a Szeretet ünnepe, itt a Szeretet mun­kájának a dandárja. Fáy Istvánné főispánné hétfő délután 5 órára érte­kezletre hívta össze a vármegyeháza nagytermébe a MANSz asszonyait és leányait. Megnyitójában a főispánné emelkedett szellemű, a szív melegétől áthatott szavakban köszönte mag a MANSz tagok segítő munkáját, főleg pedig azt a tényleges munkát, amit a Városi Szegénygondozó gondozott jelért vállaltak és el is végeztek, ru­hákat varrvén nekik. Felhíváséra el­határozták, hogy a Stefánia ápoltjai részére szintén vállalják gyermekié hérneműfélék elkészítését és adomé­nyezését. Azt is elhatározta a főispánné In­dítványéra a lelkes MANSz gárda, hogy a télen a kültelki iskolákban kultúrestéket rendez, ezenkívül a fel­nőttek körében revíziós propaganda előadásokat írt a tanyák közt is. A makói MANSz tudvalévően két igen agilis tagot vesztett Buday Gé­­zéné és vitéz Egressy Imréné tévé­zásával. Buday Gézéné, aki a MANSz leányegyesületét vezette, meleghangú levélben mondott búcsút a makói MANSz nak. Levelét, elhatározták, hogy jegyzőkönyvben örökítik meg. Az elnöklő főispánné mind Budayné, mind vitéz Egressyné érdemeiről me­leg elismeréssel emlékezett meg He­lyükbe ezután egyhangúlag a követ­kezőket választották meg: A kulturális bizottság vezetésére Micskey Kálmánnál, a leányegylet vezetésére pedig­ vitéz Bánáthy Pé­ternél és Szőnyey Károlynál. Feltűnő megyerbarát bongok a belgrádi sajtóban, Belgrád. A jugoszláv sajtó mind­eddig a legnagyobb tartózkodást ta­núsította azokkal a külföldi hírekkel szemben, amelyek egyrészt Oroszor­szág és Magyarország, másrészt Jugo­szlávia között a viszony javulásáról szóltak. A belgrádi Dán című lap négy feltűnést keltő cikket közölt, amely határozottan síkraszáll a szerb­­magyar kölcsönös megértésért. — A szerb nép — írja a lep — különösen értékesnek tartja azokat a Magyarország felől hangzó szava­kat, amelyek barátságosan emlékez­ nek meg Jugoszláviáról. Szerbiében ugyanis igen tekintélyes azok száma, akik szívből óhajtják a viszony meg­javulását az északi szomszéddal. Mi soha sem fogjuk elfelejteni, hogy a mi szerb kultúránk bölcsője Magyar­­országon ringott, hogy a 18. és 19. század első szerb írói, költői és tu­dósai magyar földön nevelkedtek, hogy e kor könyveinek nagy részét Budán nyomták, hogy Pesten alapí­tották az első szerb kulturegyesületet. Felfogás dolgában a magyarok kö­zelebb állanak hozzánk, mint akár­milyen más nemzet. A két népet régi kapcsolatok fűzik egymáshoz, akár mint szövetségeseket, akár mint el­lenfeleket A magyarokat alkalmunk volt megismerni, mint nyílt és bátor ellenfélt és mint odaadó hű barátot. A szerb kevésbbé hiszékeny és he­­vülékeny, de barátságára bízvást le­het mindenkor építeni. Részletesen foglalkozik a lap a magyar szerb vérkeveredés történeté­vel, majd ezt fejtegeti, hogy a mo­hácsi teresztrófét, a Rákóczi felkelés­t Gyomor- és bélzavaroknál, hasüregbeli vérpangásnál, étvágyta­lanságnál,ki­szorulásnál, felfúvódás­nál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlokfájásnál, hány­ingernél egy két pohár természetes „Ferenc József” keserűviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. Közkór­házi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a hosszú idő óta fekvő betegek is nagyon szí­vesen isszák és általánosan dicsérik. elfojtásét, majd Kossuth Magyaror­szágának összeomlását is a szerbek és a magyarok ellenségeskedése tette lehetővé. Ebből az ellenségeskedés­ből mindkét népre mindig szenvedés származott s mindig a harmadiknak volt belőle haszna. Majd a cikk ezzel a kérdéssel végződik: — Nem szolgálhatnának ezek a fényes és tanulságos esetek arra, hogy levonjuk a következtetéseket a jövőre ? wwwwwwwwwwmswwwawwwwwaiwwwwwwwawwwwwwwwwwwew Városrendezés céljából kisajátí­tási jogot kapnak a városok. A belügyminiszter az iparügyi mi­niszterrel egyetértőleg a múlt héten terjesztette a képviselőház elé a vá­rosrendezésről és építésügyről szóló törvényjavaslatot. Ennek a törvény­javaslatnak legfőbb intézkedése az, hogy a városrendezés, közegészség­ügy stb. szempontjaira való tekintettel igen messzemenő kisajátítási jo­got biztosít a hatóságoknak. A javas­lat az említett szempontok alapján kötelességévé teszi a városoknak, hogy hat éven belül részletes város­­rendezési tervet dolgozzanak ki. Ez­zel kapcsolatban a városi telkekről nyilvántartás vezetendő, melyben fel­tüntetendő az egyes telkek forgalmi értéke és ez, hogy a telek tulajdono­sát városrendezési szempontból mi­lyen kötelezetté­gek terhelik. A törvényjavaslat szerint a ható­ságnak jogában áll a jóváhagyott városrendezési terv alapján kisajátí­tani bármely telket, amely a város­kép előnyösebb kialakításához szük­séges. Ezek a kisajátítások nemcsak építkezések, hanem műemlékek, gyógy- és üdülőhelyek, valamint a légvéde­lem céljait szolgáló berendezések lé­tesítését is célozhatják. Kisajátítás nélkül is elrendelhető valamely épü­letrész lebontása, ha ez a város elő­nyösebb képét szolgálja. Az építke­zési terv végrehajtását nagy kiterje­désük, zajosságuk, bűzösségük vagy veszélyes voltuknál fogva akadályozó ipari telepek kisajátítására az ipar­ügyi miniszter adhat engedélyt a vá­rosnak. Kimondja a törvénytervezet, hogy a városrendezési terv szerint beépítésre kijelölt területen a telek felosztáséhoz az építésügyi bizottság engedélye szükséges. A telektulajdo­nosok szempontjából bizonyára leg­súlyosabb rendelkezése a törvényter­vezetnek ez, amely szerint ha vala­mely telek kisajátításra kerül, a telek tulajdonosa kártalanítás nélkül tarto­zik annak egyharmadát a városren­dezés céljaira átengedni. Külön sza­bályozást nyer az építkezés is. Min­den építkezéshez és az épület hasz­nálatba vételéhez ez építésügyi ha­tóság engedélye lesz szükséges. Kü­lön rendelkezik a törvénytervezet az építkezések, vagy az épületek álla­potának hatósági ellenőrzéséről, amit az épület tulajdonosa tűrni tartozik. Felbontották az Insegakció élelmiszerszállítására beérkezett ajánlatokat. Hétfőn délben bontották fel a vá­rosházán az inségkonyhák és a sze­génysegélyezés céljaira szükséges élelmiszerek szállítására vonatkozó ajánlatokat. A Tóth malom 28 filléres kilónkénti egységáron hajlandó vállalni a 6 os liszt szállítását 2 százalékos kassza skontóval, ugyanennyiről adott aján­latot az Újvárosi Hengermalom is. A burgonya szállítására a METESz a következő ajánlatot tette: étkezési, válogatott, világos, homoki, őszi ró­zsaburgonyát 7.30, Ellát 6.50 pengő­ért hajlandó szállítani métermázsán­ként, babot 38 pengőért mázsánként. Stark Sándor homoki Ella burgo­nyát 5.80, lépi Ella burgonyát 5.60, Krügert 4.90 és lépi Krüger burgo­nyát 4.70 pengős egységáron kész szállítani, amennyiben az egész szük­séges mennyiséget egyszerre veszi át a város s egyszerre is fizet érte. Aszód Gyula babot 36 pengőért hajlandó szállítani métermázsánként. Nagy volt az érdeklődés az inség­kenyér szállítás iránt a pékek részé­ről. Az ajánlatok a következők: Hercza János 100 kilogram liszt­ből hajlandó kiadni 136 kiló kenye­ret a városnak, vagy 135 kilót kiosz­tani közvetlenül a segélyezetteknek, kilónként 2,8 fillér sütési díjat számít­­va fel. Fodor Imre is 135 kiló kenyeret akar kisütni 100 kiló - os lisztből, de 4 fillért számít kilónként a süté­sért, illetve nem számít sütési díjat, ha a 100 kilogram lisztből csupán 115 kilogram kenyeret kell kiszol­gáltatnia az inségkonyháknak. Ifjú Koczkás János már 137—138 kiló kenyeret kész kiadni 100 kiló lisztből s 4 fillért számit kilónként a sütésért. Hangai József és Horváth István 138 kilogram kenyeret hajlandó ki­szolgáltatni s 2 és fél fillér sütési dijat kérnek kilónként 1 százalék kasszaskentővel. Szívós János 136, illetve 137 ki­logram kenyeret akar szállítani mint

Next