Makói Ujság, 1937. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
' • - ■ sir/J gjf /uC-~ AA/hA raNflUé' ^ Crtl»rt»t, 1»87. jalias 1. 111. *Tfrfráá Csütörtök, 1937. július 1. / lak . .n .1 szain* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi u. 1. POLITIKAI ÉS NAPILAP Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy v!Telefon: 83. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda-és Főszerkesztő: Dr. 157 GALAMB SÁNDOR délire postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. Felelős szerkesztő: dr. GYENGE MIKLÓS 2 P 40 öl. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek Felére szállította a kormány a rendkívüli házadópótlékot. A vidéki házak adóterhét ie csökkentik. A pesti kereskedelmi és iparkamara támadására válaszolnak a szövetkezetek. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőhöz 33 al bizottsága szerdán délután ülést tartott, amelyen többek között elfogadta a házadó rendkívüli pótlékának mérséklése tárgyában kiadott kormányrendeletet, amely szerint a házadó rendkívüli pótlékát 20%-ról 10% ra szállítják le 1936 januártől kezdve. Több felszólalásra válaszolva Fabinyi pénzügyminiszter kijelentette, hogy a vidéki házak adóterhének csökkentését is fokozatosan megvalósítja. Elfogadta a bizottság ezután a magánalkalmazottak különadójának mérséklése tárgyában kiadott kormányrendeletet-Majd a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezmény ürgyéban is kiadott rendelet hatályánakmeghosszabbításának tárgyalásánál a szónokok, köztük Eckhardt Tibor is, követelték a lisztforgalmi adó eltörlését, amely a legszegényebb széposztályt sújtja. Egész sor rendeletet tárgyalt le azután még a bizottság, köztük a tüzifaárak szabályozásáról szóló kormányrendeletet A magyarországi szövetkezetek szövetségébe tömörült falusi hitel ,fogyasztási és tejszövetkezetek küldöttsége kereste fel szerdán délután Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi minisztert, hogy tiltakozzék nála a budapesti kereskedelmi és iparkamara legutóbbi közgyűlésén elhangzott szövetkezetellenes támadás ellen. A küldöttség memorandumban ezt kérte a minisztertől, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamarát utasítsa arra, hogy működésének törvényet korlátai és szabályai között maradva teljesíti feladatát a szövetkezetekért, nem pedig a szövetkezetetek ellen a kereskedelemmel való együttműködés alapján. Bornemisza Géza iparügyi miniszter utalt válaszában arra, hogy a maga részéről már visszautasította a szövetkezetellenes támadásokat, mert a szövetkezetek is legális kereskedelmi alakulatok, amelyek fontos kivatást teljesítenek. A legnagyobb készséggel hajlandó megvizsgálni a kamara kifogásolt tevékenységét és minden eszközzel oda fog hatni, hogy a kamara vezetőségét arra a belátásra bírja, hogy az ellentétek kiküszöbölés és összeegyeztetése, nem pedig '"♦ok örökös kiélezése lehet a kamara feladaté. awwuwivi * imimnnnnnnnnnnannaiwmrmwsuwnnfwswanmwnnnannnnrjvwvwvnannnannatwitfw Az állítólagos szmleges injekciók titkát kutatta ma a bíróság Elölről kezdték a Rottenstein-ügy tárgyalását. Ez év február 7 ikén szakították félbe a nagy port felvert Rottensteinféle bűnügy főtárgyalását, mert a bíróság kikérte az Igazságügyi Orvosi Tanács szakvéleményét arra vonatkozólag hogy meg lehet e állapítani minden kétséget kizáróan kontrolloltásokkal azt, hogy előzően kapott e a beteg diftériaellenes vagy más szérumoltást. Most érkezett le ez ügyben a kért szakvélemény s ma reggel negyed 10 órakor kezdte meg újból a főtárgyalást dr. Regdán József járásbíró a járásbíróság egyik főszinti szobájában. Mivel közben tetemes idő telt el s bíróváltozás is történt, újból élőbről kellett kezdeni az egész tárgyalást a tanúkihallgatásokkal egyetemben. Mivel azonban az előző tárgyaláson felvett vallomásokat a tanúk nagy része újból magáévá tette, illetve fenntartotta, meglehetős gyors ütemben haladt a tárgyalás, úgyhogy délre már végzett a bíróság a tanúkihallgatások egy részével, úgyhogy holnap holnap már sor kerül az orvosszekértők meghallgatására is. A mai főtárgyalásról eredeti helyszíni tudósításunkat adjuk: Dr. Regdon József büntető járásbíró a tárgyalást megnyitja, a megidézettek megjelenését konstatálja. A vádat Liszkay Lóránd ügyész, a védelmet dr. Dsztre János és dr. Edenburg Andor látják el. Regdon járásbíró ismerteti dr. Rottenstein Antal előtt a vádét, mely szerint dr. Rottensteint 16 rendbeli csalással vádolja az ügyészség, melyet szérumok színlelt beadásával követett el; gyógyszert rendelt a postakincstár terhére arra jogosulatlan egyénnek, sikkasztással is vádolja az ügyészség Rottenstein dr-t, mert 1934 ben a diftéria és tífuszváladékok beküldésére rendelt tartályokat jogtalanul eltulajdonította, nyolcrendbeli kihágást a vád szerint azzal követett el a vádlott, hogy a diftériás betegeket nem jelentette be a hatóságnak, sem váladékukat vizsgálat végett nem küldötte be. Dettre János dr. védő úgy látja, hogy az ügyészség az eredeti vádiratot megváltoztatta, a sorrendet felcserélte s új vádpontot is hozott fel. Mivel erre ez uj vádpontra a védelem nem készülhetet kellőleg elő, aggályát fejezi ki a tárgyalás megtartásával szemben. Kifogásolja azt is, hogy a bíróság két orvosszekértőt alkalmazzon. Dr. Liszkay Lóránd ügyész rámutat, hogy az előző tárgyaláson szóbeli előterjesztés formájában a most felhozott vádesetek mindegyikére kitért, amit az is illusztrál, hogy azokra vonatkozóan a vádlott elő is terjesztette védekezését. A főtárgyaláson mindenütt két orvosszakértő alkalmaztatik. A bíróság elrendeli a tárgyalás folytatását. Annak elnapolására nincsen szükség, mivel vádmódosítás nem történt s a két orvosszakértő alkalmazását a törvény sehol sem tiltja. Dettre védő a végzés ellen jogorvoslattal él. A bíró felolvassa dr. Roitenstein Antal előző vallomását. Roitenstein csak annyi megjegyzést tesz, hogy: Zablahovszky Sándor, amikor kihallgatták erre az ügyre vonatkozólag, maga is mondotta, hogy a dugattyút lassan nyomtam be. Most, kérem szépen, hogyha abban a fecskendőben nem lett volna semmi sem, akkor légembóliát csinálhatok s veszélynek teszem ki a gyereket. Már csak ezért sem állhat meg Zablahovszkynak ez a vallomása. Bíró: Szokott vezetni orvosi naplót? Miért nem vezetett? Rottenstein: Szokás, de én nem vezettem, nem muszáj vezetni? A biró kérdésére azt mondja, hogy az aranyszérum szürkés fehér színű, körülbelül galambszürke. Most nem kíván előadni egyebet. A biró elrendeli a tanuk kihallgatását. Behívják Varjú (Varjsai) János tanút. A személyi adatok bemondása és az esküre való figyelmeztetés után elmondja, hogy Zoltán nevű fia volt beteg. Elhivatta vitéz Gera József dr.-t. Azt mondotta, hogy megfázása van a gyermeknek. A gyarmat nagyon rosszul volt. Elment Vajda orvoshoz, de ő azt mondta, hogy nem OTI orvos. Gerához utasította. Kihivatta erre dr. Rottensteint. Ő szombaton este 8 órakor ki is jött a gyermekhez. Ekkor állítólag diftériát talált. Azt mondották, hogy a gyermek diftériában van s beoltotta az orvos a gyermeket. Azt mondotta a doktor, hogy a gyermek rosszabbul lesz, kora reggel menjen el hozzá s értesítse a gyermek hogyléte felől. Másnap elment Rottenstein doktorhoz, hívta, jöjjön ki, mert a gyermek az éjjel nagyon rosszul volt, félrebeszélt. A biró a tanú elé tárja a nyomozat során tett vallomását, mely szerint vitéz Gera torokgyulladást állapított meg a gyereknél, viszont dr. Senkovics, vitéz Gera és Joó Imre orvosok ellenőrző vizsgálattal azt állapították meg, hogy nincs diftériája a gyereknek. A jelen voltak elbeszélése szerint sötét sarokban oltotta be Rottenstein a gyermeket s nem engedte, hogy a lámpát közelebb vigyék hozzá. Tanú: Ezt én mondottam s azt a tanútól, Lázár Jenőtől hallottam, hogy a lámpát nem engedte közelebb vinni. Rottenstein dr.: Csak egy észrevételem van. Az, hogy a múlt tárgyaláson egészen máskép mondotta el a dolgot. Először is azt mondotta, hogy engem egyáltalán nem gyanúsít, azonkívül nem ezeket mondotta, amiket most elmondott. Én beadta az oltóanyagot. Az a szoba, ahol az oltás történt, igen kis előszoba volt, ahol egyáltalán nem volt sötét a díványon, ahol a kisfiú feküdt. Ott feküdt, fogta Zablahovszky és az édesanya. Kétségtelen, olyan volt a helyzet, hogy én csak háttal fordulhattam efeléje, amikor kivettem a szérumot. A kabátom aljával letörtem, felszívtam és befecskendeztem. Ha őnekik a legkisebb gyanújuk lett volna, akkor kellett volna tudniok, nem jött volna oda hozzám másnap reggel azzal, hogy a gyermek nyugodtan aludt. Én mentem el s én mondottam, hogy igaz, hogy a gyermek valamivel jobban van, de még mindig nincsen túl a veszélyen és nem volt erről szó, hogy nekem adjon 60 vagy 70 pengőt, mert én saját injekcióval éltek. Küldtem OTI- orvoshoz, mivel szegény ember. Azonkívül, ha én becsaptam volna őt, akkor ő nem vesz össze az OTI orvossal, hiszen összeveszett az OTI orvossal. A bíró a tanú elé tárja az előző tárgyaláson vett vallomását, amit a tanú teljes egészében fenntart. A vádlott megbüntetését nem kívánja. Ügyész : Amikor elment Rottenstein doktor úrhoz akkor egyik alkalmazottjával beszélt. Mondotta-e azt, hogy mi baja van a gyermeknek ? Tanú : Nem mondtam, csak azt mondtam, hogy beteg a gyerek, sürgősen jöjjön ki. Dettre védő: A tünetekről se tett említését ? Tanú: Nem. Én laikus vagyok, nem is tudhatok semmit a tünetekről. Csak azt mondtam, hogy a gyerek igen rosszul van, szíveskedjék kifáradni. Dettre: Hogy fulladozik a gyerek, azt se mondotta ?