Makói Ujság, 1937. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

Félig kész a csehszlovák — magyar kereskedelmi szerződ­és. A magyar csehszlovák gazdasági tárgyalások, amelyek hetek óta foly­nak Podjebradban, illetőleg Karls­­badban — mint Prágából jelentik — több pontban megegyezésre vezettek, így az árucsere, a kishatárforgalom és az utazási forgalom kérdésében megtörtént a megállapodás. Még né­hány ipari vonatkozású kérdés van nyitva. E kérdések megtárgyalása érdekében a magyar küldöttség ve­zetője Budapestre utazott új utasítás átvétele céljából. Valószínű, hogy a magyar csehszlovák kereskedelmi tár­gyalásokat szeptember elsején le fog­ják zárni és a megegyezést ugyan­akkor aláírják. Járási tűzoltó verseny Makón. Szeptember 5 én, vasárnap dél­előtt 8 és 11 óra között tartja meg a központi járás szokásos évi tűz­oltóversenyét Makón, a városháza udvarán. A versenyen részt vesznek a központi járás összes községeinek tűzoltócsapatai. A versenybíróság elnöki tisztjét Nagy Gyula főszolga­bíró látja el s makói tűzoltótisztek közreműködésével. A makóiak és ezért ezen a versenyen nem in­dulnak. A versenyszámok ezek: tömlőfek­tetési verseny (gyorsszerelés) és kocsi­fecskendőszerelés három fokozata. A versenyen helyezést elért csapatok díszes oklevelet kapnak és résztve­­hetnek a szeptember 12-én rende­zendő tűzoltói gyakorlatok bemuta­tóján, amely a MÁK pályán a lég­oltalmi bemutatóval lesz kapcsolatos. Agyonrúgta a ló az állat­kínzót. Nagykőrös. A Pilis melletti szabad­kai szőlőkben egy gyümölccsel túl­ságosan megterhelt kocsit nem tudtak elindítani a lovak. Varga Ambrus 39 éves napszámos ostorral, majd szőlő karóval ütötte az állatokat. A lovak megbokrosodtak és kirúgtak Varga felé. Az egyik ló patája az arcán érte a napszámost, még­pedig oly erővel, hogy arccsontja beszakadt, Varga nyomban meghalt. PARK MOZI Szerdán és csib­érlőkön 7 .és 9 órakor fél­olgárakkal Stuart Mária A skótok Stuart Máriájának tra­gikus története, szerelmei és vér­­tanúsága. Katherine Hepburn Frederick March: Minden kockája sűrített izgalom és kristálytiszta művészet. Szerda, 1937. szeptember 1. 111. évfolyam 198. szl­. pl . BT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Makó, Szegedi­ u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy vi­s síelőn: 83. Kiadja a Makói Friss Újság nyomda- és Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR délire postán küldve egy hétre 56 fillér, egy hóra lapkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS 2 - 40 fill. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek Magyarországról tárgyaltak a sinaiai kisantant ártekozlaton, formalizálni akarják Magyarország kapcsolatait a kisantant-államokkal. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Belgrád. Jugoszláv kormánykö­rökben nagy jelentőséget tulajdoní­­tanak a most befejezett kisantant értekezletnek a kisantant államok és Magyarország együttműködésének megalapozása szempontjából. A Szto­­jadinovics kormány szóciöve, a Vreme — bizonyára sugalmazott vezércik­kében megállapítja,­­ hogy a Sina­­jában kialakult felfogás szerint Bár­­dossy László bukaresti magyar kö­vetnek a kisantant miniszterelnökei­vel folytatott tanácskozásai azt mu­tatták, hogy Magyarország és a kis­antant államok viszonyában sikerült túljutni a holtponton s lényegesen megjavítani a légkört. Ez az oka minden bizonnyal annak is, hogy a sinaiai értekezletről kiadott hivatalos zárójelentésben ezúttal szinte egyet­len barátságtalan szó sincsen Ma­gyarország címére. — Sztojadinovics békepolitikája, amely az összes szomszédállamokkal való kapcsolatok rendezését célozza, — írja a Vreme. — Hodzsa cseh miniszterelnöknek a dunai gazdasági együttműködés megvalósítására irá­nyuló akciója és Tatarescu román miniszterelnök konstruktív politikája kétségkívül hozzájárult ehoz, hogy ma már számolni lehet Magyaror­szág és a kisantant kapcsolatainak végleges normalizálásával.­­ Ha a Sinaiai értekezlet mun­kájának eredményeképen valóban si­került keresztülvinni a Magyarország­hoz való kapcsolatok végleges ren­dezését, mondja végül a belgrádi kormány hivatalos lapja , akkor nyugodtan lehet állítani, hogy a sina­jai értekezlet rendkívül fontos konfe­renciaként fog szerepelni a történe­lem lapjain. A Tiszába kezdte dobálni gyermekeit egy 9 gyermekos munkásasszony. Megrendítő gyermekgyilkossági kísérletek az újszegedi parton. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­­tése ) Szeged. Megdöbbentő jelene­tek zajlottak le kedden a kora dél­utáni órákban a Tisza-parton. Az újszegedi parton egy munkáskülsejű asszony megállt öt gyermekével, majd­­ mielőtt bárki megakadályozhatta volna, egymásután kezdte a Tiszába dobálni gyermekeit. Már két gyer­mekét a Tiszába dobta, amikor si­került lefogni a kétségbeesetten jaj veszékelő asszonyt s kimenteni a hullámokkal küzködő két kisfiút. A rendőrségen kiderült a kihall­gatásnál, hogy az asszonyt Erdő Bé­­lónénak hívják. Munka nélkül álló népszámosnak a felesége, akinek már 9 élő gyermeke van. Sírva mon­dotta a szerencsétlen asszony a ren­dőrségen, hogy nem bírta tovább nézni gyermekei éhezését s ezért az öt legkisebbet vízbe akarta fojtani s utána maga is öngyilkosságot akart elkövetni. A tragikus eset nagy megdöbbe­nést és részvétet keltett városszerte. Kaszapor, azaz Kasza-Borg története a legújabb ásatások alapján. Viharos, sőt veszedelmes érdeklődés a megbolygatott Ősök iránt. — így születik a földből a Csanádi Múzeum Az ókaszapor helyén folyó ásatá­sok igen érdekes és tanulságos meg­állapításokra adnak alkalmat. E meg­állapításokat a makói származású dr. Bálint Alajos egyetemi tanársegéd a csa­nád vár­megyei régészeti és törté­nelmi társaság legutóbbi választmányi ülésén ismertette. Mivel pedig ép ezen a vidéken nem igen dicsekedhetünk azzal, hogy ismerjük e föld régibb történetét, érdekesnek és hasznosnak tartjuk az ásatások nyomán feltáruló történeti adatokat legalább nagyjában, laikusoknak való közérthető módon ismertetni. Az ókaszeperi hármas halom körül a középsőben bukkant rá dr. Bálint Alajos kutató árka az ősrégi, árpád­kori templom alapjaira. Sajnos már nemcsak a felmenő falak, de az alapfalak egy része is hiányzott, a téglákat, köveket széthordták s a kör­nyékbeli tanyák építéséhez használ­ták fel. Érdekes, hogy a templom oldalfalai lementek egészen mélyen a döngölt alapfenékig, az apsis, az oltárt magában foglaló félkör alakú befejező rész falai ellenben csak a föld színéig. Négy oszlop nyomát is felfedezte dr. Bálint Alajos. Ezek az oszlopok később kerülhettek a tem­plom belsejébe valószínűleg azzal a céllal, hogy a megrongált boltozatot alátámasszák, a templomot a bedő­­léstől óvják. Mikor a templomot először felépí­tették, még a tatárjárás előtt lehetett, a falakat terméskövekből rakták s ezek közé keskeny téglákat is iktat­tak, az egészet pedig forró mésszel kötötték, ami tudvalévően sokkal erő­sebben köt a mai melletnél. Előbb lerakták a termésköveket és téglákat, a sort leterh­ették homokkal s erre öntötték a forró, frissen oltott meszet, mely ott oltódott meg és halt ki s valósággal eggyé forrott a kövekkel, téglákkal. Az alapfalak alatt lévő döngölt csapárokfeneket csákánnyal is nehéz széjjelverni, olyan kemény. Az eredetileg románstilü templo­mot később, a tatér és török dúlások után átépítették gót stilüvé, amit a külső támasztó pillérek alapnyomai mutatnak. Sajnos, hiányzik a templom bejárata is. Ennek a tégláit és köveit valószínűleg a tótkomlósi házak épí­téséhez hordták el. Rogerius mester Nova Villa néven említi az egész Kaszapert s német településnek mondja, melyet aligha­nem Kasza­berg-nek hívtak eredeti­leg. A tatárok egy teljes hétig ostro­molták a hármas halmon épült föld­várat, amíg be tudták venni, de ak­kor nem is irgalmaztak se kicsinek, se nagynak, kardélre hányták a vár vitéz védőit, a telepet felperzselték s még a templomot is megrongálták. Később említés történik egykorú írá­sokban a Kasza családról, amelynek Zsigmond király adományozta a hár­­mashalmot és környékét. A Kasza­­család később igen meg lehetett szo­rulva s eladta a kaszaperi birtok nagy részét Hunyadi János kormány­zónak, csak egy kis darab földön gazdálkodott tovább a Szörényi Kasza­­család, Hunyadi János V. Lászlótól új adománylevelet kapott Kaszaper­ről. Erre az időre esik az egész falu fellendülése. Valószinünek látszik, hogy a tatárdűlés kárait ekkor hoz­ták helyre s ekkor építették át a templomot is el­ő ízben. Mátyás ki­rály parancsot adott a Csanádi káp­talannak, hogy iktassa be a Kállayakat Kaszaper birtokába. A Kasza család ellentmondott s pert indított, de a pert elvesztette, sőt mikor perújítás- Őszikalap ■ újdonságok­­ sótét, bársony, filz- és divatanya- á gokból, valamint divatsapkák leg- ■ szebb választókban megérkeztek­­ Victor Riza I női kalaptermébe. Alakítások modellek után rendki-­í­vül olcsó árakon készülnek.

Next