Makói Ujság, 1938. április (4. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

JkjrsL S fii9­* - Péntek, 1938. április 1, IV. évfolyam 73. szám. Siszksatőnég és kiadóhivatal, Makó, Szegedi­o. 1. ** O­LITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy vi-Selelom­ 83. Eladja a Makói Friss Újság nyomda- és Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR délire postán küldve egy hétre 50 fillér, egy hóra lapkiadóvállalat, Hirdetések felvétele este 8 óráig. Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS 2­0 40 ül­. Hirdetések díjszabás szerint közöltetnek­. LEGÚJABB (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Paris. A Blum-kom­ány várva- várt pénzügyi terveinek előterjesztése újabb 24 órás késedelmet szenved. Blu­m­ a terveket csak szombaton ter­jeszti a minisztertanács elé. A kor­mány sorsa a radikális párt állásfog­­lalásétól függ. Kétségesnek látják, hogy a párt a felhatalmazást meg fogja adni. — Szerdán Amerika több államában borzalmas szélvihar dü­höngött- A sebesültek száma több százezer. Az orkán százával döntötte romba a lakóházakat, amelyek kártya­várakként omoltak össze. — Francia­­országban néhány nép óta titkos rádióállomás működik, amely naciona­lista szellemű, a Blum-kormány ellen irányuló propagandát folytat.­­ A francia-katalán határon tömegesen jelentkeznek a spanyol menekültek. A Temps tarbesi távirata szerint csü­törtökön délelőtt a francia határra mintegy ezer spanyol polgárőr érke­zett meg s lépett át francia területre. Lefegyverezték őket. Szovjat kiadh­at Prágának Románián át siet­ni soglinegárot (Budapesti tudósítónk telefonjelen­­tése.) Róme. Az olasz lapok varsói jelentést közölnek, amely szerint moszkvai sajtókörökben erősen tartja magát az a hír, hogy a szovjet kor­­mány tárgyalásokat kezdett a román kormánnyal annak biztosítására, hogy Csehország megtámadása esetén az orosz csapatok Prága megsegítésére átvonulhassanak Románia területén. Moszkvában úgy tudják, hogy a bukaresti kormány határozottan eluta­sította a szovjet kormány ajánlatát. Ked­vezm­ényes tanulmányút iparosok részára. Az Ipartestületek Országos Köz­pontja az idei berlini nemzetközi kézművesipari kiállítással kapcsolat­ban kedvezményes tanulmányutat szervezett.­­ A tanulmányút május 30 tól június 3-áig terjed (ebből há­rom teljes nap Berlinben) s részvé­teli díja 131 pengő. Az iparügyi mi­niszter 400 résztvevő iparosnak 30— 30 pengő utisegélyt folyósít. Jelent­kezni lehet április 10 ig. Érdeklődő iparosok részletes felvilágosításért for­duljanak az ipartestülethez. 602 Lúdtalpbetétért gipszminta után is, Bunmniharnyáni méret szerint. Sín és hasbütűk a legnagyobb választékban. BETEGÁPOLÁSI CIKKEK. KLEIN IMIRE látszerésznél, Korzó Mozi mellett. „Sár­­nem a pesti hisztéria nem izgat...” A miniszterelnök pénteken nyilatkozik a Házban. A Nemzeti Egység Pártja megalakította a „zöld” bizottságot (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése. A Nemzeti Egység Pártja ma Tasnády Nagy András elnökletével értekezletet tartott, amelyen Tasnády elnök bejelentette, hogy a párt szer­vező bizottságának elhatározása sze­rint a párt minden vármegyében me­gyei nagyválasztmányi ülést tart. Ezután Darányi Kálmán miniszter­elnök állott fel s a következő rövid bejelentést tette: — Bár engem a budapesti hisz­téria nem nagyon izgat (viharos taps és helyeslés), mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban hol­nap felszólaljak, amikor kev­sbbé a választójogi törvényjavaslattal kívá­nok foglalkozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hí­rekkel. — Csupán ezt akartam bejelenteni. A miniszterelnök bejelentését nagy taps és éljenzés fogadta. Tasnády Nagy András javaslatot tett a pártnak a zsidó kérdés meg­oldásával foglalkozó bizottság meg­alakítására s annak tagjaiul a követ­kezőket ajánlotta : vitéz Balogh Gá­bort, vitéz Bíró Györgyöt, Huszovszky Lajost, Kölcsey Istvánt, Kühne Ló­rántot, Losonczi Istvánt, Makkai Já­nost, Mecsér Andrást, Pesthy Pált, Petainek Józsefet, Piósz Istvánt, vitéz Ujfalussy Gábort és dr. Végváry Jó­zsefet, a nagylaki kerület országgyű­lési képviselőjét. Az elnök javaslatát az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Leérkezett a megyéhez a tűzharcos törvény végrehajtási utasítása. A Károly-csapatkaronatat már csak az év vágóig lakat megakaratni. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a tűzharcos minőség igazo­lásáról és a Károly csapatkeresztre való igényjogosultság utólagos elis­meréséről. Ezt a rendeletet minden városban és községben plakátokon közzéteszik és így az érdekelteknek módjukban lesz a rendelet intézke­déseit közvetlenül áttanulmányozni­ A rendelet értelmében a Károly csa­patkeresztre való igényjogosultság megállapításáért április 1-től decem­ber 31-ig lehet folyamodni. Ez az utolsó határidő. A december 31-ike után benyújtott kérvényeket nem ve­szik figyelembe. A rendelet részlete­sen megállapítja, kik igényjogosultak a Károly-csapatkeresztre, hogyan kell az igényjogosultságot igazolni és a kérvényeket felszerelni. A tűzharcos törvény szerint a „tűz­­­harcos1” megjelölést a tűzharcos há­­zasságának, halálának, továbbá gyer­meke születésének anyakönyvi be­jegyzésében az érdekelt kívánságára fel kell tüntetni. A belügyminiszter most megjelent rendeletében úgy in­tézkedik, hogy ezt a bejegyzést az érdekelt fél kívánságára az okirato­kon mindazokra vonatkozóan meg kell tenni, akik a Károlycsepatke­­reszt igazolt tulajdonosai, illetőleg azok voltak. A rendeletek ma érkeztek meg a vármegyéhez, amely rövidesen szét­küldi a rendeleteket és plakátokat a községeknek és Makó városához is. Itt említjük meg, hogy értesülésünk szerint megérkezett a vármegyéhez a tűzharcos törvény végrehajtási utasí­tása is, melyet részletesen fogunk ismertetni. Miért él az állam elővásárlási jogával dr. Fried földvásárlásai esetében ? Nem c­anigotott Jjalan ceggel, még kavóabkó­l kortánokatol állunk ajtómban. És akkor, amikor a zsidó vallá­­súnk körében amúgy is fokozott ide­gesség és nyugtalanság uralkodott, dobták be a makói közvéleménybe a hirt, hogy „kisajátították" dr. Fried Ármin fogorvos földbirtokát s zsidó kereskedők és ügyvédek földbirtoká­nak további kisajátítása várható. A hir ilyen formájában felette alkalmas volt annak a látszatnak a felkelté­sére, hogy itt máris megkezdődött a zsidó vagyonok nacionalizálása s valóban komoly alapjuk van azok­nak a fantasztikus, suttogva terjesz­tett álhíreknek, hogy gyökeres, radi­kális fordulat van küszöbön. Ezzel szemben a való tényállás a következő: A földmivelésügyi miniszter az 1920-as és 28-as törvények alapján minden ingatlanárverésnél, sőt az 1936. évi XXVII. törvénycikk felha­talmazása alapján ingatlanok adás­vételénél is gyakorolni szokta az elővételi jogot, különösen, ha az el­adásra kerülő földbirtok alkalmas telepítésre. Az eladósodott gazdák pedig, akik annak idején potom pénzen voltak kénytelenek megválni egyik-másik földjüktől, éber szemmel figyelik föld­jük sorsát s ha úgy látják, hogy nem földmivesnek vagy nem olyan­nak jutott a föld, aki arra a törvény alapján jogosult, bejelentik ezt az illetékes hatóságnál s igénylik a föl­det azzal, hogy az eladási áron haj­landók újból visszavásárolni, illetve megvásárolni. Szinte naponta futnak be ilyen bejelentések és kérések a bírósághoz s ha a bejelentések ki­vizsgálása során valóban úgy látják, hogy hiba történt a vásárlás vagy átírás körül, a földművelésügyi kor­mányzat és az elővásárlási jogával s a visszavásárolt földet annak adja, aki a vonatkozó törvény értelmében arra legerősebb igénnyel, elsőbbségi joggal bír. Ilyen bejelentés történt dr. Fried Ármin két földvétele ellen is, melyek­ről rövidesen megállapítást nyert, hogy bizony a vásárlás és átírás kö­rül szabálytalanságok, súlyos forma­hibák történtek, így különösképen alig három nap alatt hajszolták ke­resztül az egész hivatalos eljárást és telekkönyvi átírást és a vételt nem jelentették be a közigazgatási bizott­ság gazdasági albizottságának, amely hivatott megvizsgálni a vételeket ab­ból a szempontból, hogy nem indo­kolt e az állam elővásárlási jogát ér­vényesíteni s ez eladásra kerülő föld­birtokot telepítés céljaira felhasználni vagy hivatásos földművesnek juttatni. A dolog igy állván, a földmivelés­ügyi miniszter nemrég utasítást adott a Földhitelintézetnek, hogy fizessen ki dr. Fried S Ármin egyik 8 holdas földjéért 9500 pengő vétalárt, a má­sikért pedig 2100 pengőt, mert az állam élni kíván az elővásárlási jog­gal s a földet igényjogosult földmive­­seknek kívánja juttatni. Nincs itt tehát semmi jelentősége annak, hogy dr. Fried Árminnal

Next