Makói Ujság, 1938. április (4. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

2 szemben is érvényesítettük e vonat­kozó törvényeket, mint ahogy érvé­nyesítették száz más esetben is. A hiba ott van, hogy különös módon túl gyorsan és mohón, a szükséges formaságok és bejelentés elmellőzé­­sével hajszolták keresztül az átírást. Zsidó, nem zsidó, egyformán ilyen el­járás alá kerül, ha így jár el. Kisa­játításról pedig szó sincsen, csupán az állam elővásárlási jogának érvé­nyesítéséről. _____ Nem tett nagy károkat a gyümölcsvirágzásban a fagy Az elmúlt napok hideg időjárása nagy aggodalommal töltötte el a gyü­mölcstermelőkét, akik attól tartottak, hogy a fagyok elpusztítják a termés nagy részét. A Meteorológiai Intézet már teg­nap az idő felmelegedését jósolta és gyümölcstermelő szakkörök sze­rint, a virágzó gyümölcsfák a komo­lyabb kártételt elkerülték. A földmivelésügyi minisztérium il­letékes osztályához­­érkezett jelenté­sek szerint a virágba boruló kajszi­barackfákban csak részleges kárt tett a fagy, legtöbb kárt e mandulák szenvedtek, de ez sem mondható katasztrófákénak. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének jelentése szerint a fagykárok nem mondhatók súlyosnak, mert a barackfákon még nagyrészt csak rügyek vannak, nem pedig ki­nyílott virágok. Ha a virágrügyek egy része el is fagy s lehull, ez még nem jelenti azt, hogy a termés ke­vesebb lesz. A szórványosan előfordult fagyká­rokkal szemben megnyugtató a Me­teorológiai Intézet most kiadott jelen­tése, amely szerint a nappali hőmér­séklet emelkedik s az éjszakai lehű­lések megszűntével a fagyveszedelem sem fenyeget. Két hónapi fogház zsáksikkasztásért Hagymászsákok elsikkasztása miatt vonta felelősségre dr. Lukács Iván büntetőbíró ma délelőtt Rátkai Sán­dor 31 éves, ismert cukorkaárust. Rátkai ez év februárjában megje­lent Markovics Ignác zsákkölcsönző­nél s 25 zsákot kért bérkölcsönbe, mert mint mondta, Budapestre tök­magot és hagymát szállít. Darabon­ként 4 filléres bérösszegben állapod­tak meg s a kölcsöndijra Rátkai 4 pengő előleget ki is fizetett. Telt múlt az idő, a kikötött köl­­csönidő már régen letelt, de Rátkai sem a zsákokkal, de még a köl­csöndijjal sem jelentkezett Marko­­vicsnál. A kereskedő megunva a várakozást többször felszólította Rát­­kait, hogy a zsákokkal számoljon el, de Rátkai Budapestre hivatkozva húzta-halasztotta a dolgot. Közben Markovics megtudta, hogy zsákjai nem Pesten, hanem az egyik makói ószeresnél vannak, akinek Rátkai adogatta el 50—60 filléres darabon­kénti áron. Ekkor feljelentette Rét­­kait a rendőrségen. A mai tárgyaláson Rátkai beis­merte, hogy a zsákokat Klein és Geiger ószereseknek eladta, de azzal védekezett, hogy ő megvette a zsáko­kat és nem bérelte, a négy pengőt pedig résztörlesztésként fizette Mar­kovicsnak. A bíróság nem fogadta el az átlátszó védekezést, súlyosbitónak véve Rátkai büntetett előéletét, a sikkasztás vétsége címén 2 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Rátkai sokal­­lotta a kiszabott büntetést s felleb­bezett. ,.. .! MAKÓI ÚJSÁG Dr. Halász Istvánt választották meg város­ pénztárossá. Ma délelőtt 10 órakor tisztújító közgyűlést tartott a város képviselő­testülete Ring Béla alispán elnökle­tével. A városi főpénztárosi állás betöltéséről volt szó, amely Siket Sándor nyugdíjbavonulásával ürese­dett meg. Az állásra két pályázó volt: Dr. Halász István birtoknyilván­tartó és Mágori Lajos pénztári el­lenőr. A jelölő választmány kettőjüket jelölte és pedig első helyen dr. Ha­lászt, második helyen Mágori Lajost. A választás során, amely titkos volt, leadtak összesen 103 szavazatot. Ebből 66-ot kapott dr. Halász István, 37-et Mágori Lajos. Ilyenformán az alispán dr Halász Istvánt jelentette ki megválasztott városi pénztárnok­nak. Dr. Halász nyomban le is tette a hivatali esküt az alispán kezébe, majd rövid beszédben megköszönte a képviselőtestület többségének bi­zalmát, azokét pedig, akik nem reá szavaztak, ígérte, hogy törekvő, be­csületes munkájával igyekszik majd kiérdemelni. Dr. Halász megválasztása alkal­mával mellőzött minden bankettet, ehelyett 10 pengőt adott a szegény­gondozónak , 10-et a görögkatolikus templom eucharisztikus zászlajára. Dr. Halász István személyében ki­tűnő munkaerő, becsületes, puritán gondolkozású ember került a városi pénztárhoz. wwii ss'ü mi nmwRsssamwsauRsssssRRsaRsisssmssmwsismrawsáwsismisswmwsRRSsi Száz elaggott pesti szegényt adnak le házi gondozásba Makóra. Jalantkanxik, aki hajlandó magány­­ragat vállalni. A budapesti szegények gondozását ellátó szegénygondozó nővérek Ma­kón gondozó telepet kívánnak felál­lítani és 100 budapesti szegény munkaképtelent akarnak itt elhelyez­ni. Elhelyezésre kerülnek férfiak és nők minden vallásfelekezetből. Egy-egy szegényért havi 18 pengőt fizetnek, ezért köteles a gondozásra vállalkozó őt napi háromszori étke­zéssel ellátni, részére fekvőhelyet,­ fűtést, világítást adni. A kihelyezett szegény ruházásáról, gyógykezelteté­séről és eltemettetéséről a szegény­gondozás gondoskodik. Ha 100 sze­gényt Makón el lehetne helyezni, egy szegénygondozó nővér jönne velük, aki gondozásukról gondoskodna. Aki ilyen szegényt ellátásra és tar­tásra vállalna, jelentkezzék sürgősen a városi tanácsjegyzői hivatalban. A huszár vagy Merész irodalmi lopás a­ Makói Független Újságban. Nem akartunk ünneprom­ok­onni. Távolról sem kívánták megzavarni a volt 4-es huszárok oly szépen sike­rült makói ezredünnepét holmi kicsi­nyes hiúságból és irodalmi tájékozat­lanságból eredő irodalmi lopás (plá­gium) leleplezésével. Sajnos, irodalmi memóriánk tulsá­gosan is élénk s mer Rem is igen mernek hozzánk hozni költői és iro­dalma­ babérokra vágyó hiú ésköltők és vasárnapi irodalmi kirándulók verset vagy novellát, mert egy-kettőre a fejükre olvassuk, hogy honnan „utánérezték” vagy honnan­­szerez­ték meg" témájukat, esetleg annak egész kidolgozását szőröstül-bőröstül. Emlékeztessük-e olvasóinkat makói plégiumleleplezéseinkre ? Inkább ta­lán hagyjuk a póruljárt irodalmi szar­kákat szerényen lapulni a feledés jótékony fészkén. Most azonban a Makói Független Újság hasábjain megint olyan vak­merő plágium történt, (használjuk egyelem ezt ez idegen, de kímélete­sebben hangzó kifejezést) amely mel­lett hallgatva továbbmenni egyértelmű volna annak a vádnak a vállalásá­val, hogy a makói szerkesztők mág annyira sincsenek tájékozva irodalmi dolgokban, mint a nevezetes hu­szárbankett résztvevőinek nagy része, akik észrevették, hogy Tamesi Antal által felolvasott a vitéz bulcsi Janky Koccárd ny. huszárezredesnek is nagy ünnepélyességgel átadott .A huszár* című vere nem Tamesi Antalt vallja törvényes szülőapjának. Az történt, hogy a Makói Függet­­len Újság március 25 iki számában, a 3. oldal negyedik hasábján meg­különböztetett szedéssel költemény jelent meg ilyen címmel. Április 1­ó DMDBf­tUm­WK Péntektől 1-től 3-ip !­MWaXJMmM Ked­dlig­­ Budapest legnagyobb mozipalotájának, a Royal Apolló-nak k­imajdonsága a magyar filmmű­vészet bü­szke alkotása. Az elcserélt ember Bónyi Adorján mélységesen emberi regénye a háborúban emlékezőte­hetségét vesztett emberről, aki megrázó és tragikus kalandokon ke­resztül találja meg elveszett emlékezőtehetségét és új boldogságát. Rendezte: Gertler Viktor.­­ Főszereplők: Kiss Ferenc, Dajka Margit, Vaszary Piroska, Mély Gerő, Mihályf­y Béla, Peihső Ant­a, to­vábbá Ligeti Juliska, Köpeczi Boócz Lajos, Zala Karola, Apátdy Imre, Haraszti Mici, stb. A KÖNNY ÉS MOSOLY FILMJEI Magyar Híradó, Külföldi Híradó. Előadások hétköznap 6 és fél 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9-kor kezdődnek. Bérletszelvények vasárnap kivételével mindennap érvényesek. 1938. Április 1. A huszár. Irta: Tamásy Antal gazda. A volt cs. és kir. 4. huszárezred baj­társai részére Makón, 1938. március 20 iki ezrednapi találkozóra. A vers 70 soros és határozottan jó, Petőfi stílusra emlékeztető kissé régies mű, csak az a nagy baja, hogy különösen az idősebb nemze­dék tagjai közül igen sokan ismerik meg iskolás korukból, amikor ked­venc szavalás­ téma volt ez a vers, amelyről eddig senki se tudta, hogy azt a makói huszártalálkozóra azon melegében Tamási Antal makói gaz­da költötte volna, de sőt ellenkező­leg mindenki úgy tudta, már aki em­lékezett a szerző nevére is, hogy bi­zonyos Sárosy Gyula nevű költő irta azt, akit ugyan tulajdonkénen Lajos­nak hívnak, de költőnek csakugyan költő és hős volt. Borossebesen 1816- ban született s Pesten halt meg még 1861 ben. Részt vett a szabadság­­harcban, s utána sokáig börtönben sínylődött. Leghíresebb műve az Arany Trombita című forradalmi köl­temény és a Huszár című vers. Tamási Antaltól nem vesszük olyan rossz néven, hogy nincs egé­szen tisztában az irodalmi plágium jelentőségével és horderejével, de a szerkesztőről, aki ezt a verset köz­lésre elfogadta, nehezen tételezzük fel, hogy ne ismerte volna Sárosy Gyula hírneves versét vagy ha nem ismerte is, észre ne vette volna az egész vers nyelvezetén, technikáján és gondolatszerkezetén, hogy ilyen költői mű aligha tellett ki Tamási Antaltól. Vagy csak azért adta volna le, hogy mutassa, mennyivel közelebb áll­­ a dicső huszárokhoz, mint a Makói Újság szerkesztősége . Halott költőt maglopni igazán nem huszárhoz méltó cselekedet. Olyan ez, azai nincs közte a híres huszár­vágások közt. Idegen tálakkal ékeskedni se hu­szárnak, se újságnak nem illik. Ezt jegyezzük meg egyszers mindenkorra, mert azzal, hogy egy idegen vers fölé odaírjuk a nevünket, a­­vasas* szót ,muszká'-ra változtatjuk s az egész 70 soros versben egyetlen sort írunk át, és azt is úgy, hogy kiordit belőle a hozzánemértés és dilettan­tizmus, nem elég ahoz, hogy az iro­dalom terén babérokra tegyünk szert. Az 1936—37. évben emelkedett a hagyma és paprika vetésterülete. A Magyar Statisztikai Szemle új számában közli az elmúlt­­1936/37) gazdasági év végleges terméseredmé­nyeit. A cikk megállapítja, hogy az elemi csapások folytán az elmúlt gaz­dasági évben összesen 117.500 kat. hold vetése ment tönkre, mégpedig ebből 50.380 hold aszály miatt, 30 ezer 325 hold a jég miatt, 15.000 hold pedig a fagy miatt pusztult el. A múlt évnek legérdekesebb jelen­­sége az volt, hogy a búzával beve­tett terület nagysága 8,4 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. Viszont a tengerivel bevetett terület nagysága 5,5 százalékkal növekedett. Igen kedvező jelenség, hogy a kül­kereskedelmi forgalmunkban nagy szerepet játszó paprika vetésterülete 20,8 százalékkal és a vöröshagymáé pedig 18,8 százalékkal haladta meg az előző évi területet. A Statisztikai Hivatal számításai szerint a múltévi mezőgazdasági ter­melés értéke 1151 millió pengőre rú­gott. A termés értékének majdnem fele, 618.4 millió pengő esik a ga­­bonaneműek értékére és ebből ismét 376.1 millió pengőt jelent magának

Next