Makói Ujság, 1938. október (4. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

I ^ ■' ~ ........................ ■ ■ Am fel fillért* Szombat, 1938. október 1. IV. évfolyam 221. szi». . 0gJW« Sx^4 _____ gL«* —— __ mAKQIMSAG és kisdéhivatal: Makó, Szegedi­ B. L $«i«lons 88. Kiadja s Makói Friss Újság nyomda- é* 3&pkiadóvállalat. Hirdetések felvétele este 6 óráig. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. vitéz GALAMB SÁNDOR Felelős szerkesztő: Dr. GYENGE MIKLÓS Előfizetési árak: helyben házhoz hordva, vagy vi­dékre postán küldve egy hétre 66 fillér, egy hór* 2 , 40 fill. Hirdetések díjszabás szerint közöltétnek Az igazság útja. .A mostani rendkívül súlyos hely­zetet — amilyenre 1914. óta nem volt példa — könnyen elkerülhették volna, ha alkalmazzák a népszövet­ségi alapokmány 19­ szakaszát, amely a békeszerződések megegyezés útján való felülvizsgálásáról szól és nem vártak volna eddig, amíg ez a meg­egyezés lehetetlenné válik. Ezért a mulasztásért a Népszövetség minden tagját terheli a felelősség. Ezeket a nagyjelentőségű és rend­kívül érdekes kijelentéseket ez alka­lommal nem magyar politikus mondta el, hanem Chamberlein, a brit biro­dalom miniszterelnöke. S annak a magyar külpolitikának, amely húsz év óta szakadatlanul hirdeti az igaz­ságtalanságok jóvátételének, a 19. szakasz alkalmazásának szükséges­ségét, ennél fényesebb, nagyszerűbb igazolása nem is történhetett volna, íme a mi igazunk a világ igazsága lett s ereje utat tört magának a leg­hatalmasabb fórumok előtt is. És Chamberlain miniszterelnök ezeknek a megállapításoknak gya­korlati következményeit is levonta. Nemcsak a német—cseh kérdésben, hanem a magyar és lengyel problé­mákat illetően is, kijelentve, hogy felismerik követeléseink jogosságát. A müncheni konferencia már, ame­lyen a négy nagyhatalom vezetői között ott van a magyarság két láng­elméjű és lánglelkű barátja, az igaz­ság felismerésének jegyében ült ösz­­sze s az igazság gyakorlati érvénye­­sülését akarja keresztül vinni. Komoly stádiumba jutott tehát a cseh uralom alatt szenvedő testvére­ink súlyosan égető problémája. S a világ közvéleménye előtt nem lehet kétséges, hogy valóban igazságos és tartós békét csak olyan rendezéstől lehet várni, amely a német igények kielégítése mellett teljes mértében és véglegesen rendezi a magyar kíván­ságokat, sőt tovább menve, érvénye­sül a szlovák és rutén testvérek ön­rendelkezési jogát is. Hitler és Mus­solini régóta követeli és hirdeti ezt,­­ Chamberlain kijelentése pedig bi­zonyítja, hogy a felismerés már az angol hivatalos politikában is utat tört magának. A magyar kormány húsz éven keresztül folytatott békés, de szívós és kitartó külpolitikájának eredmé­nye már-már jelentkezni kezd. Most válik nyilvánvalóvá, hogy csak ez a kalandoktól mentes, higgadt, követ­kezetes külpolitika volt az egyetlen járható út, ami megtenni a maga gyümölcseit. És ennek az eredmény­nek most már nem állhatja útját Prága gonosz, rosszhiszemű taktikája sem. A hazugságok és ámítások ideje lejárt. Hiába kísérleteznek Prágában ezekkel az eszközökkel és hiába próbálnak a diplomáciai érintkezés­ben eddig nem szokásos személyes­ kedésekkel, elvakult dühvel útjába állni az igazságnak. És hasztalan kísérlet az is, amely az egységesen jelentkező német, magyar, lengyel közvéleményben az egyenetlenség magvát akarja elhinteni. Elmúltak azok az idők, amikor a prágai diplomácia ámításokkal és hazugsá­gokkal tudott sikereket elérni. Elmúl­tak és nem fognak visszatérni többé soha. Az igazság sugarai áttörték a ködöt. S ha talán még egy egy felhő átmenetileg el is takarja, fényét és erejét nem törheti meg többé semmi. Baj van a cseh katonaság v­élelmezése körül. Hazafias magyar felírások Kassa középületeim Mi is van hát a pótegyezményekben ? A müncheni főegyezmény után, mint már jelentettük, a négy nagy­hatalom államférfiai két pótnyilatko­zatot is aláírtak a magyar és lengyel igények érvényesítéséről. Íme a pót­nyilatkozatok hiteles fordítása: Pótnyilatkozat A négy nagyhatalom kormányfői kijelentik, hogy a csehszlovákiai len­gyel és magyar kisebbségek problé­mája, amennyiben három hónapon belül az érdekelt kormányok közti megállapodás útján nem rendeztetik, a négy hatalom itt jelenlevő kor­mányfői további összejövetelének tárgya lesz. München, 1938. szeptember 29. Pótlás az egyezményhez. Az Egyesült Brit Királyság kor­mánya és a francia kormány a fen­tebbi egyezményhez csatlakozott azon az alapon, hogy fenntartják azt az ajánlatot, amelyet a szeptember 19 iki angol-francia javaslatok 6. § a tar­talmaz a csehszlovák állam új ha­tárainak nem provokált támadás el­len való nemzetközi garanciájára vo­natkozóan. Mihelyt a csehszlovákiai magyar és lengyel kisebbségek kérdése ren­­deztetik, Németorszég és Olaszország a maga részéről garanciát ad Cseh­szlovákiának. München, 1938 szeptember 29. Khuen-Hédszváry Sándor gróf pá­risi magyar követ tegnap délután ki­hallgatáson volt Bonnet külügymi­niszternél s ez alkalommal megtár­gyalták a Magyarország és Francia­­ország közt fennálló problémákat. Khuen Héderváry gróf felhívta a kül­­ügyminiszter figyelmét a csehszlová­kiai magyar kisebbség és általában az elszakított területen élő magyar kisebbség problémáira. Nem tartják valószínűtlennek jól informált körök­ben, hogy e müncheni egyezmény következtében meginduló magyar cseh tárgyaláson Franciaország a magyar és cseh kormány közt közvetítő fél­ként fog közbelépni. Remélni lehet, hogy a magyar-francia viszony ala­kulásában a müncheni egyezmény kedvező fordulatot hoz. London. Délután egy óra tizenöt perckor Prágából érkezett hivatalos jelentés szerint a csehszlovák kor­mány elfogadta a szudétaném­et kér­dés rendezéséről szóló müncheni tervet. Bécs: A csehek, miután ismere­tessé vált a müncheni megbeszélé­sek eredménye, nagy arányú rombo­lásokba kezdtek a cseh-német határ mentén. Pénteken reggel a csehek megrohanták a budweissi német hi­telintézetet s kirabolták. Miskolcon át érkezett hírek szerint Rimaszombatban a csehek a tekinté­lyesebb magyarok egész sorát tar­tóztatták le s túszként tartják őket fogva. A rimaszécsi református lel­készt, aki betegen feküdt, ez ágyá­ból rángatták ki s hurcolták maguk­kal. Mátészalka : Tiszaújlaknál a cse­hek abbehagyatták a lövészárkok ásását s távolabbi védővonalra vo­nultak vissza.­­ A határ közelében csak kommunisták maradtak, akik csapatokba verődve portyáznak és át átkiabálnak a magyaroknak, hogy rövidesen fehér kenyeret esznek Ma­gyarországon. A Felvidéknek ezen a részén a vagyonbiztonság teljesen megszűnt. A kommunisták leszedték a tengerit, kiásták a burgonyát s mindent elszállítottak. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Igló, Lőcse, Késmárk felől olyan hírek érkeznek, hogy a cseh katona­ságot magánházakban helyezik el s a polgári lakosságot kötelezik a ka­tonák élelmezésére. A magyarokat 55 éves korig behívták. Kassán a város középületeinek falait nagybetűs felírásokkal borítot­ták el: — Vesszen Trianon I Kassán ma­gyarok vannak I Éljen a revízió I A magyar és német katonák fegy­vertelenül járnak. Nagy bajok van­nak Kelet-Szlovákiában mind a pol­gári lakosság, mind pedig a katona­ság élelmezése körül. A katonák napi élelmezése egy-egy hering. Különö­sen nagy nélkülözések közt élnek a magyarok. A cseh rádió gyászban van. Sirovy tábornok furcsa megállapításai ,,az Igazi" kam­tonéról és az álmtat választó „hősiességról.11 Prágában ma Sirovy tábornok rá­dióbeszédet mondott, amelyben a polgári lakosságot és a katonaságot tájékoztatta az új helyzetről. — Minden eshetőséget mérlegelve — mondotta — arra a következtetésre jutottunk, hogy az a háború, amely­ben többszörös túlerővel állottunk volna szemben, számunkra csak ka­tasztrófával végződhetett volna. El kellett dönteni, hogy meghalni a ha­záért vagy élni érte nagyobb. Nem volt más választásunk, mint az, hogy a megmaradó házéért fogunk élni. Mindennek meggondolása után a béke mellett határoztunk. Nagy elkeseredéssel említette meg rádióbeszédében Sirovy, hogy a négy nyugati nagyhatalom Csehország nél­kül és akarata ellenére döntött. Cseh Szlovákia valamennyi európai állam közi magára maradt. Azzal végezte beszédét, hogy Csehszlovákia az uj határok közt sem lesz a legkisebb ország. Kreitzi hadseregparancsnok szólt ezután:­­ —A kormány kénytelen volt a szom­szédok túlerejének engedelmeskedni s az ország területének egy részét átengedni a szomszéd államnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le­győztek bennünket, ellenkezőleg bi­zonyítéka annak, hogy a cseh had­sereg fegyelmezett. Az igazi katoná­nak el kell viselnie a sikertelensége­ket is. A cseh köztársaságnak még szüksége van rátok, főképen a kö­zeli jövőben. Eskütök szentsége fenn­áll a megmeredt területekre . A prágai rádió Sirovy beszéde után bejelentette, hogy a mai minisz­tertanács határozatával a müncheni határozatokról záros határidőn belül volt kénytelen dönteni. A kormány a nagyhatalmak nyomására elhatá­rozta, hogy az ultimátumban foglalt súlyos feltételeket kénytelen teljesí­­teni. A kormány azonban egyúttal erélyes tiltakozását fejezte ki a vi­lágtörténelemben párját ritkító (Nana I Es Trianon ? Szerk.) és Csehország távollétében hozott drákói ítélkezés

Next